|
S ha elbeszéli úgy, amint
|
|
Megértük ezeket mi mind:
|
|
Akad-e majd,
|
|
Ki ennyi bajt
|
|
Higgyen, hogy ez történet?
|
|
És e beszédet nem veszi
|
|
Egy õrült, rémülésteli,
|
|
Zavart ész meséjének
|
|
|
|
Petõfi: Szörnyû idõ
|
| 1919. áprilisban, mialatt az Entzbruderek az ország nyugati végén gyilkolták a gyermekeket, az ország (akkori) közepén a román katonaság rendez irgalmatlan vérfürdõt. |
|
Az 1928-ban még ismeretlen személyazonosságú Bertalan Sándor.
|
| Hogy milyen események színhelye volt Kaba, hiteles részletességgel ma sem tudjuk. A korabeli lapokban az eseményekrõl semmilyen tudósítás nincs. Gonda Ferenc pontosabban nem említett helytörténeti munkája szerint a 26-ra virradó éjjelen csata fejlõdött ki a magyar és a román hadsereg között, reggelre a románok a települést elfoglalták. |
| Az utána következõ, történészi hitelességû bizonyosságot már csak az anyakönyvek adják. |
| Sarkadi László földmûves, Vass Lajos kisbirtokos, Vass Lajosné, Balogh József káplán, Böszörményi Róza tanítõnõ, Juhász Lajos földmûves |
| Böszörményi Róza a messzi Nagyharsányból került ide 1911-ben. |
|
I. Nagy Sándor földmûves, Rosenfeld Ábris asztalos, Káhám Ábrahám talmudista, Balla Antalné, Palotai Ferenc földmûves, Palotai Ferencné
|
| |
| Purcsin József földmûves, Sarkadi János földmûves, Tõzsér Eszter, Balogh Lajosné, Kun Sándor kertész, Krusvics Gyula kertész |
