Változó múlt
https://valtozomult.blog.hu/atom
blfr3@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://valtozomult.blog.hu/2021/01/18/a_halal_arkangyala
A Halál Arkangyala
2021-01-18T13:23:16+01:00
2021-01-18T13:23:16+01:00
Deak Tamas
https://blog.hu/user/74997
<p>
<script type="text/javascript">// <![CDATA[
function click (e) {
if (!e)
e = window.event;
if ((e.type && e.type == "contextmenu") || (e.button && e.button == 2) || (e.which && e.which == 3)) {
if (window.opera)
window.alert("");
return false;
}
}
if (document.layers)
document.captureEvents(Event.MOUSEDOWN);
document.onmousedown = click;
document.oncontextmenu = click;
// ]]></script>
</p>
<p>Ha már az előbb idéztük a francia forradalom egy mondatát: a gonoszok a gyengéket meg akarják vezetni, ezért szorulnak oltalomra, vizsgáljuk meg egy jó példán ezt a nyelvhasználatot. Valószínűleg az itt következő beszéd, Saint-Just, a Halál Arkangyala beszéből, amelyből egyfelől kiolvasható mindaz ami az ezután következő kettő-három évben Franciaországon, majd 150 év alatt egész Európán végigseper.</p>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><img data-original-height="344" data-original-width="800" src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/francia/50765.HR.jpg" width="640" height="275" border="0" /></div>
<p> </p>
<p>Olvassuk el a beszédet, és figyeljünk a kiemelt részekre. A végén ajánlunk egy kis szellemi játékot.</p>
<table border="0">
<tbody>
<tr>
<td valign="top" align="top">J’entreprends, Citoyens, de prouver que le roi peut être jugé ; que l’opinion de Morisson, qui conserve l’inviolabilité, et celle du comité, qui veut qu’on le juge en citoyen, sont également fausses, et que le roi doit être jugé dans des principes qui ne tiennent ni de l’une ni de l’autre. Le comité de législation, qui vous a parlé très sainement de la vaine inviolabilité du roi et des maximes de la justice éternelle ne vous a point, ce me semble, développé toutes les conséquences de ces principes ; en sorte que le projet de décret qu’il vous a présenté n’en dérive point, et perd, pour ainsi dire, leur sève. <br /> <br /> L’unique but du comité fut de vous persuader que le roi devait être jugé en aimable citoyen ; et moi, je dis que le roi doit être jugé en ennemi, que nous avons moins à le juger qu'à le combattre, et que, n’étant plus rien dans le contrat qui unit les Français, les formes de la procédure ne sont point dans la loi civile, mais dans la loi du droit des gens. <br /> <br /> Faute de ces distinctions, on est tombé dans des formes sans principes, qui conduiraient le roi à l’impunité, fixeraient trop longtemps les yeux sur lui, ou qui laisseraient sur son jugement une tache de sévérité injuste ou excessive. Je me suis souvent aperçu que de fausses mesures de prudence, les lenteurs, le recueillement, étaient ici de véritables imprudences; et après celle qui recule le moment de nous donner des lois, la plus funeste serait celle qui nous ferait temporiser avec le roi. Un jour, peutêtre, les hommes, aussi éloignés de nos préjugés que nous le sommes de ceux des Vandales, s’étonneront de la barbarie d’un siècle où ce fut quelque chose de religieux que de juger un tyran, où le peuple qui eut un tyran à juger l’éleva au rang de citoyen avant d’examiner ses crimes, songea plutôt à ce qu’on dirait de lui qu’à ce qu’il avait à faire, et, d’un coupable de la dernière classe de l’humanité, je veux dire celle des oppresseurs, fit, pour ainsi dire, un martyr de son orgueil. <br /> <br /> On s’étonnera un jour qu’au dixhuitième siècle on ait été moins avancé que du temps de Césarlà le tyran fut immolé en plein Sénat, sans autres formalités que vingttrois coups de poignard et sans autre loi que la liberté de Rome. Et aujourd’hui l’on fait avec respect le procès d’un homme assassin d’un peuple, pris en flagrant délit, la main dans le sang, la main dans le crime ! <br /> <br /> Les mêmes hommes qui vont juger Louis ont une République à fonder : ceux qui attachent quelque importance au juste châtiment d’un roi ne fonderont jamais une République. Parmi nous, la finesse des esprits et des caractères est un grand obstacle à la liberté ; on embellit toutes les erreurs, et, le plus souvent, la vérité n’est que la séduction de notre goût. <br /> <br /> Votre comité de législation vous en donne un exemple dans le rapport qui vous a été lu. Morisson vous en donne un plus frappant : à ses yeux, la liberté, la souveraineté des nations sont une chose de fait. On a posé des principes ; on a négligé leurs plus naturelles conséquences. Une certaine incertitude s’est montrée depuis le rapport. Chacun rapproche le procès du roi de ses vues particulières ; les uns semblent craindre de porter plus tard la peine de leur courage ; les autres n’ont point renoncé à la monarchie ; ceuxci craignent un exemple de vertu qui serait un lien d’esprit public et d’unité dans la République ; ceuxlà n’ont point d’énergie. Les querelles, les perfidies, la malice, la colère, qui se déploient tour à tour, ou sont un frein ingénieux à l’essor de la vigueur combinée dont nous avons besoin, ou sont la marque de l’impuissance de l’esprit humain. Nous devons donc avancer courageusement à notre but, et, si nous voulons une République, y marcher très sérieusement. Nous nous jugeons tous avec sévérité, je dirai même avec fureur ; nous ne songeons qu’à modifier l’énergie du peuple et de la liberté, tandis qu’on accuse à peine l’ennemi commun et que tout le monde, ou rempli de faiblesse ou engagé dans le crime, se regarde avant de frapper le premier coup. Nous cherchons la liberté, et nous nous rendons esclaves l’un de l’autre ! Nous cherchons la nature, et nous vivons armés comme des sauvages furieux ! Nous voulons la République, l’indépendance et l’unité, et nous nous divisons et nous ménageons un tyran ! <br /> <br /> Citoyens, si le peuple romain. après six cents ans de vertu et de haine contre les rois ; si la GrandeBretagne, après Cromwell mort, vit renaître les rois, malgré son énergie, que ne doivent pas craindre parmi nous les bons citoyens amis de la liberté, en voyant la hache trembler dans nos mains, et un peuple, dès le premier jour de sa liberté, respecter le souvenir de ses fers ! Quelle République voulezvous établir au milieu de nos combats particuliers et de nos faiblesses communes ? <br /> <br /> On semble chercher une loi qui permette de punir le roi : mais dans la forme de gouvernement dont nous sortons, s’il y avait un homme inviolable, il l’était, en partant de ce sens, pour chaque citoyen ; mais de peuple à roi, je ne connais plus de rapport naturel. Il se peut qu’une nation, stipulant les clauses du pacte social, environne ses magistrats d’un caractère capable de faire respecter tous les droits et d’obliger chacun ; mais ce caractère étant au profit du peuple, et sans garantie contre le peuple, l’on ne peut jamais s’armer contre lui d’un caractère qu’il donne et retire à son gré. Les citoyens se lient par contrat ; le souverain ne se lie pas ; ou le prince n’aurait point de juge et serait un tyran. Ainsi l’inviolabilité de Louis ne s’est point étendue au delà de son crime et de l’insurrection; ou, si on le jugeait inviolable après, si même on le mettait en question, il en résulterait, Citoyen, qu’il n’aurait pu être déchu, et qu’il aurait eu la faculté de nous opprimer sous la responsabilité du peuple. <br /> <br /> Le pacte est un contrat entre les citoyens, et non point avec le gouvernement : on n’est pour rien dans un contrat où l’on ne s’est point obligé. Conséquemment, Louis, qui ne s’était pas obligé, ne peut pas être jugé civilement. Ce contrat était tellement oppressif, qu’il obligeait les citoyens, et non le roi : un tel contrat était nécessairement nul, car rien n’est légitime de ce qui manque de sanction dans la morale et dans la nature. <br /> <br /> Outre ces motifs, qui tous vous portent à ne pas juger Louis comme citoyen, mais à le juger comme rebelle, de quel droit réclameraitil, pour être jugé civilement, l’engagement que nous avons pris avec lui, lorsqu’il est clair qu’il a violé le seul qu'il avait pris envers nous, celui de nous conserver ? Quel serait cet acte dernier de la tyrannie que de prétendre être jugé par des lois qu’il a détruites ? Et, Citoyens, si nous lui accordions de le juger civilement, c’estàdire suivant les lois, c’estàdire en citoyen, à ce titre il nous jugerait, il jugerait le peuple même. Pour moi, je ne vois point de milieu : cet homme doit régner ou mourir. Il vous prouvera que tout ce qu’il a fait, il l’a fait pour soutenir le dépôt qui lui était confié ; car, en engageant avec lui cette discussion, vous ne lui pouvez demander compte de sa malignité cachée ; il vous perdra dans le cercle vicieux que vous tracez vousmêmes pour l’accuser. <br /> <br /> Citoyens, ainsi les peuples opprimés au nom de leur volonté s’enchaînent indissolublement par le respect de leur propre orgueil, tandis que la morale et l’utilité devraient être l’unique règle des lois. Ainsi, par le prix qu’on met à ses erreurs, on s’amuse à les combattre, au lieu de marcher droit à la vérité. <br /> <br /> Quelle procédure, quelle information voulezvous faire des entreprises et des pernicieux desseins du roi ? D’abord, après avoir reconnu qu’il n’était point inviolable pour le souverain, et ensuite lorsque ses crimes sont partout écrits avec le sang du peuple, lorsque le sang de vos défenseurs a ruisselé, pour ainsi dire, jusqu’à vos pieds, et jusque sur cette image de Brutus, qu’on ne respecte pas le roi. Il opprima une nation libre ; il se déclara son ennemi ; il abusa des lois : il doit mourir pour assurer le repos du peuple, puisqu’il était dans ses vues d’accabler le peuple pour assurer le sien. Ne passatil pas, avant le combat, les troupes en revue ? Ne pritil pas la fuite au lieu de les empêcher de tirer ? Que fitil pour arrêter la fureur de ses soldats ? L’on vous propose de le juger civilement, tandis que vous reconnaissez qu’il n’était pas citoyen, et qu’au lieu de conserver le peuple il ne fit que sacrifier le peuple à luimême. <br /> <br /> Je dirai plus : c’est qu’une Constitution acceptée par un roi n’obligerait pas les citoyens ; ils avaient, même avant son crime, le droit de le proscrire et de le chasser. Juger un roi comme un citoyen ! Ce mot étonnera la postérité froide. Juger, c’est appliquer la loi. Une loi est un rapport de justice : quel rapport de justice y atil donc entre l’humanité et les rois ? Qu’y atil de commun entre Louis et le peuple français, pour le ménager après sa trahison ? Il est telle âme généreuse qui dirait, dans un autre temps, que le procès doit être fait à un roi, non point pour les crimes de son administration. mais pour celui d’avoir été roi, car rien au monde ne peut légitimer cette usurpation ; et de quelque illusion, de quelques conventions que la royauté s’enveloppe, elle est un crime éternel, contre lequel tout homme a le droit de s’élever et de s’armer ; elle est un de ces attentats que l’aveuglement même de tout un peuple ne saurait justifier. Ce peuple est criminel envers la nature par l’exemple qu'il a donné, et tous les hommes tiennent d’elle la mission secrète d’exterminer la domination en tout pays. <br /> <br /> On ne peut point régner innocemment : la folie en est trop évidente. Tout roi est un rebelle et un usurpateur. Les rois mêmes traitaientils autrement les prétendus usurpateurs de leur autorité ? Ne fiton pas le procès à la mémoire de Cromwell ? Et, certes, Cromwell n’était pas plus usurpateur que Charles Ier ; car lorsqu'un peuple est assez lâche pour se laisser mener par des tyrans, la domination est le droit du premier venu, et n’est pas plus sacrée ni plus légitime sur la tête de l’un que sur celle de l’autre. <br /> <br /> Voilà les considérations qu’un peuple généreux et républicain ne doit pas oublier dans le jugement d’un roi. <br /> <br /> On nous dit que le roi doit être jugé par un tribunal comme les autres citoyens... Mais les tribunaux ne sont établis que pour les membres de la cité ; et je ne conçois point par quel oubli des principes des institutions sociales un tribunal serait juge entre un roi et le souverain ; comment un tribunal aurait la faculté de rendre un maître à la patrie, et de l’absoudre, et comment la volonté générale serait citée devant un tribunal. <br /> <br /> On vous dira que le jugement sera ratifié par le peuple. Mais si le peuple ratifie le jugement, pourquoi ne jugeraitil pas ? Si nous ne sentions point tout le faible de ces idées, quelque forme de gouvernement que nous adoptassions, nous serions esclaves ; le souverain n’y serait jamais à sa place, ni le magistrat a la sienne, et le peuple serait sans garantie contre l’oppression. <br /> <br /> Citoyens, le tribunal qui doit juger Louis n’est point un tribunal judiciaire : c’est un conseil, c’est le peuple, c’est vous : et les lois que nous avons à suivre sont celles du droit des gens. <br /> <br /> C’est vous qui devez juger Louis ; mais vous ne pouvez être à son égard une cour judiciaire, un juré, un accusateur ; cette forme civile de jugement le rendrait injuste ; et le roi, regardé comme citoyen, ne pourrait être jugé par le citoyen avant son crime ; il ne pouvait voter ; il ne pouvait porter les armes ; il l’est encore moins depuis son crime. Et par quel abus de la justice même en feriezvous un citoyen, pour le condamner ? Aussitôt qu’un homme est coupable, il sort de la cité ; et, point du tout, Louis y entrerait par son crime. Je vous plus : c’est que si vous déclariez le roi simple citoyen, vous ne pourriez plus l’atteindre. De quel engagement de sa part lui parleriezvous dans le présent ordre des choses ? <br /> <br /> Citoyens, si vous êtes jaloux que l’Europe admire la justice de votre jugement, tels sont les principes qui le doivent déterminer ; et ceux que le comité de législation vous propose seraient précisément un monument d’injustice. Les formes, dans le procès, sont de l’hypocrisie ; on vous jugera selon vos principes. <br /> <br /> Je ne perdrai jamais de vue que l’esprit avec lequel on jugera le roi sera le même que celui avec lequel on établira la République. La théorie de votre jugement sera celle de vos magistratures. Et la mesure de votre philosophie, dans ce jugement, sera aussi la mesure de votre liberté dans la Constitution. <br /> <br /> Je le répète, on ne peut point juger un roi selon les lois du pays, ou plutôt les lois de cité. Le rapporteur vous l’a bien dit ; mais son idée est morte trop tôt dans son âme ; il en a perdu le fruit. Il n’y avait rien dans les lois de Numa pour juger Tarquin, rien dans les lois d’Angleterre pour juger Charles Ier : on les jugea selon le droit des gens ; on repoussa la force par la force, on repoussa un étranger, un ennemi. Voilà ce qui légitima ces expéditions, et non point de vaines formalités, qui n’ont pour principe que le consentement du citoyen, par le contrat. <br /> <br /> On ne me verra jamais opposer ma volonté particulière à la volonté de tous. Je voudrai ce que le peuple français, ou la majorité de ses représentants voudra, mais comme ma volonté particulière est une portion de la loi qui n’est point encore faite, je m’explique ici ouvertement. <br /> <br /> Il ne suffit pas de dire qu’il est dans l’ordre de la justice éternelle que la souveraineté soit indépendante de la forme actuelle de gouvernement, et d’en tirer cette conséquence, que le roi doit être jugé ; il faut encore étendre la justice naturelle et le principe de la souveraineté jusqu’à l’esprit même dans lequel il convient de le juger. Nous n’aurons point de République sans ces distinctions qui mettent toutes les parties de l’ordre social : dans leur mouvement naturel, comme la nature crée la vie de la combinaison des éléments. <br /> <br /> Tout ce que j’ai dit tend donc à vous prouver que Louis XVI doit être jugé comme un ennemi étranger. J’ajoute qu’il n’est pas nécessaire que son jugement à mort soit soumis à la sanction du peuple ; car le peuple peut bien imposer des lois par sa volonté parce que ces lois importent à son bonheur ; mais le peuple même ne pouvant effacer le crime de la tyrannie, le droit des hommes contre la tyrannie est personnel ; et il n’est pas d’acte de la souveraineté qui puisse obliger véritablement un seul citoyen à lui pardonner. <br /> <br /> C’est donc à vous de décider si Louis est l’ennemi du peuple français, s’il est étranger, si votre majorité venait à l’absoudre, ce serait alors que ce jugement devrait être sanctionné par le peuple ; car si un seul citoyen ne pouvait être légitimement contraint par un acte de la souveraineté à pardonner au roi, à plus forte raison un acte de magistrature ne serait point obligatoire pour le souverain. <br /> <br /> Mais hâtezvous de juger le roi car il n’est pas de citoyen qui n’ait sur lui le droit que Brutus avait sur César ; vous ne pourriez pas plutôt punir cette action envers cet étranger que vous n’avez blâmé la mort de Léopold et de Gustave. <br /> <br /> Louis était un autre Catilina ; le meurtrier, comme le consul de Rome, jugerait qu’il a sauvé la patrie. Louis a combattu le peuple : il est vaincu. C’est un barbare, c’est un étranger prisonnier de guerre. Vous avez vu ses desseins perfides ; vous avez vu son armée ; le traître n’était pas le roi des Français, mais le roi de quelques conjurés. Il faisait des levées secrètes de troupes, avait des magistrats particuliers ; il regardait les citoyens comme ses esclaves ; il avait proscrit secrètement tous gens de bien et de courage. Il est le meurtrier de la Bastille, Nancy, du ChampdeMars, de Tournay, des Tuileries : quel ennemi, quel étranger nous a fait plus de mal ? Il doit être jugé promptement : c’est le conseil de la sagesse et de la saine politique : c’est une espèce d’otage que conservent les fripons. On cherche à remuer la pitié ; on achètera bientôt des larmes ; on fera tout pour nous intéresser, pour nous corrompre même. Peuple, si le roi est jamais absous, souvienstoi que nous ne serons plus dignes de ta confiance, et tu pourras nous accuser de perfidie.</td>
<td align="top"><span style="background-color: white; color: navy;"> Arra vállalkozom, polgártársak, hogy bebizonyítsam, le het ítélkezni a király fölött ; hogy Morisson nézete, mely fenn tartja a sérthetetlenséget, úgyszintén a bizottság nézete, mely szerint a királyt állampolgárnak kell tekinteni, egy aránt hamis; be akarom bizonyítani, hogy olyan elvek sze rint kell fölötte ítélkezni, amelyek nem egyeznek sem az egyik, sem a másik nézettel. <br /> <br /> A Törvényhozási Bizottság, amely nagyon józanul ismer tette önök előtt a királyi sérthetetlenség alaptalan voltát és az örök igazság elveit, úgy látom nem fejtette ki az ezekből az elvekből fakadó összes következményeket ; így a rende lettervezet, amelyet önök elé terjesztett, nem az említett elvekből következik, s hogy úgy mondjam, kiszívja erejüket. <br /> <br /> A bizottság egyetlen célja az volt, hogy meggyőzze önö ket: a királyt mint egyszerű állampolgárt kel! elítélni; én pedig azt mondom, hogy mint ellenséget kell elítélni, sőt, nem is annyira elítélnünk kell őt, mint inkább harcolnunk ellene, s mivel egyéb nem található ama szerződésben, mely minden franciát egyesít,?? az eljárás formáit nem a polgári jog szabja meg, hanem az emberi jogok törvénye. <br /> <br /> Ilyen megkülönböztetések híján belefúlunk az elvtelen formákba, melyek büntetlenséghez segítenék a királyt, túl hosszú ideig ráirányítanánk a figyelmet; vagy pedig az igazságtalan, illetve szertelen szigor maradandó foltja bé lyegezné meg elítéltetését. Gyakran megfigyeltem, hogy ál óvatos, halogató, fontolgató döntések jelentik az igazi meg gondolatlanságot; s annál, hogy hátráltatjuk törvényeink meghozatalának pillanatát, csak az lenne végzetésebb, ha elodáznók a király ügyét. Talán eljön a nap, amikor azok az emberek, akik éppoly távol állnak előítéleteinktől, mint mi a vandálokéitól, csodálkozni fognak a század barbárságán, melyben valamiféle vallási tettnek számított egy zsarnok elítéltetése, melyben a nép az elítélendő zsarnokát előbb állampolgári rangra emelte, s csak azután vizsgálta meg bűneit, inkább törődve azzal, hogy az emberek mit fognak szólni hozzá, mint azzal, hogy mit kell tennie. S az emberiség utolsó osztályának, vagyis az elnyomók osztályá nak egyik vétkes tagját pedig megtette gőgjének vértanú jává. <br /> <br /> Az utókor csodálkozni fog egykor azon, hogy a XVIII. század kevésbé volt haladó, mint Caesar kora: ott a zsarno kot a szenátus kellős közepén koncolták fel, minden formaság mellőzésével, pusztán huszonhárom tőrdöféssel, s minden törvény nélkül, csupán Róma szabadsága nevében. És ma tisztelettudó eljárást indítunk egy nép gyilkosa ellen, akit vérbe mártott, bűnbe mártott kézzel tetten értek! <br /> <br /> Akik ítélkezni fognak Lajos fölött, ugyanazoknak kell egy köztársaságot megalapozniuk : ámde, akik bármi fontos ságot tulajdonítanak egy király igazságos megbüntetésének, sohasem fognak köztársaságot alapítani. Körünkben a szel lemnek és a jellemeknek a finomsága nagy akadálya a sza badságnak; megszépítünk minden tévedést, s az igazság legtöbbször csak ízlésünk káprázata. <br /> <br /> Törvényhozási Bizottságuk példát mutatott erre a fel olvasott beszámolóban. Morisson még csattanósabb példát nyújt: az ő szemében a szabadság, a nemzetek szuverenitása kész tény. Az elveket megállapítottuk, de a legtermészete sebb következtetéseket elhanyagoljuk. A beszámoló óta némi bizonytalanság mutatkozott. Mindenki a maga sajátos nézőpontjából figyeli a király perét, egyesek mintha attól félnének, hogy később megszenvednek bátorságukért ; mások még le sem mondtak a monarchiáról. Emezek rettegnek az erény példájától, mely egybekovácsolná a közszellemet és az egységet a köztársaságban ; amazokból végképp hiányzik az erély. Az egyremásra jelentkező viszálykodás, álnokság, rosszindulat és düh vagy ügyes csapda, hogy fékezze egyesült erőinknek azt a fellendülését, amirc szükségünk van, vagy pedig az emberi szellem tehetetlenségének jele. Nekünk tehát vakmerően kell célunkra törni, s ha köztársaságot akarunk, igen komolyan kell hozzálátnunk. Mi valamennyien szigor ral, sőt, mondhatnám, heves szenvedéllyel ítéljük meg önma gunkat ; csak a nép és a szabadság erélyének megváltoztatá sára gondolunk, s közben aligalig vádoljuk a közös ellensé get, s mindenki a másikra néz, mielőtt rámérné az első csa pást, mert egyeseket gyöngeség tölt el, mások viszont ma guk is érdekeltek a bűnben. Keressük a szabadságot; és egy más rabszolgáivá válunk! Keressük a természetet, és olyan felfegyverzetten élünk, mint a dühödt vademberek! A köz társaságot, a függetlenséget és az egységet akarjuk, de egymás között meghasonlunk és kíméletesen bánunk egy zsarnokkal! <br /> <br /> Polgártársak, ha a római nép hatszáz év erénye és király gyűlölete után, ha NagyBritannia Cromwell halála után, minden erélye ellenére, újjászületni látta a királyokat, akkor nem kelle rettegniök a mi jó polgártársainknak, a szabadság barátainak, ha azt látják, hogy kezünkben megremeg a bárd, s a nép, szabadságának első napjától, tiszteli bilincsei nek emlékét? Milyen köztársaságot akarnak megteremteni külön csatáink és közös gyöngeségeink közepette ? <br /> <br /> <i>Úgy tűnik, keressük a törvényt, mely megengedné a király megbüntetését: De ama kormányzati formában, melyet ma gunk mögött hagytunk, ha volt egyetlen sérthetetlen ember, akkor az ő volt, s ebben az értelemben sérthetetlen volt min den állampolgár számára; de természetes kapcsolatot nem ismerek többé nép és király között.</i> Megeshet, hogy egy nemzet, megállapítva a társadalmi szerződés pontjait, olyan jelleggel ruházza fel elöljáróit, hogy képesek tisztelet ben tartani az összes jogokat és kötelezni rá mindenkit; de mivel ez a nép javát szolgálja, ám a nép ellanében nincsen biztosítéka, sohasem válhat fegyverré a nép ellen olyan megbízatás, melyet a nép kényekedve szerint ad vagy Visz szavon. Az állampolgárok szerződésben kötelezik el magu kat; a felség nem kötelezi el magát, a fejedelemnek nincs bírája és zsarnokká lesz. Ezért Lajos sérthetetlensége meg szűnt bűnével és a felkeléssel; illetve, ha továbbra is sérthe tetlennek tartanák, sőt, ha ezt egyáltalán kérdésessé tennék, ebből az következnék, polgártársak, hogy nem lehetett vol na megbuktatni, s joga lenne bennünket a nép felelősségére elnyomni. <br /> <br /> Az egyezség az állampolgárok közötti és nem a kormány zattal kötött szerződés: hiábavaló a szerződés annak szá mára, akit az nem kötelez semmire. Következésképp Lajos, aki nem vállalt kötelezettséget, nem vethető alá polgári ítélethozatalnak. <i>Ez a szerződés olyannyira erőszakos volt, hogy csak az állampolgárokat kötelezte, nem pedig a ki rályt ; az efféle szerződés szükségszerűen semmis, mert semmi sem törvényes, ami híján van az erkölcs és a természet szen tesítésének</i>. — <br /> <br /> S ezeken az indokokon kívül, melyek mind arra késztetik önöket, hogy ne mint állampolgárt ítéljék el Lajost, hanem mint lázadót, vajon milyen jogon kívánhatná ő, hogy a vele kötött egyezség alapján?! polgárilag ítélkezzenek fölötte, amikor világos, hogy megsértette a velünk szemben vállalt egyetlen kötelezettséget, azt, hogy nem veszejt el bennün ket. A zsarnokságnak miféle utolsó cselekedete lenne, ha azt követelné, hogy az általa eltiport törvények alapján hoz zanak ítéletet fölötte? És ha hozzájárulnánk, polgártársak, hogy polgárilag, azaz törvényesen, azaz, mint állampolgárt ítéljük el, akkor e címen ő ítélkeznék mifölöttünk, elítélné magát a népet. <br /> <br /> A magam részéről nem látok középutat : ennek az embernek uralkodni vagy meghalni kell. Be fogja bizonyítani önöknek, hogy mindazt, amit tett, azért tette, hogy a reá bízott letéte ményt megóvja; mert ha belebocsátkoznak vele ebbe a vi tába, nem tudják számon kérni tőle leplezett rosszakaratát : a vesztükbe fogja vinni önöket abban a circulus vitiosusban, melyet saját maguk hoznak létre azért, hogy őt megvádolják. <br /> <br /> Polgártársak, az elnyomott népek saját akaratukból ilyen formán láncolják meg magukat feloldhatatlanul puszta gőg jükkel, holott egyedül az erkölcsnek és a hasznosságnak kel lene szabályoznia a törvényeket. Azután pedig saját téve déseiken futnak akadályversenyt, ahelyett, hogy egyenesen rátérnének az igazság útjára. <br /> <br /> <i>Milyen eljárást, milyen vizsgálatot akarnak lefolytatni a király vállalkozásairól és veszedelmes szándékairól ? Akkor, amikor már felismerték, hogy a népfelség számára koránt sem sérthetetlen, akkor, amikor bűnei már mindenhová fel vannak jegyezve a nép vérével, akkor, amikor védelmezőik vére, hogy úgy mondjam, már a lábaiknál patakzik és fel fröcsköl még a Brutusképre is, akkor, amikor már nem tisz telik a királyt </i>! Elnyomott egy szabad nemzetet ; ellenségének nyilvánította magát; visszaélt a törvényekkel: meg kell halnia, hogy biztosítsa a nép nyugalmát, miután le akarta törni a népet, hogy biztosítsa a magáét. Nem állíttattae fel a csapatokat szemlére az ütközet előtt? Nem futamodotte meg ahelyett, hogy megakadályozta volna a lövöldözést ?25 Mit tett katonái eszeveszettségének csillapítására? S most azt javasolják önöknek, hogy polgári eljárással ítélkezzenek kal fölötte, holott elismerik, hogy nem állampolgár, hogy nem vigyázott a népre, hanem mindig csak feláldozta a saját ér dekében. <br /> <br /> <i>Sőt, többet is mondok: egy király által elfogadott alkot mány nem kötelezi az állampolgárokat, joguk volt őt már a bűne elkövetése előtt is proskribálni és elkergetni. Úgy ítél kezni egy király fölött, mintha ő is állampolgár volna! Ez meglepné a higgadt utókort. Ítélkezni annyit jelent, hogy alkalmazzuk a törvényt. A törvény igazságszolgáltatási viszony : de milyen igazságszolgáltatási viszony van az em beriség és a király között? </i>Milyen közösség van Lajos és a francia nép között, hogy még árulása után is kíméletesek legyünk hozzá ? <br /> <br /> <i>Akad olyan bátor lélek, aki más korban azt mondaná, hogy egy király ellen nem kormányzásának bűneiért kell pert indítani, hanem pusztán azért, mert király volt, hiszen ezt a bitorlást semmi a világon nem törvényesítheti; s hogy bár milyen illúziókkal, bármilyen hagyományokkal takarózik is a királyság, az maga az örök bűn, mely ellen mindenkinek joga van felkelni és felfegyverkezni: a királyság léte egyike azon merényleteknek, melyet még egy egész nép elvakultsá ga sem igazolhat. </i>Az ilyen nép az általa mutatott példával a természettel szemben vétkezik, minden ember a természet től kapta azt a titkos küldetést, hogy gyökerestől irtsa ki az uralkodást az egész világon. <br /> <br /> Nem lehet uralkodni ártatlanul: a képtelenség nagyon is nyilvánvaló.<i> Minden király rebellis, minden király bitorló. Maguk a királyok másképp bánnake hatalmuk állítólagos bitorlóival?</i> Nem folytattake eljárást Cromwell emléke ellen ? Pedig biztos, hogy Cromwell sem volt nagyobb bitorló, mint I. Károly; mert ha egy nép elég hitvány ahhoz, hogy zsarnokoktól hagyja vezetni magát, akkor a legelső jelentke zőt is megilleti az uralom, és semmivel sem lesz szentebb vagy törvényesebb akár az egyiknek, akár a másiknak a kezében. <br /> <br /> Íme, ezek azok a meggondolások, melyekről egy nemes szívű és republikánus érzelmű népnek nem szabad megfe ledkeznie, amikor egy király fölött ítélkezik. <br /> <br /> Azt mondják nekünk, hogy a király ügyében törvényszék nek kell ítéletet hoznia csakúgy, mint más állampolgárokéban... De a törvényszékek csupán az állam tagjai számára létesültek, s én fel nem foghatom, hogy miképpen felejthe tik el a társadalmi intézmények elveit annyira, hogy vala mely törvényszék bíráskodhat egy király és a népfelség között; s azt sem, hogy mi teheti képessé arra, hogy ismét urat állítson a haza élére, felmentést adván neki, továbbá, hogy miként idézhető törvényszék elé a közakarat. <br /> <br /> Azt mondják majd önöknek, hogy az ítéletet a nép fogja szentesíteni. De ha a nép szentesíti az ítéletet, miért nem a nép ítélkezik ? Ha nem éreznénk ezeknek az eszméknek min den gyöngeségét, akkor bármilyen kormányzati formát ho nosítanánk is meg, rabszolgák lennénk; a népfelség sohasem találná meg a helyét, sem a közhivatal a magáét, a népet pedig semmi sem biztosítaná az elnyomás ellen. <br /> <br /> Polgártársak, a törvényszék, melynek ítélkeznie kell Lajos fölött, korántsem jogi törvényszék. Az ítéletet egy tanács nak, a népnek, önöknek kell meghozniok. § az általunk kö vetendő törvények az emberi jog törvényei. Önöknek kell ítélkezniök Lajos fölött: de vele szemben nem vállalhatják a bíróság, az esküdt, a vádló szerepét ; az ítélethozatalnak ez a polgári formája igazságtalanná tenné azt; s a királyt, ha állampolgárnak tekintjük, nem ítélhetik el ugyanazon aj kak, melyek megvádolják. Lajos idegen közöttünk: bűné nek elkövetése előtt sem volt állampolgár, nem volt szava zati joga, fegyvert sem viselhetett, bűnének elkövetése óta még sokkal kevésbé nevezhető állampolgárnak. És mi lyen visszaélést követnének el önök magával az igazságszol gáltatással, ha állampolgárrá tennék őt ahhoz, hogy elítél jék! Mihelyt egy ember vétkes, kikerül az államközösségből, <br /> <br /> Lajos viszont, s ez mindennek a teteje, éppen bűne által ke rülne belé. Sőt, tovább megyek : ha a királyt egyszerű állam polgárnak nyilvánítják, nem is tudják már támadni. Miféle kötelezettségeiről beszélnének neki, a dolgok jelenlegi rend jében? <br /> <br /> Polgártársak, ha arra vágynak, hogy Európa megcsodálja ítéletük igazságosságát, akkor azt ezen elveknek kell meg határozniok ; a Törvényhozási Bizottság által javasolt elvek viszont éppenséggel az igazságtalanság emlékművét alkotnák meg. E perben minden formaság csak képmutatás; elveik alapján fogják megítélni önöket. <br /> <br /> Sohasem fogom szem elől téveszteni, hogy amilyen szel lemben hoznak ítéletet a király fölött, ugyanolyan szellem ben alapozzák meg a köztársaságot. Az ítéletük elmélete lesz közhivatalaik elméletévé. És az ítéletükben megnyilvánuló bölcsesség szabja majd meg az alkotmányban biztosított szabadságuk mértékét. <br /> <br /> <i>Ismétlem, nem ítélkezhetünk egy király fölött az ország, illetve az állam törvényei szerint. </i>A jelentéstevő ezt helye sen meg is mondta; ám ezen eszme túl korán elhalt lelké ben, nem érlelődött meg gyümölcse. Numa törvényei semmit sem tartalmaztak arról, hogy ítélkezhetnek Targuinius fö lött; Anglia törvényei sem mondták ki, hogy elítélhetik I. Károlyt: az emberi jogok alapján ítélkeztek fölöttük; az erőszakot erőszakkal taszították vissza, kitaszítottak egy idegent, egy ellenséget. Íme, ez törvényesítette ezeket a vál lalkozásokat, nem pedig üres formalitások, amelyek csak azon az elven nyugszanak, hogy az állampolgár a szerződés ben elfogadja őket. <br /> <br /> Sohasem fogom egyéni akaratomat szembeszegezni az összesség akaratával. Azt akarom majd, amit a francia nép vagy képviselőinek többsége akar: de mivel az én külön aka ratom része ama törvénynek, mely még nem készült el, itt nyíltan megmagyarázom nézeteimet. <br /> <br /> Nem elég, ha azt mondjuk, hogy a szuverenitás független a kormányzat jelenlegi formájától az örök igazságosság rendje szerint, s ebből arra következtetünk, hogy a királyt el kell ítélni ; fel is kell fejlesztenünk a természetes igazságos ságot és a szuverenitás elvét arra a szellemi magaslatra, melyben megilleti az ítélkezés joga. Sohasem lesz köztársa ságunk, ha nem ügyelünk ezekre a megkülönböztetésekre, amelyek a társadalmi rend minden részét a maguk természe tes módján mozgatják, éppúgy, ahogy a természet az elemek kombinációjából teremti meg az életet. <br /> <br /> Azért mondtam tehát mindezt, hogy bebizonyítsam, AVI. Lajost idegen ellenségként kell elítélni. Hozzáfűzöm még: nem szükséges, hogy halálítéletét a nép szentesítse ;?f mert a nép sugalmazhat ugyan a maga akaratából törvényeket, hiszen ezek a törvények az ő javát szolgálják ; de minthogy még a nép sem törölheti el a zsarnokság bűnét, az emberek joga a zsarnoksággal szemben személyes, s a szuverenitás semmiképpen sem kötelezhet egyetlen állampolgárt sem arra, hogy megbocsásson a zsarnokságnak. <br /> <br /> Tehát az önök dolga eldönteni, hogy Lajos ellenségee a francia népnek, hogy idegene. Ha a többség felmentené a királyt, akkor volna szükség arra, hogy ezt az ítéletet szente síttessük a néppel; hiszen ha egyetlen állampolgárt sem kényszeríthet a népfelség aktusa törvényesen arra, hogy meg bocsásson a királynak, úgy még inkább áll az, hogy egy köz hivatali aktus sem lehet kötelező a népfelségre nézve. <br /> <br /> De siessenek ítélkezni a király fölött, mert nincsen olyan állampolgár, akinek ne lenne ugyanolyan joga vele szemben, mint Brutusnak volt Caesarral szemben ; s éppúgy nem bün tethetik meg azt, aki elköveti e tettet ezzel az idegennel szemben, mint ahogy nem rosszallották Lipát és Gusztáv?" halálát sem. <br /> <br /> Lajos egy második Catilina volt; a gyilkos azt hiszi majd, amit a római konzul, hogy megmentette a hazát. Lajos har colt a nép ellen, és vereséget szenvedett. Egy barbár ő, egy idegen hadifogoly. Önök látták álnok szándékait; látták hadseregét ; ez az áruló nem a franciák királya, hanem né hány összeesküvő királya volt. Titkos újoncozást csinálta tott, külön közhivatalai voltak ; az állampolgárokat rabszol gáknak tekintette; titokban proskribálta az összes derék és bátor férfiakat. Ő volt a gyilkos a Bastillenál, Nancyban, a Marsmezőn, Tournayban, a Tuileriáknál;? milyen ellen ség, milyen idegen okozott nekünk ennél több rosszat ? Azon nal el kell ítélni; ez a bölcsesség és az egészséges politika ta nácsa : a csalók valamiféle biztosítékra törekszenek. Igyekez nek szánalmat kelteni; nemsokára majd meg is vásárolják a könnyeket; mindent el fognak követni, hogy bennünket érdekeltté tegyenek, sőt, korrumpáljanak. Emlékezzél reá, nép, hogy ha a király valaha is felmentésben részesül, akkor mi nem leszünk többé méltók bizalmadra és álnoksággal vádolhatsz bennünket. </span></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p> </p>
<p> A szellemi játék a következő legyen : olvassuk fel hangosan a <i>dőlt</i> betűs részeket eredeti formájában, majd a "király" szót behelyettesítve mondjuk népnevekkel, vallásnevekkel, a gazdagparasztok nevével stb. felolvassuk megint hangosan a szöveget. </p>
<p>Lehet, hogy máris többet értünk az elmúlt 200 év eseményeiből.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2021%2F01%2F18%2Fa_halal_arkangyala%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2021%2F01%2F18%2Fa_halal_arkangyala%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2021%2F01%2F18%2Fa_halal_arkangyala%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A Halál Arkangyala"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://valtozomult.blog.hu/2021/01/18/a_halal_arkangyala#comments"><img class="item_ctp" src="https://valtozomult.blog.hu/rss/image/post/id/16394234" border="0" /></a><br /></p>
1792
Antoine_de_Saint_Just
XVI_Lajos
0
Változó múlt
https://valtozomult.blog.hu
http://kep.deakt.hu/valtozomult/francia/50765.HR.jpg
https://valtozomult.blog.hu/2021/01/18/kello_tavlatbol_ertekeles
Kellő távlatból értékelés
2021-01-18T12:52:24+01:00
2021-01-18T12:52:24+01:00
Deak Tamas
https://blog.hu/user/74997
<p> </p>
<table>
<tbody>
<tr>
<td>
<p style="text-align: right;"><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> [...] A mai olvasó kellő távlatból értékelheti <br /> mindazt, ami Herczeg műveiben igazán jelentős[...]</span></p>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<p style="text-align: justify;">A mottóban szereplő idézettel ajánlja a Szépirodalmi könyvkiadó Herczeg Ferenc 1985-ben egy kötetben <i> nem reprintben </i> kiadott két, értékes és zseniális visszaemlékezéseit. Azonban 1985-ben még sokkal elevenebben éltek a francia forradalom hagyományai, amelyek szerint a "rosszindulatúak a gyengéket félre akarják vezetni s ezek oltalomra szorulnak", így a neves jobb sorsra érdemes szerkesztő irodalomtörténésznek "gondozás" alá is kellett venni a szöveget.</p>
</td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/herczeg/h.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" herczeg="" h="" jpg="" target="new"> <img data-original-height="500" data-original-width="424" src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/herczeg/h.jpg" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/herczeg/h.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td>
<p style="text-align: justify;"></p>
<p style="text-align: justify;">A húzások a tartalmukon túl két dologban is érdekesek. Megmutatják - 1985-höz képest már kellő távolból - azokat a tabutémákat, amelyek szerint a baloldali (nemcsak a szocializmusbeli!) gondolkodásmód mindimáig tilt, mik azok a témák amikről sem beszélni, sem a vonaltól eltérni nem szabad. Másrészben a 362. oldalon lévő húzás indoka ("A szövegből itt az első kiadásban néhány sor rekonstruálhatatlanul kimaradt") villámfénnyel világítja meg azt a minden történészi, egyáltalán kutatói munkát mellőző mentalitást, amely az időszak történelmi munkáit jellemezte. Bizonyosan lehetett volna még a szöveg pontosításához példányokat találni, de nyugodtan feltételezhető: az a környezet, amelyben ez az újranyomtatott kiadás megjelent, valószínűleg már az újranyomás tényét is súlyos idegességgel fogadta.</p>
</td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/herczeg/herceg_ferenc_emlekezesei_i_ii.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" herczeg="" herceg_ferenc_emlekezesei_i_ii="" jpg="" target="new"> <img data-original-height="640" data-original-width="597" src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/herczeg/herceg_ferenc_emlekezesei_i_ii.jpg" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/herczeg/herceg_ferenc_emlekezesei_i_ii.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<p style="text-align: justify;"></p>
<p style="text-align: justify;">Az idézetekben szereplő oldalszámok az 1985-ös kiadás oldalszámai. A kihagyásokat ebben a kiadásban három pont jelzi. A kihagyott szöveget <b> vastag </b> az átfogalmazást, szócserét <i> dőlt </i> betűvel jelezzük. Az idézeteket a hozzájuk tartozó logikai blokkal mutatjuk be.,</p>
<p style="text-align: justify;">48. oldal :</p>
<p style="text-align: justify;"></p>
<p style="text-align: justify;"></p>
<p> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> Én a hagyatékából szép meisseni csészéket és egy ezüstkosarú toledói pengét örököltem. A csészék mai is megvannak, <b> a kardot azonban elvitte a proletárdiktatúra. </b><br /> </span></p>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>Az előbbi idézetnél a kihagyásjel teljesen hiányzik.
<p></p>
</td>
</tr>
<tr>
<td>170. oldal:
<p></p>
</td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> Mivel nem akartam a műegyetemmel örökös vérbosszúba keveredni, azt mondtam ellenfelenek: szép technikus-vágás volt ! Ezzel megbékítettem őt is, a kollegáit is. A párbajnál egyébként Ferry Oszkár volt a segédem, ugyanaz a Ferry aki csendőrtábornok korában olyan embertelenül halálra kínoztak <b> a kommunisták. </b><br /> </span></td>
</tr>
<tr>
<td>
<p>A kiemelt szó helyén három pont található az 1985-ös változatban.</p>
<p></p>
</td>
</tr>
<tr>
<td>294.oldal
<p> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;">Ami az antiszemitizmus vádját illeti, az alaptalan volt. Meg tudom azonban érteni, hogy gyanúba keveredtem, mert valami különös előszeretetet soha nem éreztem a zsidók mint olyanok iránt, és ha ebből időközönként félreértés lett, nem törtem magamat, hogy tisztázzam. Nekem voltak zsidó barátaim, bennük azonban nem a zsidót, hanem az embert kedveltem. <b> Bizonyos kollektív faji tulajdonságok, ha előtérbe lépnek nem rokonszenvesek nekem és azt hiszem, más kereszténynek sem. </b> Nem hinném, hogy az álláspontom igazságtalan volna, hiszen én sem kívánom senkitől, hogy bennem a keresztényt ünnepelje, beérem azzal is, ha igazhivők és ebhitűek elfogadnak mint embert.<br />Különben érdekes, hogy míg fiatal koromban általában antiszemitának tartottak, és azt a liberális közvélemény elég gyakran éreztette is velem, addig ma, bár a felfogásom egy milliméternyit sem változott, inkább zsidóbarát hírében állok. Sainte-Beuve mondta:Csak sokáig kell élni, hogy az ember mindent meglásson és mindennek az ellenkezőjét is.</span></p>
</td>
</tr>
<tr>
<td>295. oldal</td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;">Nevezetes azonban, hogy a sajtó, amely <b> (az orosz GPU szakkifejezése szerint) </b> likvidálta a darabjaimat, olyan nagyszabású büntető expedíciót szervezett, amely nem állt arányban a kihágás nagyságával.</span></td>
</tr>
<tr>
<td>
<p>348. oldal</p>
<p> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> (a Turul léghajó) Különben pedig oda hajózott ahová a szél akarta, ha ugyan volt szél. Ha történetesen Romániában vagy Szerbiában kötött ki, abból sem lett baj, mindenütt vidám érdeklődés és tiszteletteljes vendégszeretet fogadta. <b> (Ma ha Besztercebányára vagy Kolozsvárra repülne, tűz alá fognák a légelhárító ütegek) </b> <br /></span></p>
</td>
</tr>
<tr>
<td> 350.oldal
<p><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> Ekkor előlépett egy öreg gazda és azt mondta: , Majd én beleülök. akkor nem eresztik el a legények. Mert én vagyok a falu bírája és ha elrepülnélk, az örök csúfsága lenne a községnek."Ez elképesztően merész vállalkozás volt, mert az üreg, amint kisült, eddigelé csak a képes lapban látott levegőhajót." Érvelése pedig, amely számba vette a szomszéd falvak gúnyolódó kedvét, minden ízében magyar volt.<br /> <b> Az útitársaságban volt egy cseh tüzértiszt, aki a hadsereg balloncsapatánál szolgált, ő elés érdekes néprajzi adatokat tudott arról a hatásról, melyet a váratlanul megjelenő léghajó a népre tesz.<br /> Az oláh paraszt elszalad, ha léghajót lát. A. tót keresztet vet magára. A német azt követeli, fizessék meg a kárát. A magyar pedig mindenáron segíteni akar. </b> <br />Mikor a Turul legközelebbi útjára indult egyszer szált föl minden hónapban az utasai közt volt Ordódy Pál. A ballon ezúttal nem jutott túl a Vulkángyáron, a szél nekisodorta a tetőnek, Ordódy kibukott és halálra zúzta magát. </span></p>
</td>
</tr>
<tr>
<td>
<p>360. oldal</p>
<p></p>
</td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> Az a fanatikus lelkesedés és önmagát áldozatul kínáló szláv odaadás, mellyel a katonák legfőbb hadurukat köszöntötték, a díszmenetben elvonuló csapatok gyönyörű és félelmetes képe, a hallatlanul érdekes kozákfejek melyek Repin ismert képére emlékeztettek: mindez a győzhetetlen erő és mérhetetlen gazdagság benyomását keltette. <br /> Ha valaki akkor azt mondja nekem, hogy ez a ragyogó kép cárostul, vezérkarostul, püspöküstól <b> szennybe és vérbe fulladni </b> <i> pusztulni </i> fog, hát biztosan futóbolodnak nézem. </span></td>
</tr>
<tr>
<td>
<p>362.oldal</p>
<p></p>
</td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> Mögötte szentek és angyalok, valamennyiük arcán és <b> testtartásán rettegés, szégyen és gyász kifejezése. Senki </b> sem mer közeledni a haragos Megváltóhoz, csak az egy Boldogasszony áll mögötte, félénken kérlelő és simogató anyai gesztussal</span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>Az 1933-as kiadásban ez a szöveg a 180. oldal laplegalján található. Elképzelendő hogy milyen állapotban lehetett az a kötet, amely alapján az újranyomás készült: a lapalji margó legalább 6-8 cm.</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/herczeg/IMG_20210118_110958.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" herczeg="" img_20210118_110958="" jpg="" width="400" target="new"> <img data-original-height="534" data-original-width="712" src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/herczeg/IMG_20210118_110958.jpg" width="400" height="300" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/herczeg/IMG_20210118_110958.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<p>367.oldal</p>
<p> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> A pánszlávizmus szerinte nem az orosz nép, hanem a dinasztia, a hivatalnoki és katonai arisztokrácia politikája, azok meg nagyobbrészt német, lengyel és tatár eredetűek, orosz vér csak kevés van bennük. <br /><b> Azt azonban elismerte Komarovszky hogy az orosz népet épp a passzív természete teszi európai veszedelemmé, mert könnyen aláveti magát minden zsarnokságnak és ellenállás nélkül hajtatja magát a legigazságtalanabb háborúba is. <br /></b></span></p>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>453. oldal
<p></p>
</td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> A választásokat tulajdonképpen Tisza István intézte, az ország az ő nevét kiáltotta és a geszti remete <b> gránitalakját </b> olyan népszerűség ujjongta és lobogta körül, amely neki egészen szokatlan volt és amellyel eleinte nem is igen tudott mit kezdeni.</span></td>
</tr>
<tr>
<td>ugyanott</td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> Úgy számított, hogy így megnyerheti a magyarokat is, a románokat is. <br /> <b> Tisza István tisztító viharként söpört végig az országon </b> . Kitűnt, népszónoknak is sokkal job mint a hordó tetején megőszült ellenfelei. <br /> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>464. oldal</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;">Nekem a szörnyű operáció kezdetén az volt a benyomáson hogy az ellenzéki vezérek, <b> persze Justh és Károlyi Mihály kivételével </b> titokban helyeslik Tisza eljárását amellyel véget kíván vetni a törvényhozás szégyenletes tehetetlenségének, később azonban mégis valamennyien ellene fordultak, mert a vérbeli ellenzéki minden hatalommal szembe mer szállni, csak az utca hatalmával nem. <br /> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>469.oldal</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/herczeg/deaktamas_139725498_846173156224827_2129607235963101034_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" herczeg="" deaktamas_139725498_846173156224827_2129607235963101034_n="" jpg="" width="400" target="new"> <img data-original-height="800" data-original-width="800" src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/herczeg/deaktamas_139725498_846173156224827_2129607235963101034_n.jpg" width="400" height="400" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/herczeg/deaktamas_139725498_846173156224827_2129607235963101034_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<p></p>
</td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;">1922-ben az én választókerületem akkor már Mare Romáiaban volt és én ugy gondoltam reá, mint tengerbe süllyedt városra <b> bíztatást kaptam, hogy ne lépjek fel másutt, mert ha Pécska visszakerül Magyarországhoz, most már a negyvennyolcasok is reám szavaznak. </b> Nem is léptem fel másutt. | </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2021%2F01%2F18%2Fkello_tavlatbol_ertekeles%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2021%2F01%2F18%2Fkello_tavlatbol_ertekeles%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2021%2F01%2F18%2Fkello_tavlatbol_ertekeles%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Kellő távlatból értékelés"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://valtozomult.blog.hu/2021/01/18/kello_tavlatbol_ertekeles#comments"><img class="item_ctp" src="https://valtozomult.blog.hu/rss/image/post/id/16394198" border="0" /></a><br /></p>
1939
1933
Károlyi_Mihály
Tisza_István
Turul
GPU
Herczeg_Ferenc
Pécska
Justh_Gyula
A_Várhegy
A_gótikus_ház
Szépirodalmi_könyvkiadó
Komarovszky
0
Változó múlt
https://valtozomult.blog.hu
http://kep.deakt.hu/valtozomult/herczeg/h.jpg
https://valtozomult.blog.hu/2020/06/28/millerandnal
Millerandnál
2020-06-28T20:46:18+02:00
2020-06-28T20:46:18+02:00
Deak Tamas
https://blog.hu/user/74997
<p> </p>
<table>
<tbody>
<tr>
<td>Láttunk már példát Ady emberi minõségére, hogyan követelte a "geszti bolond, úrnak magyarnak egyként rongy" segítségét házasságához, de nem érdektelen publicisztikai munkáit is átnézni más szemmel. A <i> Jóslások Magyarországról </i> címû kötet, amelyet Féja Géza szerkeszett - akinek sajátságos pályája az 1937-es bírósági ítélettõl a háborús bûnösök listáján át vezetett a piedesztálra, tehát szintén adys, illetve gerinctelen huszadik századi - tartalmaz sok olyan cikket amelyre politikai okokból sokan hivatkoznak, de óvatosan nem ismertetik a teljes tartalmat.</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1919/ady-endre-joslasok-magyarorszagrol-1_aghxxx5c.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" ady-endre-joslasok-magyarorszagrol-1_aghxxx5c="" jpg="" data-original-height="450" data-original-width="300" height="320" width="213" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1919/ady-endre-joslasok-magyarorszagrol-1_aghxxx5c.jpg" data-original-height="450" data-original-width="300" height="320" width="213" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1919/ady-endre-joslasok-magyarorszagrol-1_aghxxx5c.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div style="text-align: justify;">De adjuk át a szót Adynak, a Budapesti Napló 1907/83-as számából lássuk mi történt Millerandnál. Talán róla köztudott : õ azonos a Millerand levél szerzõjével, amelyet 1920. májusában küldött a magyar békedelegációnak azt kilátásba helyezve, hogy a békeszerzõdés hibái orvosolhatóak lesznek - mialatt egy másik, titkos levélben, a gyõztes hatalmak képviselõinek tudomására hozza, hogy erre egy másodpercig sem gondol komolyan.</div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1919/millerand.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" millerand="" jpeg="" data-original-height="256" data-original-width="197" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1919/millerand.jpeg" data-original-height="256" data-original-width="197" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1919/millerand.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div style="text-align: center;">Alexandre Millerand (1859-1943)</div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>Az idézet kiemelése tõlem származik.</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;">MILLERANDNÁL <br /> <br /> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div style="text-align: justify;"> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> Millerand bölcs ember, Millerand boldog ember, Millerand várakozó ember. Nagyon piros, nagyon rövidnyakú, tömzsi és eleven : ez a baja. De ha a guta meg nem üti, legalább is miniszter- elnök lesz. Mivel azonban gõgös, bölcs, sok jövedelmû úr, lehet, hogy nem. is kell már neki egy kis miniszterelnökség. Nagyobbra lát, valószínûen többet akar az ebadta, ravasz szocialista, az exminiszter. </span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div style="text-align: justify;"> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> Amikor miniszterséghez jutott, ez nem volt kicsi szenzáció Európában. Amikor az ortodox szocialisták kiátkozták, ez nem volt nagy szenzáció — neki. Egy új, szociáldemokrata Jézus nem fogadná öt jámbor, rajongó halásztanítványai közé. Más legény ez, a bona- partei iskolából való : egy paraszti vérû, forradalmár XIV. Lajos. Ezt olvasom le tisztán az arcáról: nem elhasznált race-nak az embere. Akaratos, erõs, egészséges, jóétvágyú, nagyravágyó. 5 õ maga sem elhasznált ember, nem az semmiképpen. </span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div style="text-align: justify;"> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> Bejutni az elegáns palotába, mely a Palais-Bourbonhoz jel- képes közelségben van, nem könnyû. Inasok között, vesszöfutásban ér el az ember az elegáns várakozõterembe. S azután, mivel várakozó bajtársaink számosak, de unalmasak, képeket nézünk. Vegyes, kissé megbízhatatlan ízlésre vallanak a képek, a szobrok, a csecse- becsék. De vannak közöttük pompás darabok, a bútorok helyesek s a szönyegek keletiek, régiek és igaziak. </span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"></span></span>
<div style="text-align: justify;">Egy titkárszobán s egy komoly titkáron vágjuk keresztül még magunkat. Kedveskedve, apró , ravasz, kutató , kacagó és okos sze- meit Íriss pillantásokkal belénk szegezve, jön elénk végre Mil- lerand. </div>
<span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"></span></span>
<div style="text-align: justify;">És mégis meg kell írnom, hogy Vörös László jut azonnal az eszünkbe. Nem éppen forotgráfiai hasonlatosság miatt talán, de föltétlenül õ, nem tudom miért, mégis. Szíves, gáláns francia, de fagyaszt, ha a legmelegebben mosolyog is. Erejét, egészségét élvezi valószínûleg titokban, állandóan. Ha ügyvédi dolgokról beszél, ha újságügyrõl, ha politikárõl. És keveset beszél, egy mosoly, egy hunyorgás, egy-egy majdnem pajkos nyelés olykor az Õ ítélete. Szinte mondja, mondja minden arcidege. Én nem akarok beszélni, mert a beszéd elszólásokra csábít. 5 csak nem gondolja ön, hogy aki esetleg elnöke leend a francia köztársaságnak, elkezd locsogni mindenrõl, mint egy bõbeszédû kávéházi törzsvendég?k Tud mindent, mint ahogy az ilyen erõs és minden jóra felkészült emberhez illik.</div>
<span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> <i> Mikor elzokogom neki Magyarország szomorú, feudális állapotát, a ki sem épült magyar társadalom züllését, a gazdasági és kulturális inséget, akkor is csak bólint mosolyogva. Talán azt jelenti, hogy õ is tudja mindezt, talán mást </i> <br /></span></span>
<div style="text-align: justify;">Voltaképpen második vizitem ez már nála. Köszönö vizit, amiért a Budapesti Napló részére ezer dolga között s ezer princí- piuma mellett is cikket adott annak idején. S mihelyt nem beszélek vele kényesebb dolgokról, egyszerre beszédes lesz. Úgy búcsúzik, mintha én most õt szörnyen leköteleztem volna. S hogy elmegyek, még egy hosszú óráig érzem az irígylendõ, ép, nagy egyéniség léleknyomását. Ez az erõ: ez a magát szabályozni tudõ, az élet adományaira okosan számító , akarni, hallgatni és várakozni képes.</div>
<span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> <br /> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>A történésznek objekítvnek kell maradnia, nem lehet érzelmeket kinyilvánítani. Hadd férjen azért bele ennyi: örökségnek még mindig itt van minden második sarkon Ady, József Attila, Dózsa György stb. utcák, az ideológiai utcanevek terhei, mialatt nincs közterületünk elnevezve mondjuk Pilinszkyrõl, Nagy Lászlóról, Sánta Ferencrõl, de említsük akár Jávor Pált, Tolnay Klárit, vagy az Ady-verseket tûzben szavaló Latinovits Zoltánt, aki talán épp a "szomorú, feudális ínség" álbûnét magára vevõ társadalmi rétegbõl származása okán pusztította magát ...</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2020%2F06%2F28%2Fmillerandnal%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2020%2F06%2F28%2Fmillerandnal%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2020%2F06%2F28%2Fmillerandnal%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Millerandnál"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://valtozomult.blog.hu/2020/06/28/millerandnal#comments"><img class="item_ctp" src="https://valtozomult.blog.hu/rss/image/post/id/15972750" border="0" /></a><br /></p>
1907
Ady_Endre
Féja_Géza
Budapesti_Napló
Alexandre_Millerand
0
Változó múlt
https://valtozomult.blog.hu
http://kep.deakt.hu/valtozomult/1919/ady-endre-joslasok-magyarorszagrol-1_aghxxx5c.jpg
https://valtozomult.blog.hu/2020/06/05/az_1907_27_torvenycikk_lex-apponyi_parlamenti_vitaibol
Az 1907.27 törvénycikk (Lex-Apponyi) parlamenti vitáiból
2020-06-05T19:52:30+02:00
2020-06-05T19:52:30+02:00
Deak Tamas
https://blog.hu/user/74997
<table>
<tbody>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div style="text-align: justify;">Ismertettük már a Lex-Apponyi végrehajtási utasítását teljes terjedelmében, azonban nem érdektelen beleolvasni a parlamenti szócsatákba is. Szándékosan szubjektivitással emelünk ki bizonyos hozzászólásokat - mégpedig a kötelezõ magyaroktatás tárgyában - nem titkoltan azzal a céllal, lássuk milyen típusú és hangnemû felszólalások történtek. (Talán meglepõ módon egyébként a tárgyalás tartama jó kétharmada inkább egyházi és a tanítói bérezéshez köthetõ témákról szólt.) Érdemes lehet végiggondolni, hogy magyar "elnyomás", "erõszakos magyarosítás" világa után a késõbb az utódállamokban szerepet játszó politikusok parlamenti felszólalásaikban hogyan reagáltak volna hasonlókra.</div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div style="text-align: justify;">Katus László tollából <a href="http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_lex_apponyi/" target="_blank" rel="noopener noreferrer"> született már jó elemzés </a> a nyelvtörvény parlamenten kívüli reakcióiról, azonban sajnos a két legfontosabb dolog - mondhatni mint rendesen - hibádzik az elemzésbõl. Az elsõ szokásos a összehasonlítás Ausztriával, ahol valóban kevéssé változtak a nemzetiségi arányok, csak épp újfent elfelejtjük hogy Ausztria önálló tartományokból álló birodalom volt, évszázadok alatt kialakult regionális tradíciókkal. Vegyül észre az osztrák - nevezzük így - irredentizmus <i> hiányának tényét </i><b> </b> mondjuk Prágára vagy Krakkóra esetleg Lembergre, és vegyük észre a <i> létezõ tényét </i> Dél-Tirolra amelyrõl <a href="https://srbija.blog.hu/2012/05/05/del_tirol_az_akarat_diadala_olvasoi" target="_blank" rel="noopener noreferrer"> már írtunk más fórumon </a> . A Dél-Tirol iránt tanúsított oszrák érzelmek pontosan azonos forrásból fakadnak amely az integer Magyarország irányában tanúsított érzelmek forrása.</div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div style="text-align: justify;">Meg kell értenünk a részben ebbõl következõ másik hiányzó elemet : a Magyarország ellen miniumum a XVIII. század végétõl tanúsított román, pánszláv szeparatizmust. A magyar államiság és kultúra azonban fix erõvel kötõdik idõhöz, területhez. Bethlen István <a href="https://library.hungaricana.hu/en/view/NapiHirek_1928_03_1/?pg=128&layout=s" target="_blank" rel="noopener noreferrer"> mondja ki a lényeget </a> : "Mi nem tartományokat vesztettünk el, bennünket feldaraboltak."</div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div style="text-align: justify;">Ezzel az ismerettel lássuk a parlamenti vita részleteit.</div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><b>1907. április 5. </b><br /> <br />Meczner Béla [...] És most, t. ház, e szavaimmal mintegy összefûzve, összekapcsolva, méltóztassék megengedni, hogy ugy Polit Mihály t. képviselõtársamnak, mint összes nemzetiségi képviselõtársaimnak felelhessek e törvényjavaslattal szemben tanúsított állásfoglalásukra. (Halljuk ! Halljuk !) </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/tisza/BALPART_0156_cr.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" tisza="" balpart_0156_cr="" jpg="" data-original-height="777" data-original-width="746" height="320" width="306" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/tisza/BALPART_0156_cr.jpg" data-original-height="777" data-original-width="746" width="306" height="320" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/tisza/BALPART_0156_cr.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div style="text-align: center;"> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><span style="font-size: 85%;"><a href="https://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=25554" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><i> Meczner Béla </i></a></span> </span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> </span></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> Én, t. ház, e törvényjavaslat egyik legnagyobb, legszebb indokát, egyik legkiemelkedõbb, legmagasztosabb jellegét abban látom, hogy a magyar nemzeti érdekeknek, a magyar nemzeti szempontoknak megerõsítését, a magyar nemzeti nyelv terjesztését, érvényesülését a lehetõ legszilárdabban, legerõsebben, de hozzáteszem, a lehetõ leghumánusabban akarja érvényesíteni. Oly humánus alakban, hogy egyáltalában nem tudom felfogni azt az óriási felzúdulást, azt a nagy demonstrácziót, a melyet önök e javaslattal szemben kifejtettek és kifejteni óhajtanak. Az önök heves ellenzésének ezen jogosultságát és igazságát senki sem fogja elismerni. (Élénk helyeslés.) Ez a javaslat a nemzetiségeknek, vagy önöknek, mint nemzetiségi képviselõknek érzékenységét egyáltalában nem sérti. Igaz ugyan, hogy e javaslatban egy erõs törekvés van, a melyet azonban sem önöknek, sem senkinek . . . (Zaj. Elnök / <i> Justh Gyula </i> /csenget.) <br />Vlád Aurél: Természetellenes törekvés. <br />Elnök: Eelkérem a képviselõ urakat, méltóztassanak a szónokot csendben meghallgatni. A közbeszólást tiltják a házszabályok és ha méltóztatnak továbbra is zavarni a szónokot, névszerint fogom megnevezni a közbeszóló képviselõt. </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/tisza/081_176_pix_Page_23_kep_0001.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" tisza="" jpg="" data-original-height="800" data-original-width="677" height="320" width="270" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/tisza/081_176_pix_Page_23_kep_0001.jpg" data-original-height="800" data-original-width="677" width="270" height="320" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/tisza/081_176_pix_Page_23_kep_0001.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div style="text-align: center;"> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><a href="http://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=69352" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><i> Justh Gyula </i></a></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br />Meczner Béla: A mint mondottam, van ennek a javaslatnak egy nemes inteneziója, a melyet azonban sem önöknek, sem egyáltalában senkinek nem szabad kétségbevonnia. <br />Vajda Sándor: Azt mi ítéljük meg. <br />Meczner Béla: A magyar haza minden egyes lakosának a magyar haza iránti szeretetébõl és hódolatából kifolyó kötelessége a magyar nemzeti nyelv elsajátítása. <br />Vlád Aurél: Ezt tagadjuk ! (Zaj.) <br />Elnök (csenget): Vlád Aurél képviselõ urat kérem, hogy csendben hallgassa a szónokot. <br />Meczner Béla: E törvényjavaslatban általában nincsen semmi sérelem. Ebben csupán a mód és alkalom van meghatározva és erélylyel keresztülvive, a melylyel a magyarországi népiskolákban a magyar gyermekek a magyar nyelvet elsajátítsák, önök elõl t. képviselõtársaim egyáltalában nincs elzárva az ut, hogy saját nyelvüket tovább fejleszszék. Hozzanak nagyobb áldozatokat, virágoztassák fel kultúrájukat, ezt a jogot soha senki nem vonja meg önöktõl. Arra azonban egyáltalában nincs joguk, hogy mindenféle demonstrácziókkal huzzákhalaszszák e javaslat tárgyalását akkor, a mikor 22.000 tanító várja ezt a fizetésfelemelést. Arra egyáltalában nincsenek feljogosítva, hogy az önök híveit, vagy a mint Maniu képviselõ ur mondotta, az önök népét izgassák. És engedje meg Maniu t. képviselõtársam, a ki az állami tanítókról szóló javaslat tárgyalásánál többször mintegy kihivólag használja ezt a kifejezést: »az én népem«, hogy erre én is megjegyzést tegyek. Magyarországon sem nemzetiséget, sem egyes vidékeket külön csoportosítani, külön elnevezéssel illetni egyáltalában nem lehet. Magyarországon, hazánkban ez a fogalom, ez a kifejezés »néjx<, a magyar nemzet minden egyes polgárát és lakosát illeti, a melyhez tartozom én is, és Maniu Gyula t. képviselõtársam is. (Helyeslés.) <br />Vlád Aurél: Hazafias teória ! <br />[...] Goldis László [...] Megvádolja a t. elõadó ur a felekezeteket, hogy nem a kultúrát ápolják, hanem a nemzetiséget. Bûn-e az, hogy pl. a görög-keleti román egyház, a mely az alaptörvényben is görög-keleti román nemzeti egyháznak van beiktatva, a mint Polit t. barátom is kifejtette, bün-e az, ha a görög-keleti román nemzeti egyház az õ felekezeti iskoláiban a román kultúrát is, a román nemzetiségi kultúrát és érdekeket is, a tõle telhetõ erõvel, anyagi áldozatokkal mûveli és ápolja? (Mozgás.) </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/tisza/goldis.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" tisza="" goldis="" jpg="" data-original-height="404" data-original-width="546" height="200" width="320" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/tisza/goldis.jpg" data-original-height="404" data-original-width="546" width="320" height="200" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/tisza/goldis.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div style="text-align: center;"> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><i> Vasile Goldis </i></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /> [...] Sajátságos, hogy épen azokról a padokról hangzott fel az állami oktatás kizárólagosságának szüksége, a melyekrõl azt mondják, hogy a demokráczia szolgálatában állanak. (Zaj.) Én, t. ház, nem ismerek különféle nemzetiségi, felekezeti demokrácziát, mert szerintem a demokráezia csak egy lehet. Azok, a kik meg akarják vonni a szülõtõl azt a jogot, hogy gyermeke nevelésére befolyást gyakorolhasson, nem igazi demokraták, mert a demoszhoz elsõsorban a szülõ tartozik. Az a démosz pedig, a mely nem a családhoz tartozik, anarchista démosz. Az igazi nép alapját a család kell hogy képezze. A hol a család kötelékeit bontogatják, ott az állami élet igazi alapjait bontogatják. (Igaz 1 Ugy van !) Tehát a demokrácziának nem õszinte barátai azok, a kik azt mondják, hogy el kell venni a társadalomtól, a szülõtõl, a felekezetektõl azt a jogot, hogy a nevelésre befolyást gyakorolhasson. <br /> [...] De fel fogom olvasni az önök által igen nagyrabecsült és általunk is igen tisztelt személyiségnek szavait, a ki, fájdalom, nemrég elhunyt, s a ki igen szépen fejezte ki azt a gondolatot, hogy a gyermeket nem lehet másképen fejleszteni, mint azon mag szerint, a mely neki az életet adta. (Halljuk! Halljuk! a nemzetiségiek padjain.) Epén ugy, a mint nem lehet a körtefának megparancsolni, hogy almát teremjen, épen ugy nem lehet a román gyermeket ugy formálni, hogy magyar legyen. (Ellenmondások és derültség halfelõl. Helyeslés a nemzetiségiek padjain.) <br /> [...] Ausztriában az iskolai alaptörvény kimondja, hogy minden népnek gyermeke a saját anyanyelvén tanittassék az elemi iskolában. Ugyanezt kimondja Belgiumban a »Réglement de programme-type«. Belgiumban tulaj donképen csak községi iskola van. 1897-ben az állam egyprogrammtipust szerkesztett a népiskolák számára, ez a legújabb iskolai törvény. Ennek kereteiben minden község maga intézkedik községi iskolájáról. Itt a harmadik fejezetben ki van mondva, hogy az elõadási nyelv a flamand, franczia vagy a német, a szerint, a mint a községi viszonyoknak legjobban megfelel. <br />Tehát Belgiumban is, a hol három nemzetiség lakik együtt, szintén a pedagógiai igazság dominál, ott a gyermekeket az elemi népiskolában a saját anyanyelvükön oktatják. <br />[...] Egy múltkori beszédemben kimutattam, hogy mióta a dánokat ilyen erõszakos utón akarják elnémetesiteni, azóta a nemzeti érzület még jobban lángra kapott Schleswigben és Posenben a dánok és lengyelek között, olyannyira, hogy ma már a kis gyermekek is kény telének sztrájkba lépni. (Derültség. Zaj.) <br />T. ház ! Gondoljuk meg jól, hogy Magyarországon is elkövetkezhetik az az idõ, a mikor, — ha ilyen erõszakos módon akarják önök elérni azt, hogy a magyar nyelvet mindenki tanulja meg, — a helyett, hogy — a mint mindannyian kívánatosnak tartjuk — a magyar nyelvet megszerettetnék, gyûlöltté teszik azt, és itt is megteremthetik a sztrájkot, a mitõl az isten óvjon meg bennünket. <br />[...] Sokszor gondolkoztam azon, hogyan lehetne röviden, rövidre fogva kifejezni a nem magyar nyelveknek joghatárait Magyarországon. És találtam egy szerenesés formulát, a mely, azt hiszem, teljesen preczize kifejezi azokat a határokat, (Halljuk ! Halljuk !) a melyeken belül okvetlenül el kell ismerni a nem magyar nyelveknek jogosultságát Magyarországon. <br />Ezt én akkép fejezem ki, hogy : minden nép a maga nyelvén mûveltessék, minden nép a maga nyelvén nyerje meg a maga közigazgatását és minden nép felett a maga nyelvén bíráskodjanak. (Zaj.) Hogyan értem én ezt? Ugy értem, hogy az oktatás az illetõ nép nyelvén történjék, kizárólag az elemi oktatás, de a felsõbb fokokban is, egész az akadémiai képzésig, nevezetesen a középiskolákban is gondoskodás történjék arról, hogy az illetõ nép a saját anyanyelvén is mûvelhesse magát. (Zaj.) Ez vonatkozik a mûvelõdésre. Micsoda jogot követelünk mi a nem magyar nyelveknek? Azt, a melyet a törvény is különben kiköt, hogy minden növendék a maga anyanyelvén nyerjen oktatást, az állami iskolák kizárólagos oktatási nyelve csakis a gyermekek anyanyelve lehessen. <br />De menjünk tovább, A közigazgatástól azt követeljük, hogy a közvetlen érintkezés a néppel annak a nyelvén történjék, ugy Írásban, mint szóban. Megköveteljük azt, hogy attól a hivatalnoktól intézményszerûieg kívánják meg, hogy a nép nyelvét értse, de ne bízzák kényére-kedvére. <br /> [...] Ez a magyar haza mindazoké, a kik itt laknak. Épen ugy hazája ez a szerbeknek, a kik itt laknak, mint a románoknak, a tótoknak. (Felkiáltások : Mint magyar állam/polgároknak!) <br />Igazán nem hazafias dolog azt a gondolatot ébreszteni fel a magyarországi nem magyar népeknél, hogy saját hazájukban saját nyelvükön nem boldogulhatnak. Ez olyan képtelenség, a melynek párját nem találom sehol. (Zaj.) <br />Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Az idõ amúgy is elõrehaladt, ne méltóztassanak tehát a szónokot zavarni. <br />Goldis László : Azt a különös helyzetet teremti ez, hogy Magyarországon a polgárokat két osztályba lehet osztani. Vannak I. osztályú és II. osztályú polgárok. (Felkiáltások : Ezt már hallottuk !) Azon szerencsétlen nem magyar népek ugyanis, a melyek egész tömegekben nem tudnak magyarul, ahhoz, hogy I. osztályú polgárokká lehessenek, meg kell, hogy tanuljanak még egy második nyelvet. Hol van itt a jogegyenlõség ? Hiszen akkor a magyaroktól is meg lehetne kívánni, hogy tanuljanak meg németül is. Azt mondják, hogy erre azért van szükség, hogy a nép gyermekei is hozzájuthassanak az állam jótéteményeihez, hát én nem tudom, hogyan lehet a nyelv utján jótéteményekhez jutni. <br />[...] Egy olyan embertõl mégis fogok felolvasni valamit, a ki nagy soviniszta hirében áll, és ez Jancsó Benedek, a kirõl tudjuk, hogy erõs magyar érzésû ember, sõt a soviniszta áramlatnak is kifejezõje. Ez »A dákóromanizmus és a magyar kulturpolitika« czimû mûvében ezeket irja (olvassa) : »Mentõl többet és behatóbban foglalkozom a román nemzetiségi kérdéssel, annál szilárdabb lesz bennem a meggyõzõdés, hogy a magyar nemzetnek a legtávolabbról sem áll érdekében kisérletet tenni, hogy a románságot nemzetiségétõl megfoszsza.« (Felkiáltások : Ezt nem is akarja senki!) <br /> »Sõt ellenkezõen, egyenes érdekünk, hogy a románok e hazában, mint románok és mint magyar állampolgárok egyformán jól érezzék magukat. . .« (Helyeslés a baloldalon.) — tehát nem mint magyarok, hanem mint románok — (olvassa) : ». . . hogy nemcsak önerejükön, de a magyar állam és nemzet segítségével is erõsödjenek nemzetiségben, vagyonban és kultúrában és hogy mindezért a nyújtandó testvéri támogatásért, a mi jól felfogott érdekünk tõlük sem többet sem kevesebbet nem követelni, mint tiszta hazafiságot és õszinte ragaszkodást a magyar államhoz«. (Élénk helyeslés. Zaj.) [...]Üres beszéd az, hogy mi veszélyeztetjük a magyarságot és az államot. (Ellenmondások.) Soha a román népnek semmiféle tettével nem lehet azt bizonyitani, mintha a hazának romlására tört volna. (Ellenmondások.) <br /> <br /><b>1907. április 6. </b><br /> <br />Manojlovics János [...] Mi, t. képviselõház, nemcsak nem ellenezzük a magyar nyelv tanítását, sõt ellenkezõleg, szeretjük, ha népünk megtanul magyarul. A mi népünk pl. oly helyen, a hol más nemzetiségek is laknak, elsajátítja azok nyelvét s nem szokatlan, hogy írni olvasni nem tudó földmives 3—4 nyelvet beszél; megtanulja nem az iskolában, hanem az élet iskolájában. <br /> [...] Ara legyen az iskola is a nép segítségére a nyelv elsajátításában, de a nyelvtanulás ne legyen akadálya az általános elemi ismeretek elsajátításának. Jelen törvényjavaslat következményeképen azonban én népünk szellemi hátramaradottságát, pozitív tudásának csökkenését látom és azt, hogy népünk ekkép korlátoltabb gondolatait nemcsak magyar nyelven nem fogja tudni szabatosan kifejezni, hanem egyetlenegy nyelven sem. <br />metódus. Mi a magyar nyelv megtanulása felé irányzott törekvést nem ellenezzük, de igenis ellenezzük azt, hogy a magyar nyelv megtanulása mint eredmény, a nem állami népiskolák létének conditio sine qua non-ja legyen. Annyi tantárgy mellett, a melyek magukban véve is a gyermekek túlterheltsége folytán vagy redukálandók lennének, vagy a modern államok mintájára hat évrõl nyolczra lennének megosztandók, még azt is megkövetelni az elemi iskolától, hogy egy nyelvre tökéletesen megtanítsa a gyermekeket, nem egyéb, mint oly feltételhez kötni a nem állami iskoláknak létét, a melynek õk megfelelni nem képesek, szóval, ez is gróf Csáky szavai szerint: az államosításnak egy burkolt neme. <br />Mindez csak azért történik, mert önök abban a tévhitben vannak, hogy a hazaszeretetnek terjesztése csakis a magyar nyelv terjesztésével érhetõ el, hogy a magyar nyelvnek terjesztése, térfoglalása egyúttal a magyar állameszmének is térfoglalása, hogy hazafi csak oly magyar állampolgár lehet, a Id magyarul beszél. [...] <br /> Leitner Adolf: T. ház ! Goldis t. képviselõtársam azt a szemrehányást tette a nem nemzetiségi képviselõknek, hogy rendszerint olcsó dicsõséget akarnak szerezni azzal, hogy folyton támadják a nemzetiségeket. Hát én igazán sávesen kerülném el a vitákat, azonban én ugy találom, hogy a mai viszonyok között, a midõn a nemzetiségek mindig olyan nagyon élére állitj ák ezt a kérdést, úgyszólván kötelessége mindenkinek, a ki felszólal, hogy ezen kérdésben is kifejezze álláspontját és megmondja nézetét. (Helyeslés a baloldalon.) Az õ ellenzésük a javaslattal szemben nézetem szerint egyedül és kizárólag azon alapszik, hogy õk tartanak attól, hogy e törvényjavaslat a magyar nyelv intenzivebb tanítását fogja maga után vonni. A többi kérdések, a melyeket õk felhoznak, csak dekoráczióképen, mellékesen érintik a dolgot. A mi nekik fáj, az tisztán az, hogy félnek a magyar nyelv hatékonyabb tanításától. (Felkiáltások a nemzetiségiek fadjain : Dehogy fáj !) </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/tisza/BALPART_0304_cr.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" tisza="" balpart_0304_cr="" jpg="" data-original-height="800" data-original-width="690" height="320" width="275" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/tisza/BALPART_0304_cr.jpg" data-original-height="800" data-original-width="690" width="275" height="320" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/tisza/BALPART_0304_cr.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div style="text-align: center;"> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><i><a href="https://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=025677" target="_blank" rel="noopener noreferrer"> Leitner Adolf </a></i></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br />Én, t. ház, bármennyire nehezemre esik, kénytelen vagyok kimondani, hogy az általam nemzetiségi képviselõtársaim részérõl észlelt ez a jelenség engem azért érint olyan nagyon szomorúan, mert ez mindinkább meggyõzõdésemmé érlelte azt a hitet, hogy az õ idegenkedésük a magyar nyelvtõl azonos a magyar állameszmétõl való idegenkedéssel. (Felkiáltások a nemzetiségiek fadjain : Nem igaz !) <br />Nagyon sokszor történnek itt olyan nyilatkozatok, a melyek valósággal Magyarország megfenyegetését tartalmazzák, ugy hogy gondolkozóba esik az ember és azt kérdezi, hogy hát ha nekem valakivel közös házam van, hogyan fenyegethetem meg õt azzal, hogy felgyújtom a házat. (Helyeslés a baloldalon és jobbfelöl.) <br /> <br />[...] Popovics György : Mi koaleált nemzetiségi képviselõk küzdünk népeink javáért és iparkodunk önöket, t. képviselõtársaim, meggyõzni, hogy ügyünk igaz és igazságos is. Lehet, hogy egyelõre semmiféle eredményt nem érünk el, de azért ügyünk még nem veszett el, mert jönni kell egy jobb kornak, melyben az igazság hazánkban is gyõzni fog, valamint mindig gyõzött a világtörténelemben. Lehet az is, hogy ez a küzdelem még sokáig fog tartani és sok ártatlan áldozatot fog követelni, de lehet az is, hogy e küzdelemben még sok köny és, Isten ments, vér is fog folyni, míg az igazság gyõz. <br />Sümegi Vilmos: Szóval: fenyeget. Megfenyegeti a magyar nemzetet. <br />Elnök (csenget) : Csendet kérek ! (Halljuk <br />I Halljuk !) A képviselõ ur ugy állította fel a kérdést, hogy lehetséges az, hogy ha ez a törvényjavaslat elfogadtatik, vér is fog folyni. <br />Popovics György: Nem ! Nem ! (Zaj.) Mást mondtam. <br />Elnök: Ne méltóztassék ily állításokat itt megkoczkáztatni, mert meg nem engedhetem, hogy a törvényjavaslat el vagy el nem fogadásának következményeirõl ily fenyegetõ szavak hangozzanak itt el. (Zaj.) <br />Popovics György : Méltóságos elnök ur, eszemben sincs valakit fenyegetni, az nem is természetem és nem is volna értelme. <br />Elnök : De nem is lehet megengedni. <br />Popovics György: Azt mondtam : lehet, hogy ez a küzdelem még sokáig fog tartani, (Zaj.) hogy még sok köny és, Isten ments, én nem óhajtom, de talán vér is fog folyni. De mindez nem tõlünk függ, hanem az ország mindenkori kormányától és különösen a magyar államférfiak bölcseségétõl és elõrelátásától fog függni. (Mozgás.) <br />Elnök: Tökéletesen igy értettem az imént is a t. képviselõ urat. Másként ezt magyarázni nem lehet, mint ugy, hogy ha e törvényjavaslat elfogadtatik, akkor, bár nem kívánja, de megtörténhetik, hogy vér fog folyni e miatt. Engedelmet kérek, azt meg nem engedhetem, hogy itt ily fenyegetés elhangozzék. Rendreutasítom a képviselõ urat. (Elénk helyeslés.) </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /><b> 1907. április 8. </b></span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br />Vajda Sándor : Mi nem vagyunk ebben a kényelmes helyzetben. Nekünk nap-nap után érvényesítenünk kell a létért való nehéz küzdelemben ugy egyéni, mint nemzeti tulajdonságainkat; nehéz, keserû harczban keU erõnket edzenünk. És kérdem, ha majd évtizedek múlva folytatódni fog ez a harcz a magyarság és a nemzetiségiek között : lesz-e köszönet a jelenleg tárgyalás alatt lévõ törvényjavaslatban, vagy sem ? Én azt hiszem, akkor, a mikor erre a nagy harczra kerül a sor, épen ennek a törvényjavaslatnak fogja köszönhetni a magyarság, ha nem lesz annyira edzve és elõkészítve a küzdelemre, mint a mennyire edzett és elõkészített lesz a mi népünk. (Mozgás.) <br /> [...] Nem szeretek senkit sem támadni, de nem jó, ha az ember üvegházban lakik és a szomszédját kritizálja, hogy kõvel dobálózzék. Ha nem lett volna olyan nagy a kivándorlás tõlünk, kérdés, nem lett-e volna nálunk is akkora gyúanyag, mint Romániában ? És egyrõl biztosithatom a t. képviselõházat, hogy Romániában vannak oly államférfiak és van oly generáczió, a mely meg fogja teremteni a jövõ nagy Romániát. . . (Zaj.) <br />Szász József: Miért nem megy oda ? <br />Vajda Sándor ... az által, hogy deinokráczia tekintetében vetélykedni fog bármely liberális országgal, (Zaj.) mig a mi országunk akkor is elmaradottságban fog leiedzeni, mint a középkorban. </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /><b>1907. április 9. </b></span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br />Pop Cs. István : Ne csodálkozzék a t. képviselõház azon, hogy sokan szólunk ehhez az ügyhöz. Tekintsék csak meg a régi naplókat és megtalálják, hogy még a hetvenes években is, mikor sokkal kisebb jelentõségû törvényrõl volt szó, mindenki, a ki a nemzetiségiek közül az ellenzéken volt, hosszasan védte álláspontját, sõt azok a románok, a kik a kormánypárton foglaltak helyet, a legnagyobb nyugalommal, majdnem minden tételnél felszólaltak és megnyugtató nyilatkozatokat kaptak. Pedig akkor csak arról volt szó, hogy a magyar nyelvet, mint tantárgyat bevezették a népiskolába és nem volt meg az, a mit most a bizottság szigoritani akar és szigorított, hogy annak a népiskolába járó gyereknek magyar nyelven nem saját szükségleteinek megfelelõleg kell beszélnie, hanem tökéletesen kell magyarul tudnia. </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/tisza/cicio-pop.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" tisza="" cicio-pop="" jpg="" data-original-height="477" data-original-width="636" height="238" width="320" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/tisza/cicio-pop.jpg" data-original-height="477" data-original-width="636" width="320" height="238" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/tisza/cicio-pop.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br />[...] önök tudják, hogy milyen szegények vagyunk minden vonalon, különösen Erdélyben ; ujjaikon számlálhatják meg azokat a vagyonos román embereket, a kik egy jóravaló itteni kereskedõvel vagyon tekintetében versenyezhetnének. És ennek daczára talán nincsen széles Magyarországon olyan faj, a mely annyit áldozna a kultúrának, mint épen a román. (Zaj.) Ez a faj évszázadok óta teljesiti ezt a nagy kulturális missziót és egyetlenegy konkrét eset sem merült fel, a mely igazolná a hazafiatlanság vádját. És ha ez így van, akkor ezzel a kulturális munkájával megérdemelte azt, hogy az állam legalább három-négy évig elõlegezze a bizalmat, a mig organikus törvénynyel véglegesen rendezzük közolrtatásügyünket. A román nép ma 3500 népiskolát tart fenn és áldoz erre a czélra évenként 2 millió koronát. <br />Trefort Ágost, a nagy soviniszta az 1861 május 22-iki országgyûlésen ezeket mondotta (olvassa) : »Bocsánatot kérek, ha felszólalásom kiindulási pontjául egy, a tárgytól talán távolfekvõ eszmét használok: a státus-mindenhatóság eszméjét.* Ezt melegen ajánlom a mélyen t. közoktatásügyi miniszter ur szives figyelmébe. <br />»Ezen eszme kútforrása legnagyobbrészt a politikai bajoknak a kontinensen; mert ezen eszmébõl fejlõdött ki azon nézet, miszerint az adminisztrácziónak mindenbe avatkoznia kell akként, hogy az az embert születésénél megragadja és a sírig üldözi, magáról azt tartván, hogy õ az egyedük üdvözítõ. Sola administratio salvifica. E tan apostolai a Szent István koronája országaiban irgalmatlanul, experimentáltak s nehéz meghatározni, vájjon mûtételeiknél az erkölcsi és jogérzet hiánya, vagy pedig a politikai ügyetlenség vitte-e a fõszerepet. Viszont a mi a többi Magyarország területén élõ népfajokat illeti — én azok fejlõdését nemzetiségi irányban nem akarom akadályozni, mert valamint a nemzetiségek elnyomatása a szabadsággal össze nem fér, ugy rossz és czélttévesztõ politika. Szerbek, oláhok, németek, szlávok és rutének vigyék saját municzipális ügyeiket saját nyelvükön, használják az iskolákban azon nyelvet, a mely nekik tetszik. En a nemzetiségek bensõ kifejlõdését ugy kívánom tiszteletben tartani, mint a vallást, mibe avatkozni a státusnak joga nincs« <br /> [...] Mi a jelen törvényjavaslattal megtámadva látjuk anyanyelvünket ós autonómiánkat. Még nem találkozott széles e világon pedagógus, a ki azt mondotta volna, hogy az elemi népiskolákban a tudás elsõ ismereteit másképen lehetne tanítani, mint az anyanyelven. [...] <br /><br /> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><b> 1907. április 10. </b><br /> <br />Simonyi-Semadam Sándor: T. ház! Nagyon röviden óhajtok szólni a javaslatról, mert hiszen tulaj donképen teljesen letarolt mezõ elõtt állunk. A mi a javaslatban kifogásolni való volt, azt az elõttem beszélt szónokok elmondották, a mi jó volt, azt kiemelték. A javaslatot én pártom nevében elfogadom, (Helyeslés.) elfogadom pedig különösen azért, mert tulaj donképeni fõczélját, a nem állami tanitók anyagi helyzetének javítását eléri, és a valláserkölcsi nevelést határozottan biztosítja. Ez a vita meggyõzött bennünket arról, hogy Magyarországon tulaj donképen milyen végtelen nehéz azon a téren, a mely akár a vaUást, akár az oktatást érinti, olyan törvényjavaslatot alkotni, (Ugy van !) a mely egy sereg ellenkezõ érdeket ne érintene. [...] </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/tisza/BALPART_0244_cr.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" tisza="" balpart_0244_cr="" jpg="" data-original-height="800" data-original-width="760" height="320" width="304" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/tisza/BALPART_0244_cr.jpg" data-original-height="800" data-original-width="760" width="304" height="320" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/tisza/BALPART_0244_cr.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div style="text-align: center;"> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><i><a href="https://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=025634" target="_blank" rel="noopener noreferrer"> Simonyi-Semadam Sándor </a></i></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> Es a mennyiben ezen törvényjavaslat ellen aggályaink vannak — és nem tagadhatjuk el, hogy vannak aggályaink — azok tulaj donképen két fõcsoportra oszlanak. Az egyik csoportba az tartozik, a mit a financziális téren való szûkmarkuságnak szabad talán nevezni, a nélkül, hogy erõsebb kifejezést akarnék használni; a másik szempont pedig az, a mely a felekezetek autonómikus jogkörét érinti. Mert nem tartom sérelemnek azt, a mit a nemzetiségiek felpanaszolnak. Mert ha a magyar nyelv terjesztésének és a magyarság szupremácziájának bármiképen is meg tudjuk adni az alaj>ját, akkor hajlandók vagyunk az emiitett sérelmeket elszenvedni, hajlandók vagyunk mindannyian áldozatokat hozni azért a nagy eszméért, a melyet a nemzetiségi képviselõk elutasitanak. <br />T. ház! Ez- a törvényjavaslat nem magyarosit valami erõsen. Nem tesz mást, mint, hogy a legkisebb jogos magyar igényeket a legszûkebb mértékben megvalósítani törekszik. (Igaz! TJgy van!) Mert hiszen az kétségtelen dolog, hogy a nemzetiségeknek a legprimitívebb kötelességük azzal az állammal szemben, a melyben kultúrájukat ezer esztendõn át sértetlenül megóvták, a melyben ily hosszú idõn át soha egyetlenegy falut erõszakkal meg nem magyarosítottak : hálájuknak azt a minimális részét róni le, hogy gyermekeik saját nemzetiségi anyanyelvükön kivül tanulják meg az ország nyelvét is. (Igaz! TJgy van! a baloldalon.) Ez a törvényjavaslat nem zárja ki a nemzetiségiek anyanyelvének érvényesülését, ós önöknek csak hasznukra fog válni, — hasznára a nemzetiségi ajkú népnek is — ha megtanulnak magyarul.Én attól félek, t. ház, hogy csupán olyan szempontok vezetnek itt egynéhány urat, hogy õk lehessenek jövõre is kizárólagos vezetõi és barátai a nemzetiségi népnek, (Igaz! TJgy van! a baloldalon.) hogy ahhoz a néphez a magyar ember, a ki csak magyarul tudna velük beszélni, ne férkõzhessek, s ne mutathassa meg neki, hogy ez a haza édes hazájuk nekik is, nemcsak minekünk. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) [...] <br />Bethlen István: A mi a román nemzetiségi kérdést illeti, legyen szabad érintenem — legalább röviden — azon okot is, a mely ezt elõidézte. Meggyõzõdésem szerint elsõ és fõoka ennek a román független királyság kialakulása. (Mozgás a baloldalon.) A mikor mi a nemzetiségi törvényt megalkottuk, és azelõtt is, a román királyság két fejedelemségre oszlott, a mely fejedelemségek török fenhatóság alatt állottak és három európai nagyhatalom állandó küzdõteréül szolgáltak. 1866-ban — tehát körülbelül azon idõben, mikor mi a nemzetiségi kérdéssel intenzive kezdtünk foglalkozni — választották meg a jelenlegi királyt fejedelemmé, a ki képes volt nemzete függetlenségét kivívni és képes volt a munka terén is Romániát számottevõ állammá növelni. Elképzelhetetlen az a lélektani hatás, a melyet ez az egy tény hazai románjaink lelkében elõidézni képes volt. (Halljuk ! Halljuk !) </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/tisza/bethlen-de-bethlen-no-frame-111344.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" tisza="" bethlen-de-bethlen-no-frame-111344="" jpg="" data-original-height="800" data-original-width="511" height="320" width="204" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/tisza/bethlen-de-bethlen-no-frame-111344.jpg" data-original-height="800" data-original-width="511" width="204" height="320" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/tisza/bethlen-de-bethlen-no-frame-111344.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div style="text-align: center;"> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><i> Bethlen István. László Fülöp festménye </i></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> A román királyság születése napján megszûnt románjaink lelkében a hit és az a meggyõzõdés, hogy a magyar liberális törvényeknek az életben való alkalmazása, esetleg ezeknek alkotmányos, parlamentáris utón liberális irányban való reformja: nemzetiségüknek elérhetõ legfõbb biztositéka volna. A magyar haza értéke csökkent szemükben a mellett az államkép mellett, a melyet a független Románia tárt eléjük, a hol a nemzetnek nem kel] megelégednie a jogok egy részletével, hanem a hol megvan a jogok teljessége, sõt ennél több : a hatalom teljessége is. [...]Abban a mértékben, a hogyan emelkedett ennek a független Romániának presztizse a hazai románok szemében, abban a mértékben hagytak õk fel a nemzetiségi politikával és tértek át egy más politikára, a mely ma a magyar fajjal szemben agresszív jellegû, (Igaz ! Ugy van! a baloldalon.) és elsõsorban is arra törekszik, hogy az ország keleti részén elõször társadalmilag, azután kuíturailag és ha lehet, nyelvileg is egy egységes területet alkosson, (Igaz ! ügy van ! a haloldalon.) hogy errõl a területrõl minden más elemet, fõleg a magyart kiszorítson, kipusztítson, hogy ezen terület azután, egy kedvezõ alkalomkor, a független román királysággal veszély nélkül egyesíthetõ legyen. <br /> [...] : A szomszéd román állam álmodozói a román királyság határainak kitolásáról álmodoznak a Tiszáig. A román királyságban Erdély elfoglalására vonatkozólag a Tiszáig plánumokat csinálnalí. Ez elvitázhatatlan tény, a mit egyszerû tagadással megdönteni nem lehet. Romániából e tervre pénzzel és röpiratokkal készítik elõ a világot.* »Mi a mi czélunk — t. i. a bent lévõ románokra czéloz — mi a teendõnk '? Támogatni a román államot az ideál megtestesitési munkájában. A munka fel van osztva, õk künn, mi benn. Rágni a magyar alkotmányosság fájának kérge alatt, mint a féreg : megtámadni az ép fát. Mi bizton rághatunk, mert a fakéreg megóv minden bajtól. Majd egyszer megõrölvén, ledöntjük tövestõl. Munkánk sikerülni fog, mert sokan vagyunk, sokan pusztítunk abban a fában.« <br />Bozóky Árpád : Mi pedig szamarak vagyunk. <br /><br /> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><b> 1907. április 12. </b></span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br />Apponyi Albert : Kezdjük a magyar nyelv tanításán. A magyar nyelv tanításának követelményeivel szemben —• a melyet én res judicata-nak tekintek, (Helyeslés a baloldalon.) mert hiszen ezt a kötelezettséget nem ez a törvényjavaslat állapította meg, hanem megállapította, miként mindjárt ki fogom fejteni a t. ház elõtt, a magyar törvényhozás az intézkedések egész sorozatával. Mondom, a magyar nyelv tanításának követelményével szemben t. képviselõtársaim egy igen egyszerû, de sokszor igen hatásos módszert követnek. Ez a hatásos módszer abban áll, hogy ha egymásután többen, értelmes és a dologhoztudás egész látszatával felfegyverzett férfiak mint axiómát állítanak valamit, akkor az ötödik-hatodik állitásnál már olyan érzés lepi meg a hallgatóságot, hogy ennek bizony igaznak kell lennie vagy legalább kell hogy legyen benne valami, mert különben ennyi apodikticzitással, ennyi bátorsággal hogy állítanák ?! </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/tisza/apponyi-2438-1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" tisza="" apponyi-2438-1="" jpg="" data-original-height="800" data-original-width="506" height="320" width="250" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/tisza/apponyi-2438-1.jpg" data-original-height="800" data-original-width="506" width="250" height="320" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/tisza/apponyi-2438-1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div style="text-align: center;"> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><i> Apponyi Albert. László Fülöp festménye </i></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> így szerepelt nemzetiségi t. képviselõtársaim ajakán az az axióma, hogy a többnyelvû tanítás az elemi iskolában pedagógiai nonsens, merénylet a növendékek ellen. Ezt annyiszor ismételték, (Zaj. Halljuk!- Halljuk!) hogy a végén magam is kételkedni kezdtem, nem vagyok-e merénylõ pár százezer nem magyarajku gyermekkel szemben, a kiket én ezen torturának kiteszek? (Derültség.) <br />De egy kis körültekintés a mûvelt Európában, sõt a magunk hazájában, megnyugtatott engem és nem állottam aztán többé olyan fekete színben önmagam elõtt, mint a hogy eleintén gondoltam. (Derültség.) Itt, régi képviselõtársamnak, Polit Mihálynak akarok egy kis örömet szerezni, (Halljuk! Halljuk!) a ki már régóta odautasit minket, hogy legyen Magyarország egy keleti Svájcz. E tekintetben konczessziókat vagyok hajlandó neki tenni, (Halljuk! Halljuk!) és emlékezetébe idézem, hogy majdnem minden svájczi kantonnak iskolájában a többnyelvûség divik az oktatásban. (Igaz! TJgy van!) Egy adatot akarok különösen kiemelni, (Halljuk! Halljuk!) mert ennek, bár kis területre vonatkozik, nagy az analógiája a mi helyzetünkkel. Divik ugyanis a többnyelvûség az oktatásban nemcsak azon három nyelv között, a melyek Svájczban hivatalos nyelvekül vannak elismerve, a német, íranczia és olasz nyelvek között, de ott van Graubündten kanton, a hol él egy kis faj, a mely nyelvre rokon a mi románainkkal, a ladin faj, annak vannak iskolái, saját nyelvükön fentartott iskolák, de azokban az iskolákban a német nyelvnek, mint a kanton többsége nyelvének oktatása kötelezõvé tétetett kantonális törvénynyel. (Igaz! TJgy van!) íme a merénylõknek már egyik csojtortja áll mellém. (Éljenzés és taps. Mozgás a középen. Halljuk! Halljuk!) <br />Svédországban és Norvégiában a svédeken és norvégeken kivül vannak még lappok és finnek. Nem beszélek a lappokról, miután tudva lévõ, hogy a kultúrának meglehetõsen alacsony fokán álló nép torz', de beszélek a finnekrõl, akik igen magas nemzeti kultúrával birnak. (Igaz! Ügy van!) Vagy tízezer finn él Svédországban ós ezek külön elõkészitõ tanfolyamon mennek át, hogy azután a tisztán svéd nyelvû iskolákba bejuthassanak és a svéd állami nyelven nyerhessenek oktatást. íme megint, még pedig egy a kultúra magas fokán álló ország, mely merénylõk sorába^ lépett és mellettem ül a vádlottak padján. (Élénk helyeslés.) <br />Belgiumban 6751 népiskola van. Ezek közül franczia nyelvû 3895, flamand 2783. A franczia tannyelvû 3895 iskola közül 2306 iskolában még a flamand nyelv is taníttatik, pedig ez nem államnyelv Belgiumban. Tehát ime, 2306 iskolával mint merénylõ Belgium is odakerült a vádlottak padjára. (Éljenzés és taps.) <br />Ha már most a külföldet elhagyjuk és hazai viszonyainkat nézzük, akkor azt fogjak találni, hogy Magyarországnak 14.000 iskolája közt van tisztán magyar nyelvû 7285, tisztán más, t. i. nem magyar, de egy-tannyelvû iskola van 3234. (Felkiáltások: tíok!) 3542 olyan iskola van ezen kivül, a mely a gyermekekkel szemben elköveti azt a butító merényletet, hogy állami kényszer nélkül, tisztán pedagógiai indokokból vagy — nem tudom — talán öngyilkossági hajlamokból, (Derültség) vagy merénylési perverzitásból több tannyelvet tanit. (Éljenzés és taps.) <br />T. képviselõház! így nézünk ki ezzel az axiómával, a mely szerint az anyanyelv mellett még egy más nyelvnek a tanitása az iskolában merényletet képez a gyermek értelmisége ellen. [...] : Mennyire igazam volt abban a feltevésemben, mely szerint a törvényjavaslatnak legkeményebb bírálói azt valószínûleg el nem olvasták, vagy legalább figyelemmel el nem olvasták, — minek is olvassanak el valamit, a mirõl az ítélet már elõre készen volt ('Derültség.) — annak bizonyítékául itt van Popovics képviselõtársam, a ki feljajdult, hogy hány tantárgyat fog kelleni magyarul tanulni, a polgári jogok és kötelességek ismeretét, a hazai földrajzot és a hazai történelmet. <br />Én nem tartanám szerencsétlenségnek, hogy ha ezek a tantárgyak csakugyan magyaml adatnának elõ, de a törvényjavaslatban ez nincs benne. (Derültség.) Csak az van benne, hogy a miniszter által kiadott tanterv szerint tanitandók, általa jóváhagyott tankönyv szerint, (Mozgás a középen.) és az indokolásban benne van, hogy ebben a tantervben szándékozom intézkedni, mire nézve ? Arra nézve, hogy ezeknek a tárgyaknak elõadása. a magyar nyelvismeret megerõsítésére is szolgáljon ; hogy ezek a tantárgyak kizárólag magyar nyelven adassanak elõ, az a törvényjavaslatban nincs benne, és a mi a törvényjavaslatban nincs benne, arra alapította t. képviselõtársam felszólalását. <br /> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>A témára még visszatérünk.</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2020%2F06%2F05%2Faz_1907_27_torvenycikk_lex-apponyi_parlamenti_vitaibol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2020%2F06%2F05%2Faz_1907_27_torvenycikk_lex-apponyi_parlamenti_vitaibol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2020%2F06%2F05%2Faz_1907_27_torvenycikk_lex-apponyi_parlamenti_vitaibol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Az 1907.27 törvénycikk (Lex-Apponyi) parlamenti vitáiból"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://valtozomult.blog.hu/2020/06/05/az_1907_27_torvenycikk_lex-apponyi_parlamenti_vitaibol#comments"><img class="item_ctp" src="https://valtozomult.blog.hu/rss/image/post/id/15743348" border="0" /></a><br /></p>
bethlen_istván
nyelvismeret
1907
Apponyi_Albert
Vasile_Goldis
Aurel_Vlad
Stefan_Cicio-pop
Justh_Gyula
Katus_László
Meczner_Béla
Manojlovics_János
Leitner_Adolf
Alexandru_Vaida-Voevod
Simonyi-Semadam_Sándor
Gheorghe_Popovici
Jancsó_Benedek
Trefort_Ágoston
0
Változó múlt
https://valtozomult.blog.hu
http://kep.deakt.hu/valtozomult/tisza/BALPART_0156_cr.jpg
https://valtozomult.blog.hu/2020/02/25/revizionista_emlekmu
Revizionista emlékmű
2020-02-25T15:26:05+01:00
2020-02-25T15:26:05+01:00
Deak Tamas
https://blog.hu/user/74997
<p> </p>
<table>
<tbody>
<tr>
<td>A <i> Nemzet Vértanuinak 1918-1919 </i> emlékműnek csak nem hagynak békét, az egyik legfüggetlenebb hírportál egyik alapítója nemrég épp revizionista emlékműnek nevezte. De vajon mit lehet revideálni?</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1919/IV.%20K%C3%A1roly%20kir%C3%A1ly%20koron%C3%A1z%C3%A1sa%20(1916)%20analitikus%20v%C3%A1ltozat-380245313.mp4%2000_29_052019-12-24-19h28m58s787.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" iv="" c3="" a1roly="" a1ly="" a1z="" a1sa="" a1ltozat-380245313="" mp4="" jpg="" data-original-height="440" data-original-width="800" height="220" width="400" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1919/IV.%20K%C3%A1roly%20kir%C3%A1ly%20koron%C3%A1z%C3%A1sa%20(1916)%20analitikus%20v%C3%A1ltozat-380245313.mp4%2000_29_052019-12-24-19h28m58s787.jpg" data-original-height="440" data-original-width="800" height="220" width="400" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1919/IV.%20K%C3%A1roly%20kir%C3%A1ly%20koron%C3%A1z%C3%A1sa%20(1916)%20analitikus%20v%C3%A1ltozat-380245313.mp4%2000_29_052019-12-24-19h28m58s787.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div style="text-align: center;"> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;">Hollán Sándor államtitkár az 1916-os koronázási filmen <br /> </span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>Hollán Sándor államtitkárt 1919. április 22-én lőtték a Dunába a Lánchídon. A Lenin-fiúknak még nem volt meg a kellő tapasztalata mint későbbi nyilas testvérkéiknek, a két holttest a híd láncain fennakadt, úgy kellett a Dunába bökdösni.</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>Egyébként a koronázási film jópár részvevőjének sem jutott sokkal jobb sors. Tisza István sorsa közismert, de lássunk másokat is:</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1919/IV.%20K%C3%A1roly%20kir%C3%A1ly%20koron%C3%A1z%C3%A1sa%20(1916)%20analitikus%20v%C3%A1ltozat-380245313.mp4%2000_41_512020-01-01-18h59m03s160.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" iv="" c3="" a1roly="" a1ly="" a1z="" a1sa="" a1ltozat-380245313="" mp4="" jpg="" data-original-height="440" data-original-width="800" height="220" width="400" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1919/IV.%20K%C3%A1roly%20kir%C3%A1ly%20koron%C3%A1z%C3%A1sa%20(1916)%20analitikus%20v%C3%A1ltozat-380245313.mp4%2000_41_512020-01-01-18h59m03s160.jpg" data-original-height="440" data-original-width="800" height="220" width="400" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1919/IV.%20K%C3%A1roly%20kir%C3%A1ly%20koron%C3%A1z%C3%A1sa%20(1916)%20analitikus%20v%C3%A1ltozat-380245313.mp4%2000_41_512020-01-01-18h59m03s160.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div style="text-align: center;"> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;">Frentiu püspök 1952-ben, a máramarosszigeti börtönben halt meg. <br /> </span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1919/IV.%20K%C3%A1roly%20kir%C3%A1ly%20koron%C3%A1z%C3%A1sa%20(1916)%20analitikus%20v%C3%A1ltozat-380245313.mp4%2000_42_042020-01-01-18h59m16s129.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" iv="" c3="" a1roly="" a1ly="" a1z="" a1sa="" a1ltozat-380245313="" mp4="" jpg="" data-original-height="440" data-original-width="800" height="220" width="400" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1919/IV.%20K%C3%A1roly%20kir%C3%A1ly%20koron%C3%A1z%C3%A1sa%20(1916)%20analitikus%20v%C3%A1ltozat-380245313.mp4%2000_42_042020-01-01-18h59m16s129.jpg" data-original-height="440" data-original-width="800" height="220" width="400" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1919/IV.%20K%C3%A1roly%20kir%C3%A1ly%20koron%C3%A1z%C3%A1sa%20(1916)%20analitikus%20v%C3%A1ltozat-380245313.mp4%2000_42_042020-01-01-18h59m16s129.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>Radu Demeter vagy Demetriu Radu püspök pontosan egy évvel és 11 hónappal később a nevezetes gyulafehérvári gyűlésen kezdeményezi Erdély Romániához csatlakozását. Három évvel 11 hónappal és 10 nappal később pedig felrobbantják a fél bukaresti parlamenttel együtt.</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1919/IV.%20K%C3%A1roly%20kir%C3%A1ly%20koron%C3%A1z%C3%A1sa%20(1916)%20analitikus%20v%C3%A1ltozat-380245313.mp4%2000_41_442020-01-01-18h58m56s406.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" iv="" c3="" a1roly="" a1ly="" a1z="" a1sa="" a1ltozat-380245313="" mp4="" jpg="" data-original-height="440" data-original-width="800" height="220" width="400" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1919/IV.%20K%C3%A1roly%20kir%C3%A1ly%20koron%C3%A1z%C3%A1sa%20(1916)%20analitikus%20v%C3%A1ltozat-380245313.mp4%2000_41_442020-01-01-18h58m56s406.jpg" data-original-height="440" data-original-width="800" height="220" width="400" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1919/IV.%20K%C3%A1roly%20kir%C3%A1ly%20koron%C3%A1z%C3%A1sa%20(1916)%20analitikus%20v%C3%A1ltozat-380245313.mp4%2000_41_442020-01-01-18h58m56s406.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>Miklósi István püspököt három évvel előbb, postán feladott pokolgéppel próbálták felrobbantani. Dehát 1913 még a boldog békeidők korszaka, térjünk vissza 1919-be, Csornára.</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1919/csorna.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" csorna="" jpg="" data-original-height="710" data-original-width="800" height="564" width="540" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1919/csorna.jpg" data-original-height="710" data-original-width="800" height="564" width="540" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1919/csorna.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>Így emlékezik az egyik túlélő, Marton Pál csendőrőrmester, a Csendőrségi Lapok 1931 február 10-i számában:</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;">[...]Június 8-án bántalmazásomat még embertelenebbül és még kegyetlenebbül megismételték. Azt akarták kivenni belőlem, hogy az ellenforradalom kitörése napján mit beszéltem telefonon gróf Cziráky Józseffel. Később azzal akartak reámijeszteni, hogy a postáskisasszonyok mar beismerték, hogy én és Pajer Cziraky gréffal be- szélgettiink, de én, természetesen, ennek dacára is ta- gadlam.<br />Ezután egy Kolárt nevű vádbiztos elé vezettek engem és néhai Glaczer Ferenc tartalékos százados urat. Kolárt hivatalos formaságokat utánozva, kijelentette, hogy aznap délután mindkettőnket fel fognak akasztani. A halálos ,ítétet" kihirdetése után két-két vöröskatona kísért vissza, de már nem a községi fogdába, hanem a csornai prépostság tulajdonát képező ököristállóba. A vöröskatonák nem motoztak meg az elfogatásom alkal- mával s ezért egy töltött pisztolyom még nálam maradt. Gondolkoztam, hogy lelőjem-e vele a kísérőimet, de aztán kilátástalannak találtam a dolgot, hogy majd a kivégzés alkalmával fogom megkísérelni magamat a pisztollyal ki- szabadítani, vagy pedig, ha az nem lenne lehetséges. agyonlövöm magamat vele, mielőtt felakasztanának.<br />Aznap 15 óra tájban megjelent a siralomházzá ala- kított ököristállóban Szamuelly Tibor, a vörös főhóhér, pribékjei társaságában s azt kérdezte tőlem, hogy mit beszéltem az ellenforradalom napján Pintér Pál kapuvári járásőrmesterrel ? Én azt feleltem, hogy semmit. Erre ő megfenyegetett, hogy ha a lábamnál fogva felköttet majd az istálló padlására, akkor mit fogok mondani? Azt frleltem, hogy akkor is azt, amit most. Sarkonfordult és otthagyott. Kiment az istálló elé, széket tétetett ma- gának a trágyadomb mellé s mégegyszer maga elé ve- zettette az . elítélteket" s megkezdette mégegyszer az ,íté- letek" kihirdetését. Néhai Glaczer Ferenc tartalékos szá- zados urat hatodmagával halálra ítélte, többünket rövidebb-hosszabb fegyházra. Én 25 évi fegyhazat kaptam.<br />A halálraítélteket Szamuelly a pribékjeivel aznap 1617 óra között a templom előtt levő fákra felakasztatta.</span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>Hogy mi szorulhat revízióra, az talán már sokak számára egyre világosabb.</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2020%2F02%2F25%2Frevizionista_emlekmu%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2020%2F02%2F25%2Frevizionista_emlekmu%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2020%2F02%2F25%2Frevizionista_emlekmu%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Revizionista emlékmű"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://valtozomult.blog.hu/2020/02/25/revizionista_emlekmu#comments"><img class="item_ctp" src="https://valtozomult.blog.hu/rss/image/post/id/15491194" border="0" /></a><br /></p>
1919
Takács_Ferenc
Tanácsköztársaság
Csorna
Németh_Lajos
Szamuely_Tibor
Németh_Gyula
Hollán_Sándor
Demetriu_Radu
Miklósi_István
Marton_Pál
Glaser_Ferenc
Pozsgay_Bálint
Ákots_Gyula
Löffler_Lajos
Tarcsay_István
0
Változó múlt
https://valtozomult.blog.hu
http://kep.deakt.hu/valtozomult/1919/IV.%20K%C3%A1roly%20kir%C3%A1ly%20koron%C3%A1z%C3%A1sa%20(1916)%20analitikus%20v%C3%A1ltozat-380245313.mp4%2000_29_052019-12-24-19h28m58s787.jpg
https://valtozomult.blog.hu/2020/01/20/szeles_tarsadalmi
Széles társadalmi
2020-01-20T15:33:44+01:00
2020-01-20T15:33:44+01:00
Deak Tamas
https://blog.hu/user/74997
<table>
<tbody>
<tr>
<td>Nem segít - sõt kifejezetten ront - a történetírói megítélésen bárminemû érzelem kinyilvánítása, de néha nem tehetünk mást.</td>
</tr>
<tr>
<td>A baloldali társadalomkritikai folyóirat, amelynek fõszerkesztõje az ELTE professor emeritusa (ez a cím nem automatikus, az egyetemnek kell adnia) a Tanácsköztársasággal foglalkozó számában az írások <i> "nemcsak elhelyezik történetileg a magyar kommunista forradalmi kísérletet a maga korában, hanem felvázolják [...] széles értelmiségi és társadalmi hátterét." </i></td>
</tr>
<tr>
<td>Segítsünk mi is a folyóirat által említett úgynevezett neohorthysta történetírásnak, és illusztráljuk néhány halotti anyakönyvvel az említett hátteret.</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/szabone.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" szabone="" jpg="" data-original-height="236" data-original-width="800" height="187" width="540" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/szabone.JPG" data-original-height="236" data-original-width="800" width="540" height="187" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/szabone.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div style="text-align: center;"> <span style="background-color: white; color: navy; font-family: 'arial' , 'tahoma' , 'helvetica' , 'freesans' , sans-serif; font-size: 11.22px;"> Tapolca, Szabó Jánosné, halál oka: elvérzés vetélés után - hasbarúgták a viselõs asszonyt a hõs kommunisták. Kerékjártó Kálmán direktóriumi elnök túszokat szedett. õket székely katonák szabadították ki egynapos fogság után. </span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-family: 'arial' , 'tahoma' , 'helvetica' , 'freesans' , sans-serif; font-size: 11.22px;"><br /></span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/fules19a7.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" fules19a7="" jpg="" data-original-height="203" data-original-width="800" height="162" width="540" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/fules19a7.jpg" data-original-height="203" data-original-width="800" width="540" height="162" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/fules19a7.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-family: 'arial' , 'tahoma' , 'helvetica' , 'freesans' , sans-serif; font-size: 11.22px;"><br /></span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>Entzbruder Dezsõ két áldozatáról, <span style="background-color: white; color: #222222;"> Drimmel Máriáról és Buczolich Jánosról már írtunk. Nem árt felidézni emléküket : kiderült, hogy gyilkosukhoz a minden szempontból jobb sorsa érdemes Baranyi Ferenc verset írt. Lássunk egy részletet belõle : <i> " </i></span></td>
</tr>
<tr>
<td><i><span style="color: #222222; font-family: 'arial' , 'tahoma' , 'helvetica' , 'freesans' , sans-serif;"><span style="font-size: 13.2px;"> Ne lõj a zongoristára/ </span> </span></i></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td><span style="color: #222222;"> elég, ha a kezét töröd./ </span></td>
</tr>
<tr>
<td><span style="color: #222222;"> Csak a kezét, hogy meg ne sántuljon!/ </span></td>
</tr>
<tr>
<td><span style="color: #222222;"> Csak a kezét, hogy bukjon fel/ </span></td>
</tr>
<tr>
<td><span style="color: #222222;"> a billentyûsoron!/[...] </span></td>
</tr>
<tr>
<td><span style="color: #222222;"> Semmi, ami ripityává zenghetné/ </span></td>
</tr>
<tr>
<td><span style="color: #222222;"> az eszmélet tétova elõremozdulásának/ </span></td>
</tr>
<tr>
<td><span style="color: #222222;"><i> nyúlós rettegésbõl kövesült, néma torlaszait!" </i> Entzbruder halálának körülményei tisztázatlanok, bizonyos, hogy fehérek ölték meg, a kommunista hagyomány szerint kalapáccsal összetörve a kezét. </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="color: #222222;"> Lehessen a történetíró ennyire szubjektív: ha igaz volt a kalapácsozás - a két ártatlan gyerek véréért legalább ennyi jár. </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/hejszan.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" hejszan="" jpg="" data-original-height="220" data-original-width="800" height="176" width="540" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/hejszan.JPG" data-original-height="220" data-original-width="800" width="540" height="176" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/hejszan.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="color: #222222;"><br /></span></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="color: #222222;"><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 11.22px; text-align: center;"> Páhi, az 1911-ben született Hejszán Ferenc "ellenforradalmár". Neve rajta van a <i> megosztó </i> emlékmûvön. </span> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="color: #222222;"><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 11.22px; text-align: center;"><br /></span> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/prokaye.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" prokaye="" jpg="" data-original-height="249" data-original-width="800" height="198" width="540" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/prokaye.JPG" data-original-height="249" data-original-width="800" width="540" height="198" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/prokaye.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="color: #222222;"><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 11.22px; text-align: center;"><br /></span> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="color: #222222;"><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 11.22px; text-align: center;"> Eger, az 1910-ben született Prókai Erzsébet. </span> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="color: #222222;"><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 11.22px; text-align: center;"><br /></span> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/racalmas.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" racalmas="" jpg="" data-original-height="405" data-original-width="800" height="322" width="540" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/racalmas.JPG" data-original-height="405" data-original-width="800" width="540" height="322" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/racalmas.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="color: #222222;"><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 11.22px; text-align: center;"><br /></span> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="color: #222222;"><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 11.22px; text-align: center;"> Rácalmás. 22 és 17 éves áldozatok. </span> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/solt.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" solt="" jpg="" data-original-height="511" data-original-width="800" height="408" width="540" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/solt.JPG" data-original-height="511" data-original-width="800" width="540" height="408" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/solt.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="color: #222222;"><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 11.22px; text-align: center;"><br /> Solt. Huszonéves egyszerû parasztok az áldozatok. </span> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="color: #222222;"><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 11.22px; text-align: center;"><br /></span> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/kecel.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" kecel="" jpg="" data-original-height="154" data-original-width="800" height="122" width="540" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/kecel.JPG" data-original-height="154" data-original-width="800" width="540" height="122" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/kecel.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="color: #222222;"><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 11.22px; text-align: center;"><br /></span> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="color: #222222;"><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 11.22px; text-align: center;"> Solt. A húszéves Szabó József után még a 161-es számig sorjáznak az áldozatok. </span> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="color: #222222;"><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 11.22px; text-align: center;"><br /></span> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/szeleveny.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" szeleveny="" jpg="" data-original-height="219" data-original-width="800" height="174" width="540" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/szeleveny.JPG" data-original-height="219" data-original-width="800" width="540" height="174" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/szeleveny.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="color: #222222;"><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 11.22px; text-align: center;"><br /></span> </span></td>
</tr>
<tr>
<td><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 11.22px; text-align: center;"> Szelevény. A 17 éves Varga Nándor az áldozat. </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="color: #222222;"><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 11.22px; text-align: center;"><br /></span> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/szekszard.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" szekszard="" jpg="" data-original-height="207" data-original-width="800" height="164" width="540" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/szekszard.JPG" data-original-height="207" data-original-width="800" width="540" height="164" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/szekszard.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="color: #222222;"><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 11.22px; text-align: center;"><br /></span> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="color: #222222;"><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 11.22px; text-align: center;"> Szekszárd. A halott az 1909-ben született Klézl Julianna. Fejlövés. </span> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="color: #222222;"><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 11.22px; text-align: center;"><br /></span> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="color: #222222;"><span style="color: black; font-family: 'times new roman'; font-size: small;"> Szerintünk a kérdéskör illusztrálásához ennyi épp elég volt. </span> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2020%2F01%2F20%2Fszeles_tarsadalmi%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2020%2F01%2F20%2Fszeles_tarsadalmi%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2020%2F01%2F20%2Fszeles_tarsadalmi%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Széles társadalmi"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://valtozomult.blog.hu/2020/01/20/szeles_tarsadalmi#comments"><img class="item_ctp" src="https://valtozomult.blog.hu/rss/image/post/id/15418148" border="0" /></a><br /></p>
1919
Eger
Szekszárd
Szabó_József
Tapolca
Rácalmás
Tanácsköztársaság
Baranyi_Ferenc
Solt
Drimmel_Mária
Szabó_Jánosné
Kerékjártó_Kálmán
Entzbruder_Dezsõ
Buczolich_Jánosr
Páhi
Hejszán_Ferenc
Prókai_Erzsébet
Szelevény
Varga_Nándor
Klézl_Julianna
0
Változó múlt
https://valtozomult.blog.hu
http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/szabone.JPG
https://valtozomult.blog.hu/2019/12/24/finom_historia
Finom história
2019-12-24T09:05:04+01:00
2019-12-24T09:05:04+01:00
Deak Tamas
https://blog.hu/user/74997
<p> </p>
<table>
<tbody>
<tr>
<td>Das Interessante Blatt, 1924. szeptember 11.</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/jaror/annoshow1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" jaror="" annoshow1="" jpg="" data-original-height="800" data-original-width="565" height="640" width="450" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/jaror/annoshow1.jpg" data-original-height="800" data-original-width="565" height="640" width="450" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/jaror/annoshow1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;">Der Genöarm als SittenkommWr. Im fashionablen «Mischen B a deorte Balatonfüred am Plattensee mißt ein inspizierender Gendarm das ihm zu k « rz sch e in en d e Badekleid einer Dame, um festzustellen, ob es den polizeilichen Vorschriften noch entspricht. (S. S. 5.) <br /> <br /> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/jaror/annoshow.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" jaror="" annoshow="" jpg="" data-original-height="800" data-original-width="562" height="640" width="448" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/jaror/annoshow.jpg" data-original-height="800" data-original-width="562" height="640" width="448" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/jaror/annoshow.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br />Der Gendarm alsSittenrichterrJmBadeorteBalaton. füred am Plattensee wird eine Dame, deren Bade kostüm nach den polizeilichen Borschristen zu kurz ist. aus dem Bade entfernt. (Siehe Titelbild und Seite 5.)</span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/jaror/CsL1925%2001sz.%20jan1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" jaror="" csl1925="" jpg="" data-original-height="800" data-original-width="456" height="640" width="460" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/jaror/CsL1925%2001sz.%20jan1.jpg" data-original-height="800" data-original-width="456" height="640" width="460" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/jaror/CsL1925%2001sz.%20jan1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>Csendorségi Lapok, 1925. január 1.</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;">A csendor mint erénycsosz.<br />Ez alatt a cím alatt a Bécsben megjeleno <a href="http://anno.onb.ac.at/cgi-content/anno?aid=dib&datum=19240911&zoom=33" target="_blank" rel="noopener noreferrer"> Das Interessante Blatt" címu képes hetilap 1924.évi 37. számában </a> az itt látható két képet közölte: az egyiket a címlapon, a másikat a lan belsejé ben. A képeket szószerint a következo szöveggel kisérte:<br />Magyarországon, úgy mint Franciaország ban a hölgyek fürdoruháját illetoleg hirtelen fel éledt az erkölcsösség, jólíehet ettol még a külön ben oly szemérmes Anglia és Amerika is megki méltettek, Rendori rendelkezések pontosan elo írják a fürdozo hölgyek fürdonadrágjának hosz szát. Ez Balatonfüreden, az ismert! magyar fürdo helyen mindenféle mulatságos jelenetre vezetett. Cimképünk azt a rendkívül kínos hivatalos eljá rást mutatja be, mikor egy csendor egy hölgy fürdoruháját a legpontosabban leméri és mivet az igen rövid, szép viselojét a fürdo strandjáról eltávolítja, felöltözfetteti és személyi adatainak megállapítása végett a legközelebbi kapitányságra viszi. Természetes, hogy ezek a rendszabályok sok derültséget keltettek, de sok bosszúságot is okoz tak, ami a magyar fürdohelyek látogatottságának aligha van elonyére."<br />Nem tudjuk, hogy bosszankodjunk vagy nevessünk-e mindezeken? Ha a hivatalos vizsgálat nem is állapította volna meg, akkor sem kellene bizonyítgatnunk, hogy a bécsi lapban emlí tett. vagy abhoz hasonló rendszabályok Magyar ország egyetlen helyén sem voltak kiadva. a csendor tehát sehol és semmiképen sem jöhetett abba a nevetséges helyzetbe, hogy hölgyek fürdo nadrágjait méregessé vagy hogy valakit azért, mert úszónadrágja rövid, fürdoruhában elovezessen.<br />Mi. akik mindezekkel tisztában vagy unk, legfeljebb elmosolyodunk annak nauivitásán, aki ezt a kacsát elhitetni igyekszik, de nem szabad el felednünk, hogy ennek a tekintélyes képes lap nak a világ minden részében sok ezer laikus olvasója van, kik között bizonyára szép számmal akadtak olyanok. akik ezeket a színpadias hir állítása képeket komolyan vették és na hozzájuk fuzött magyarázatot elhitték.<br />Nem vagyunk hivatva arra hogy a magyar közigazgatás vagy a magyar fürdök jó hírnevét ilyen naivitásokkal szemben amegvédelmezzük. de már a magyar csendor nevetségessé tételét szó nélkül nem hagyhatjuk.<br />Kétségtelen, hogy a közölt képek eredeti fényképfelvételek reprodukciói, at felvételek azombanban nem Balatonfüreden készültek. tehát ket eset lehetséges. Vaury külföldön készültek ezek a képek, azzal az átlátszó célzattal, hogy a magyar fürdoöhelyeket ilyen tisztésségesnek sehogy sem nevezbeto módon kompromittálják, vbagy pedig ittho vett reá egy jókedvü fúrdózó társaság egy tapasztalatlan, fiatal csendort, hogy magát tréfából ezekben a kitalált helyzetekben lefényképeznt vnggenlje És ot képekkel azatán valaki visszaélt.<br />Akárbogy történt vs a dolog, a magyar csend örség jó hírneve okvetlen megköveteli, hogy a való tényállás kideríttessék, nyért felkérjük olvasóinkat, hogy ha valaki e felvételek történetet vagy na képeken szereplo szegnélyek valamelyiket ianeri, azt velünk közölni szíveskedjék. <br /> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/jaror/csl25.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" jaror="" csl25="" jpg="" data-original-height="378" data-original-width="472" height="320" width="400" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/jaror/csl25.jpg" data-original-height="378" data-original-width="472" height="320" width="400" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/jaror/csl25.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>Csendorségi Lapok, 1925. május 15</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;">A mult ér augusztus 90-án egy pestmegyei község melletti kis folyócskátan, egy budapesti társaság fürdozött. Ez a társaság reú wett egi helyi szolgálatban éppen arra portyázott fiatal csendort arra, hogy magát egy akkor kitalált és mesterségesen beállítatt helyzetben lefényképezni engedje. A képnek melyeket f. évi 1. számunk ban , 4 csendor mint erénycsoszo cím alatt közöl. tünk a fényképezo uiságíró révén külföldre I-r rültek, annak dokumentálására, hogy milyen bru tálisan bánik rl a magyar csendorség a fürdo vendégekkel Balatonfüreden. Az ügy illetékes helyre került; a Telliismeretlen és nagyon ís át látszó hátteru tréfa" szereploi megkapják, amit megérdemelnek; az eset tehát minket ebbol a szempontból tovább nem érdeket. De tanulhatunk belole. Mindenekelott azt. hogy a szolgálatban álló csendor nem való a fényképezogép elé. Nem, azért, mintha a csendorség bármilyen szolgálati eljárása a nyilvánosságot vagy a megöröükítést nem tűrné: hanem azért, mert a nagyképű szi nészi pózokban rejlo komolytalanság sehogy sem állik a csendor szolgálatának komolyságához. Aki fényképet akar maaáról csináltatni. ám tegye meg szolgálaton kívül, akkor könnyebb is harál. súgjas arent vii, mint kalapban és szyeógyi4 másik tanulság pedig az, bagy a csendor igy sem lehet elég bizalmatlan azokkal szembeni akiket nem ismer, mert semmivel sem élnek eaz azemberek oly könnyen, mint a mások jóhíszeműségéért, A mi csendorünket például azzat vették rá a fényképezésre, hogy a képeket egy Magyarország javára indítandó prortaganda céljaból fogják felhasználni és azokkal a magyarság seátjánt erkölesíiségét fogják a külföldnek bemutatni. Mikar aztán a képek készen voltak, nevetséggé tettek minket velük a külföld elott. Jó tehát addig résen lenni, mert nem mindenki magyar, aki magyarul beszél. <br /> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>Magyarság, 1932. szeptember 4.</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1935/magyarsag1932.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" magyarsag1932="" jpg="" data-original-height="757" data-original-width="434" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1935/magyarsag1932.JPG" data-original-height="757" data-original-width="434" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1935/magyarsag1932.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>Csendorségi Lapok, 1932. szeptember 15.</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/jaror/siofok.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" jaror="" siofok="" jpg="" data-original-height="657" data-original-width="373" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/jaror/siofok.jpg" data-original-height="657" data-original-width="373" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/jaror/siofok.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>Csendorségi Lapok, 1932. október 1.</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;">Finom história.<br /> Egy angol lapban megjelent fényképet közöltünk a mult számunkban. Azt ábrázolta, hogy egy magyar csendor Siófokon elovezet két hölgyet, mert a fürdoruhájukat nem találta elég erkölcsösnek.<br />Hadd mondjuk el ennek a fényképnek a tör ténetét.<br />Grósz Bernát fotóriporter az elmult nyáron Siófokon tartózkodott. Többek között egy angol lap vállalat részére is fényképeket szállítván, szeretett volna Siófokról is elhelyezni valamit a lapjában. De mit? Javában töprengett és portyázott felajzott masinájával a strandon, amikor egyszerre óh, Gondviselés! csendor jelent meg a látóhatáron. Petrák Miklós örmester bajtársunk közeledett fürdo ügyeleti szolgálatban.<br />Grósz mesternek mentoötlete támadt. Le fog fényképezni az angoloknak egy magyar csendori brutalitást. Legalább megtátja a külföld, mi minden lehetséges azon a Magyarországon. Hogy a csendor nem hajlandó az o kedvéért botrányt rendezni? Ugyan kérem, ki fog ilyen csekélységeken fenn akadni ma, a fototechnika századában? <br /> <br /> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/jaror/csl32.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" jaror="" csl32="" jpg="" data-original-height="537" data-original-width="749" height="458" width="540" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/jaror/csl32.jpg" data-original-height="537" data-original-width="749" height="458" width="540" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/jaror/csl32.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> <br />Grósz Bernát úr odalépett két fürdoruhás hölgyhöz, akiknek a fürdöruháját még Siófokon is elég liberálisnak találta. Közölte velük zseniális tervét s felkérta oket, sétáljanak a csendor mögött 8 amikor a fényképezogép elé érnek, lépjenek hirtelen kétoldalt melléje, mintha elozni akarnák. A pillanat alatt, amíg egy vonalban lesznek a csendorrel, o le fogja öket hátulról fényképezni.<br />Így is történt. Petrák ormester a második fordulónál két hölgyet hallott maga mögött beszél getni. Élénkebben haladtak, mint o s annyira el voltak merülve a beszélgetésbe, hogy talán észre sem vették ot, csak az utolsó pillanatban váltak széjjel, hogy megelozzék. Egy kissé mintha meg is lökték volna a karját, Grósz úr pedig, gyakorlott fotográfus létére, nagyszeruen eltalálta a másodpercnek azt a századrészét, amikor a pillanatzár kiváltóját meg kellett nyomnia.<br />A vállalkozó szellemu hölgyek egyike Neumann Regina budapesti kisasszony volt, a másiknak a ne vét. nem sikerült megállapítani. Kikérdezése alkal mával a kisasszony beismerte, hogy az egész csak úgynevezett , trükkfelvétel" volt s arról a csendor nek egyáltalán nem volt tudomása. Beismerte, hogyöt soha csendor elo nem vezette, egyébként pedig hivatalosan is megállapítást nyert, hogy Siófokon sem az idén, sem pedig tavaly fürdoruha miatt nem hogy elovezetés, de még figyelmeztetés sem történt.<br />Rólunk, magyarokról az utolsó tíz esztendoben annyi hazugságot terjesztettek külföldön, hogy azok között ez a legújabb siófoki hazugságocska már igazán semmiséggé törpül. Túlságosan veszélyesnek sem tartjuk, mert bizonyos, hogy legalább kétszer annyi angol helyeselt a csendornek, mint ahány a be kísért hölgyeken sajnálkozott. Közerkölcseinket sem féltjük a fürdoruhától. Ha, rajtunk állana, megenged nok, hogy mindenki addig vetközodjék, amíg az ízlése, jobban mondva, az izléstelensége megengedi. A közündor, amelyet így lehetne a leghamarább felébreszteni, hatásosabb lenne minden erkölöss . rendeletnél. Nem foghatja tehát senki reánk, hogy ósdi, ásatag elvek beszélnek belolünk és hogy ma radi ellenségei vagyunk a modern higiéniává elolé pett közpucérságnak. Egyet azonban mégsem ér tünk. Mit akart Grósz Bernát úr elérni ezzel a felvétellel?<br />Ha öt vagy tíz sillinget akart vele keresni, máris belátjuk, hogy ebbe nem lehet beleszólásunk. Az üzlet üzlet. Ma, amikor világnézetté emelték az élet minden erkölcsi és anyagi javainak abból az egyetlenegy szempontból való kettéosztását és érté kelését, hogy lehet-e rajtuk keresni vagy sem, ak kor igazán nem lenne életrevaló dolog akár csak egy tízsillínges üzletrol is lemondani, csak azért, mert akadhat valaki, aki nem fog miatta kezet az emberrel.<br />De az is lehet, hogy Grósz úr valóban kevesli a kilencvenötszázalékos meztelenséget, amit Siófo kon látni lehet és az angol közvélemény útján akart nyomást gyakorolni a magyar kormányra minden nemu közszemérem sürgos hatályon kívül helyezése érdekében. Értésünkre kívánta adni, hogy Magyar országnak nincs helye addig a kultúrnemzetek sorá ban, amíg Schwarczné nem mutogathatja azt a test részét, amelyiket akarja. Ebben az esetben is élén ken helyeselünk. Valóban hallatlan korlátozása ez a Schwarczné emberi méltóságának. Bezzeg ÁAngliá ban! Ott, ugyebár, a ladyk már fügefalevelet is csak télen viselnek, a gentleman pedig, ha nagyon elegánsan akar egy fürdohelyen vacsorázni, este ís legfeljebb zoknit vesz és cilindert. Tökéletesen iga zat adunk Grósz úrnak: hol vagyunk mi ettol még Siófokon is!<br />Lehetséges aztán még egy harmadik eset is: Grósz úrnak nem volt más célja, mint rossz hírét kelteni Magyarországnak. Ha Így van, ügyesen csinálta: nincs paragrafus, amit ráhúzhatnánk. Kár.</span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2019%2F12%2F24%2Ffinom_historia%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2019%2F12%2F24%2Ffinom_historia%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2019%2F12%2F24%2Ffinom_historia%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Finom história"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://valtozomult.blog.hu/2019/12/24/finom_historia#comments"><img class="item_ctp" src="https://valtozomult.blog.hu/rss/image/post/id/15364378" border="0" /></a><br /></p>
1925
1932
1924
Balatonfüred
Magyarság
Csendőrségi_Lapok
Das_Interessante_Blatt
Petrák_Miklós
Grósz_Bernát
Neumann_Regina
0
Változó múlt
https://valtozomult.blog.hu
http://kep.deakt.hu/valtozomult/jaror/annoshow1.jpg
https://valtozomult.blog.hu/2019/06/18/bela_kiraly_levele
Béla király levele
2019-06-18T13:07:05+02:00
2019-06-18T13:07:05+02:00
Deak Tamas
https://blog.hu/user/74997
<p>Nem jelent túlságosan jót általában ha a mellékelt levélről írnak. Sajnos mostanában is sok hasonlóságot lehet felfedezni olyan időkkel melyek sorsdöntő válságokat generálnak, most sincs másképp. A levelet most Joó Tibor, a budapesti ostromban elhunyt tudós 1941-es Mátyás és birodalma című kötetéből idézzük.<br /> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span></p>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/matyas/jootibor.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/matyas/jootibor.jpg" data-original-height="640" data-original-width="708" width="400" height="360" border="0" /></a></div>
<p><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> Ennek a koncepciónak első írásbeli emléke IV. Béla királyunknak egy 1253-ban írott levele IV. Innocent pápához. Miután a tatárok tíz évvel azelött elpusztították az országot, most újabb támadásuk fenyegetett. A király a fenyegető veszély elhárítására az északkeleti határra vonult, s innen, Sárospatakról írja leve- lét a szellemi Európa és a kereszténység fejéhez segítségért, tudatában lévén annak, hogy itt nem pusztán Magyaror- szág, hanem az egész Nyugat érdeke forog kockán. Ebben a csodálatos levélben -gazdag politikai irodal- munk egyik legelső remekében - bele van már foglalva az az egész érzés- és gondolatvilág, keserűségeknek, elszántsá- goknak, telátásoknak és terveknek egész rendszere, mely az európai magyar magatartásának kísérete ezer év óta. Nemzetünk történelmének kevés fontosabb dokumen- tuma van. <b>Magyarország - </b>írja a király - <b>a tatárok pusztítása folytán legnagyobbrészt pusztasággá vált és a hitetlenek úgy veszik körül, mint a karámot a kerítés.x Felsorolja a keleti és déli szomszédokat, majd a nyugati szomszédra tér rá, skitől hitünk azonossága folytán remélhetné ez az ország valaminő segítség gyümölcseit, de ehelyett a háború töviseit kénytelen érezni, s aki váratlan rablásokkalragadja el ennek az országnak a javait. Ezért, ám mégis főleg a tatárok miatt, kiktől félni a háború tapasztalatai tanítottak meg tennün- ket, mint ahogy más népeket is, kiken hasonlóképpen átvo- nultak, főpapjaink és országunk előkelőinek megkérdezése után jónak láttuk Krisztus helytartójához fordulni, mint á keresztény hit végső veszedelméten egyetlen és utolsó védel- mezőhöz, hogy te ne következzék rajtunk s még inkább mibennünk rajtatok és a többi keresztényen az, amitől tartunk. Naponta érkeznek ugyanis hírek a tatárokról, ezek pedig nemcsak ellenünk jönnek, akikre legjobban harag- szanak, mert olyan szörnyű pusztításra sem akartuk alá- vetni nekik magunkat, míg a többi erejüket megismert nép adófizetőjük lett, föleg országunk keleti szomszédai... a tatárok összeesküdtek az egész kereszténység ellen, s amint több szavahihető tanutól hallottuk, erősen eltökélték, hogy rövidesen egész Európa ellen fordítják megszámlálhatatlan seregeiket. Attól is félünk, - </b>írja a király, kinek népe egy- szer már megpróbálta, mit jelent ellenállni, - <b>hogy a tatá- rok közeledtére a mieink majd vonakodnak ellenségként viselni a tatárok kegyetlenségét s félelmükben akaratunk ellenére is meghódolnak, amint ezt az előbb említett szom- szédaink tették, hacsak az apostoli Szentszék körültekintő gondoskodása előrelátóan és hathatósan meg nem erősíti országunkat, hogy megbátorítsa a benne lakó népeket. Mindezt főleg két okból írtuk meg, - </b>folytatja a király, sitt ragyog fel teljes tudatossággal a felelősség érzete és elfoga- dása, a gondviselésrendelte szerep vállalása, - <b>hogy ne vádolhassanak bennünket sem a lehetőségek elmulasztása, sem gondatlanságunk miatt.c Ime, a magyar király tudja és vállalja azt, hogy őt vád érheti, ha mulasztást követ el országának, mint Európa kapujának védelmében. S ő büsz- kén és keserűen hivatkozhat rá, hogy va lehetőségek elmu- lasztása dolgában azt mondjuk, hogy megtettük mindazt, amit lehetőségeink között tapasztalataink alapján ebten a dologban tenni lehet, amikor személyünket és javainkat kitettük a tatárok akkor még nem ismert erejének és gonosz- ságának. Hanyagságunkért sem vádolhat senki tennünket. Mikor a tatárokkal országunk területén harcoltunk még, megkerestük ebben az ügyben az egész kereszténység három legfőbb udvarát, úgymint a tieteket, melyet minden keresz- i tény az összes udvarok úrnőjének és mesterének tart,s a császárit, melynek alá is vetettük volna magunkat, ha az említett veszedelem idején számbajöhető segítséget és oltal- mat adott volna nekünk. Megkerestettük a francia királyi udvart is. Ám nem kaptunk egyiktől sem semminő vigaszt vagy segítséget, csak szavakat.</b> </span><br /> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span></p>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/matyas/bela.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/matyas/bela.jpg" data-original-height="560" data-original-width="630" width="400" height="355" border="0" /></a></div>
<p><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> Mindez nem vet valami túlságosan jó fényt va keresztény- ség három legfőbb udvaránakx politikai előrelátására És lelki- ismeretére, annál inkább azonban a magyar királyéra. Ő íme hajlandó lett volna függetlensége feláldozásával is hozzá- járulni Európa nagy politikai egységének megteremtéséhez, a császár hűbéreséül szegődve, ha látta volna a hajlandó- ságot ennek az egységnek a fejében a hivatásával járó fele- lősség vállalására. De méltatlan kézbe nem helyezhette, s nem is helyezte Európa kulcsát. Ő megpróbálta teljesíteni hivatását úgy, amint módjában volt, érezve S hirdetve, hogy kedve ellen való kényszerhelyzet ez a mód. Ezzel kezdődik az az egyezkedő keleti magyar politika, melyért később annyi lenézésben, gáncsban és szidalomban része- sült nemzetünk, különösen azok részéről, akik belehaj- szolták. <b> JMi tehát ahhoz folyamodtunk, amihez tudtunk. A kereszténység javáért megaláztuk királyi fenségünket, s két leányunkat két orosz vezérhez, a harmadikat a lengyel herceghez adtuk feleségül, hogy az ő révükön s más keleti barátaink révén megtudjuk a soká lappangó híreket a tatá- rokról, hogy Így bizonyos mértékig könnyebben állhassunk ellen a tatárok próbálkozásainak és fondorlatos magatartá- sának. A kunokat is befogadtuk országunkba, S fájdalom, pogányokkal védjük manapság országunkat és pogányokkal rontjuk a hitetleneket. A keresztény hit védelme céljából továbbá kun leányt adtunk elsőszülött fiúnkhoz feleségül, hogy így nagyobb bajt kerüljünk el s módunk legyen a nák 3 kunokat megkereszteltetni, amint ezt több csetben már meg is tettük. a Az örök és legmélyebb magyar keserv hangja ez. Oly hű európainak lenni, mint senki más, érezni, hogy nekünk is Európa a hazánk, máshol nincsen immár számunkra hely, s ugyanakkor érezni e haza többi népeinek idegenkedését, azt, hogy nem fogadnak be, hogy taszítanának, ki, keletre. Csak az áldozatot fogadják el kegyesen. sKívánjuk, hogy mindezekből nyilvánvaló legyen Szentséged előtt, - </b>írja a keresztény király a kereszténység fejének, - <b>hogy ilyen súlyos helyzetten Európa egyetlen fejedelmétől, vagy egyet- len nemzetétől sem kaptunk semmiféle segítséget . . . a Pedig hogy Eölcsen és célravezetően tudná e segítséget felhasználni, annak a levél következő részlete fényes bizony- ságát szolgáltatja. Csak a johannita lovagok rendje fogott fegyvert, shogy országunkat és a keresztény hitet a pogá- nyok és eretnekek ellen védelmezzer, - </b>folytatja. S most kifejti a király a védelem útját és módját. Ez a terv talán legfontosabb pontja IV. Béla levelének, mert itt mutat rá Magyarországnak, a Közép-Duna tájának geopolitikai jelentő- ségére. A johannitákat, írja, a Duna mentén helyezte els a folyamot várakkal is megerősítette. <b>Ezzel a hellyel kapcso- latban azt reméljük, hogy ha Isten a mi és az említett test- vérek tettei által segítséget nyujt s az Apostoli Szentszék kegyességet méltóztatik mutatni, a johanniták segítségével a Dunától egészen a konstantinápolyi tengerig támogathat- juk majd a keresztény hit hajtásait s így a latin császárság- nak és a Szentföldnek is lehet majd nyujtani segítséget . . . A mi több ízben is belátott nézetünk ugyanis az, hogy üdvö- sebb nekünk is, egész Európának is, ha a Dunát várakkal erősítjük meg. Ez ugyanis az ellenállás vize, aga contra- díctionis.n Ez a kifejezés méltó, hogy szállóigévé váljon. S hogy mily fontosnak tartotta a király e felismerés elfogad- tatását, mutatja a buzgalom, mellyel bő példákat idéz. Itt védték a római birodalmat, ss mi is itt álltunk ellen tíz hóna- pig a tatároknak, holott nem voltunk felkészülve és súlyos vereség is ért bennünket s országunkat nem védte akkor jóformán sem vár, sem védősereg. Ha országunkat elfoglal- nák a tatárok, amitől Isten mentsen, nyított kapu lenne az számukra más keresztény országok felé, egyrészt azért, mert itt nincs útban tenger a keresztények felé, másrészt mert itt alkalmasabban tudják elhelyezni nagyszámú családjukat és szolganépeiket, mint bárhol másutt.</b> E szavak Magyar- ország európai jelentőségét örök időkre érvényes módon fejezik ki, s vészkiáltásként sikoltanak a fülekbe, melyek hallanak. A család elhelyezésében pedig ki ne ismerne rá az élelmezés problémájára? A civilizáció fejlődésével termé- szetesen nem szükséges ide települni családostól, a nyers- anyagot el lehet szállítani, de a probléma változatlan: e táj az utánpótlás bázisa. <b>Jusson eszünkbe Attila, - </b>foly- tatja, oIsten ostoránakk késő unokája, hűséges fiaként annak az Európának, mely ellen egykor őse hadakozott, - <b>aki keletről jött nyugat meghódítására s Magyarország közepén ütötte fel szállását, s mindazok, kik nyugatról harcoltak a császárok ellen, hogy keletet meghődítsák, tármint is szervez- ték meg seregüket, azt országunk határai közt helyezték el.c Miután így látja a helyzetet a király, nem csoda, ha arra sürgeti a pápát, hogy ne a keresztesek által alapított életképtelen stengerentúli részeketr segítse, mert sha ezeket elvesztenők, amitől Isten ments, nem ártana annyit Európa lakóinak, mint ha a mi országunkat elfoglalnák a tatárok. Istent és embert hívjuk tanulságul, - </b>kiált a levél, - <b>hogy ennek a dolognak oly nagy a fontossága és szükségessége, hogy ha nem tartottak volna vissza az út különböző vesze- delmei, - </b>e veszedelmek az ellenséges nyugati szomszéd és Velence hadai képéten leselkedtek, - <b>nemcsak a való- ban elküldött követeket küldtük volna, hanem személye- sen járultunk volna Szentséged látaihoz, hogy egész Európa színe előtt hirdessük helyzetünket... Nyissa meg tehát Szentséged atyai szívét és küldjön komoly segítséget jelentő fegyveres csapatot a hit védelmére és a köz javára ilyen nagy üldöztetés idején. Ha ebben a nagyon is meghallgat- ható és a Római Egyház összes híveire olyan nagy fontos- ságú kéréssel elutasíttatnánk, kénytelenek lennénk a szük- ségtől kényszerítve nem édes fiakként, hanem mint mos- toha gyermekek, mintegy az atyai nyájból kirekesztve, kol- dulni a segedelemért. </b> Tegyük túl magunkat a levél érzelmi hatásán és pusztán a tényeket nézzük. Ha meg akarja magát tartani Európa, csakis itt, Magyarország területén, a Középduna táján teheti meg. Amint IV. Béla felismerte, itt az agua contradictionis. Itt szegülhet ellen Európa mindkétfajta támadásnak, mely lényegére tör: itt védheti ki az egységes szellemére irányuló csapásokat és itt háríthatja el a nemzeti sokfélesége ellen támadó egyeduralmat. Ha egy nagyhatalom itt megveti a lábát, övé Európa. Ha egy hatalom, melynek Európában másutt is országa van, még ezt a területet és népeit is magáévá teszi, oly fölényes erőre s oly kimeríthetetlen tartalékra tesz szert, hogy semmi sem állhatja útját további terjeszkedésé- nek s végül egész Európa fölötti uralmának. Ha e hatalom nem európai nemzet, akkor vége Európának teljesen. Ha európai, akkor is vége lényege szerint, mert megszűnik nem- zeti sokfélesége és annak termékeny, harmonikus feszültsége. </span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2019%2F06%2F18%2Fbela_kiraly_levele%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2019%2F06%2F18%2Fbela_kiraly_levele%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2019%2F06%2F18%2Fbela_kiraly_levele%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Béla király levele"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://valtozomult.blog.hu/2019/06/18/bela_kiraly_levele#comments"><img class="item_ctp" src="https://valtozomult.blog.hu/rss/image/post/id/14900032" border="0" /></a><br /></p>
IV._Béla
Joó_Tibor
IV._Ince
0
Változó múlt
https://valtozomult.blog.hu
http://kep.deakt.hu/valtozomult/matyas/jootibor.jpg
https://valtozomult.blog.hu/2019/06/18/kaba_315
Kaba
2019-06-18T12:36:54+02:00
2019-06-18T12:36:54+02:00
Deak Tamas
https://blog.hu/user/74997
<table>
<tbody>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div style="text-align: right;"> <i> S ha elbeszéli úgy, amint </i></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div style="text-align: right;"> <i> Megértük ezeket mi mind: </i></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div style="text-align: right;"> <i> Akad-e majd, </i></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div style="text-align: right;"> <i> Ki ennyi bajt </i></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div style="text-align: right;"> <i> Higgyen, hogy ez történet? </i></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div style="text-align: right;"> <i> És e beszédet nem veszi </i></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div style="text-align: right;"> <i> Egy õrült, rémülésteli, </i></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div style="text-align: right;"> <i> Zavart ész meséjének </i></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div style="text-align: right;"> <i></i></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div style="text-align: right;"> <i> Petõfi: Szörnyû idõ </i></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>1919. áprilisban, mialatt az Entzbruderek az ország nyugati végén gyilkolták a gyermekeket, az ország (akkori) közepén a román katonaság rendez irgalmatlan vérfürdõt.</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/horthy/bertalansandor.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" horthy="" bertalansandor="" jpg="" data-original-height="722" data-original-width="518" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/horthy/bertalansandor.jpg" data-original-height="722" data-original-width="518" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/horthy/bertalansandor.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div style="text-align: center;"> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;">Az 1928-ban még ismeretlen személyazonosságú Bertalan Sándor.</span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>Hogy milyen események színhelye volt Kaba, hiteles részletességgel ma sem tudjuk. A korabeli lapokban az eseményekrõl semmilyen tudósítás nincs. Gonda Ferenc pontosabban nem említett helytörténeti munkája szerint a 26-ra virradó éjjelen csata fejlõdött ki a magyar és a román hadsereg között, reggelre a románok a települést elfoglalták.</td>
</tr>
<tr>
<td>Az utána következõ, történészi hitelességû bizonyosságot már csak az anyakönyvek adják.</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1vh/kaba1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" kaba1="" jpg="" data-original-height="800" data-original-width="553" height="640" width="442" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1vh/kaba1.jpg" data-original-height="800" data-original-width="553" width="442" height="640" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1vh/kaba1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 13.6px; text-align: center;"> Sarkadi László földmûves, Vass Lajos kisbirtokos, Vass Lajosné, Balogh József káplán, Böszörményi Róza tanítõnõ, Juhász Lajos földmûves </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>Böszörményi Róza a messzi Nagyharsányból került ide 1911-ben.</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1vh/kaba2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" kaba2="" jpg="" data-original-height="800" data-original-width="551" height="640" width="440" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1vh/kaba2.jpg" data-original-height="800" data-original-width="551" width="440" height="640" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1vh/kaba2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 13.6px;"> I. Nagy Sándor földmûves, Rosenfeld Ábris asztalos, Káhám Ábrahám talmudista, Balla Antalné, Palotai Ferenc földmûves, Palotai Ferencné </span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1vh/kaba3.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" kaba3="" jpg="" data-original-height="800" data-original-width="548" height="640" width="438" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1vh/kaba3.jpg" data-original-height="800" data-original-width="548" width="438" height="640" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1vh/kaba3.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 13.6px; text-align: center;"><br /></span></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 13.6px; text-align: center;"> Purcsin József földmûves, Sarkadi János földmûves, Tõzsér Eszter, Balogh Lajosné, Kun Sándor kertész, Krusvics Gyula kertész </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2019%2F06%2F18%2Fkaba_315%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2019%2F06%2F18%2Fkaba_315%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2019%2F06%2F18%2Fkaba_315%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Kaba"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://valtozomult.blog.hu/2019/06/18/kaba_315#comments"><img class="item_ctp" src="https://valtozomult.blog.hu/rss/image/post/id/14899988" border="0" /></a><br /></p>
1919
Tanácsköztársaság
Kaba
Bertalan_Sándor
0
Változó múlt
https://valtozomult.blog.hu
http://kep.deakt.hu/valtozomult/horthy/bertalansandor.jpg
https://valtozomult.blog.hu/2019/04/21/fidibus
Fidibus
2019-04-21T18:00:24+02:00
2019-04-21T18:00:24+02:00
Deak Tamas
https://blog.hu/user/74997
<p> </p>
<table>
<tbody>
<tr>
<td>Családi történet következik. Mégis, valahogy az egész huszadik századi sorsunk benne lesz. A történet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában fekvő dokumentumokban nyugodott eddig. A szöveg eredeti helyesírással, a történethez nem illő egyes személyes részek elhagyásával, a korabeli, ma már ismeretlen rövidítések feloldásával így szól nagyapám saját tollából :</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/jaror/r4.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" jaror="" r4="" jpg="" data-original-height="543" data-original-width="800" height="427" width="540" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/jaror/r4.jpg" data-original-height="543" data-original-width="800" height="427" width="540" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/jaror/r4.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> <br />Az alábbiakban olyan esemény történetét ismertetem amelyről mint befejezett tényről kevesen tudnak. <br />A volt csendőrség híradó osztályának néhány tagja tudatosan és nagy kockázattal tevékenyen támogatta azt az ellenálló mozhalmat amely a felszabadítást és a szövetséges hatalmak mielőbbi győzelmét elémozdította. Ebbe a bizalmas természhíetű munkába híradó részről be volt avatva Bartos Ödön őrnagy, híradó osztály parancsnok, dr. Kara László százados, műszaki alosztály parancsnok, Deák Kálmán zászlóshelyettes, e levél írója akkor még főtörzsőrmester, Tassányi István főtörzsőrmester. Két utóbbi mint a forgalmakat lebonyolító rádiótávírász és Arányi Gyula őrmester szerb fordító és küldönc. <br /> <br /></span></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/deak1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" deak1="" jpg="" data-original-height="429" data-original-width="654" height="414" width="540" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/deak1.jpg" data-original-height="429" data-original-width="654" height="414" width="540" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/deak1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
<span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> <br />A történetből természetesen csak azt tudom leírni amiről akkori parancsnokom, Bartos őrnagy tájékoztatott és amit én végrehajtottam. 1944. január 10-ike körül parancsnokom magához hívatott és ezeket mondotta: Kudar ezredes úr /államvédelmi központtól/ az országnak sulyos helyzetéből való megmentése érdekében felkért hogy egy rádió adóállomást és megbízható távírászokat bocsássak rendelkezésére hogy Titóékkal az összeköttetést ilyen módon felvehesse. Ismerve gondolkodásmódjukat és gyakorlott szaktudásukat, erre a célra magát és Tassányit szemeltem ki. Saját bőrünket visszük a vásárra, de látjuk, hogy a német csak propagandából és visszavonulásból áll, valamit tenni kell. Titóéknak kb. 800 km-re működő Kan hívójelű rádióállomással 72 méteres hullámhosszon kell felvenni az érintkezést naponta 9, 15 és 20 órakor. Saját hívójelünk WPK ugyancsak 72 méteren. Nyílt nyelven semmit sem szabad közölni, csak kódexjelekkel. Erre holnaptól a 150 wattos adóval kezdje meg a kísérleteket, azután a forgalmakat Tassányival felváltva végezzék.. A kísérlet eredményét esetenkint nekem, ha nem volnék itt, akkor távbeszélőn Kudar ezredes vagy Korondy százados úrnak jelentse, de burkoltan, csak annyit, hogy a kísérlet eredményes, vagy eredménytelen. <br />A kísérlet néhány napon belül nem is sikerült s ezügyben Bartos személyesen tárgyalt Budapesten tartózkodó szerb tisztekkel. Ennek eredményeképpen január 10-én ellenállomásommal, Kannal sikerült az összeköttetést rádión felvennem. <br />A továbbítandó rejtjelezett rádiótáviratokat zártborítékban Deák vagy Tassányi főtörzsőrmester sajátkezű felbontására közvetlenül kaptuk Kudar Lajos századostól vagy Korondy József ( <i> sic! Helyesen Korondy Béla) </i> századostól. Ugyanígy az általunk felvett rejtjeles táviratokat zártborítékban Kudar százados vagy Korondy százados sajátkezű felbontására címezve azonnal vitte Arányi őrmester a Böszörményi úti laktanyából az államvédelmi központba. Három hónapon keresztül csináltam ezt a kockázatos munkát. Sok éjjelembe is került ez az idő mert ha nappal a különböző zavarok miatt nem tudtuk Kannal egymást megéryeni, akkor éjjeli forgalomban állapodtunk meg, amikor jobb volt a terjdedés kevesebb volt a zavaró állomások száma. Izgulva játszottam a morsejeleket a billentyűn mert ki voltam téve annak, hogy a németek iránymérővel bemérnek és rajtaveszítünk s a szolgálati szabályzat hadicikkelyeit reánk illesztik. Mégis vállaltam ezt a fontos összekötő szerepet, mert meggyőződésem és előrelátó ösztönöm volt az, ami a bíztató erőt kölcsönözte. De bátorított az is hogy nem kell begyulladni, mert bármelyik orosz parancsnokságnál Kannra hivatkozni jó lesz. <br />Március 19-én a német megszállás reggelén Kudar százados telefonon ezt mondta: Fidibus, mint megsemmisíteni. Néhány nap múlva a Gestapo Bartost kikérdezte. Az én kikérdezdésem is kilátásba volt helyezve, de nem tudom miért, elmaradt. Megúsztuk, mivel gyanuba kerültünk, a további működést a laktanyából megszüntettük, de Bartos adókészüléket bocsátott Kudar ezredes rendelkezésére továbbra is, amiről én már többet nem tudok. Rangban nem voltam sok, szaktudásbeli képességemhez mérten úgy érzem mégis sokat tettem, mert közreműködésem biztosította annak lehetőségét, hogy akkor Budapesten tartózkodó szövetséges tisztek személyesne tárgyalhattak illetékes magyar urakkal. <br />Az eddig írtakat bizonyítani tudja Korondy József őrnagy. Jelenleg valamelyik minisztériumban van beosztva. [...] Kudart úgy tudom a nyilasok sajnos kivégezték. Tudott még az esetről Faragó altábornagy, felügyelő, Újszászi vezérőrnagy államvédelmi központ vezetője és dr. Nyerges százados. Én csak Kudar ezredessel és Korondy századossal álltam levélben és távbeszélőn összeköttetésben. <br />[...] <br />Jelenleg a Pockingi magyar táborban vagyok. Németországba nem a simpáthia hozott. 1944. szeptemberében a híradó osztályt a bombatámadások elől Rábapordányba telepítették. Itt ért bennünket az a rendelkezés hogy a családoknak is kötelezővé tették a Németországba való kitelepülést. Hadbírói eljárás volt a férfiak számára kilátásba helyezve ha családjukat nem küldik ki. Családjaink sírva indultak el bizonytalanságba. Semmit nem tudtunk róluk mindaddig, amíg 1945. áprilisában utánuk nem jöttünk mert családunk ismeretlen sorsa erre serkentett. <br />Most hazatérés előtt állok. Odahaza lakásom: [...] mint értesültem butoraimmal együtt aknatalálatoktól megsemmisült. Egyéb értékem és vagyonom sem volt. <br /> <br /></span></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/deak2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" deak2="" jpg="" data-original-height="213" data-original-width="687" height="194" width="540" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/deak2.jpg" data-original-height="213" data-original-width="687" height="194" width="540" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/deak2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
<span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> <br />1932. óta vagyok a híradó alakulatnál és azóta mindig a Böszörményi úti laktanyába voltam beosztva ahol rádiótávírászi, nyilvántartói munkát végeztem. 1944. VIII. 20-án tiszthelyettessé történt kinevezésem után a pesti híradó szárnyhoz kerültem beosztott tisztként. <br />Hazulról érkező hírek szerint a szüröigazoló állomásokon minden volt csendőrt kivétel nélkül visszatartanak és internálják. Mint híradós, beosztásomnál fogva sem vettem részt semmiféle politikai vagy zsidók elleni akciókban. Ilyen vonatkozásban teljesen mentesnek tudom magamat. Jövő hó folyamán szándékozom hazamenni. Most nem ugynevezett protekciót, hanem szerkesztő úr jóindulatátú befolyását arra kérem, hogy a felszabadítás érdekében kifejtett három hónapi kockázatos munkám fejében adassék meg az az előny, hogy a szüröigazoláson akadály nélkül átjuthassak és a végleges igazolásom soronkívül megtörténhessen, hogy az országot építő munkában mint szabad ember vehessek részt. <br /> <br />Maradok mély tisztelettel<br />Deák Kálmán sk. </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div style="text-align: justify;">Valamit a szereplők utóéletéről.Az ismertebb emberek közül Faragho Gábor 1953-ban 63 évesen, Újszászy mindmáig nem tisztázott körülmények között halt meg. </div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div style="text-align: justify;">Kudar eltűnik a kitöréskor, vélhetően a nyilasok gyilkolják meg, a levélben élőnek vélt Bayer századost egészen biztosan ők.</div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div style="text-align: justify;">Korondy Bélát a Rajk-per katonai mellékperében, Pálffyékkal együtt akasztják fel 1949 októberében.</div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div style="text-align: justify;">Nyerges Recskre kerül, 1956-ban külföldre távozik. Kara 2002-ben halt meg, 88 éves korában, Floridában. Bartos Németországban maradt. Tassányit igazolják, 1965-ben halt meg 59 éves korában.</div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div style="text-align: justify;">A ma 113 éve született Deák Kálmánt szerencsére nem igazolják, így nem veszik vissza kívánsága szerint a közigazgatásba vagy a rendőrséghez.(Ha a "szerencsére" kifejezésen csodálkoznánk, a kulccsszavak: rádió, Tito, rejtjelezés - ennél sokkal kevesebb juttatta Korondyt a bitófára) 1951-től a MÁV-nál dolgozik, az <a href="http://wangfolyo.blogspot.com/2011/10/attunes-oktoberi-vonatok.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer"> 1962-es baleset </a> egyik életmentője. Fáradt szíve 1983-ban állt. meg.</div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2019%2F04%2F21%2Ffidibus%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2019%2F04%2F21%2Ffidibus%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2019%2F04%2F21%2Ffidibus%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Fidibus"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://valtozomult.blog.hu/2019/04/21/fidibus#comments"><img class="item_ctp" src="https://valtozomult.blog.hu/rss/image/post/id/14778640" border="0" /></a><br /></p>
1944
Tito
1944_március_19
Bayer_István
Deák_Kálmán
Bartos_Ödön
dr_Kara_László
dr_Nyerges_Pál
Tassányi_István
Korondy_Béla
Faragho_Gábor
Újszászy_István
Fidibus
Arányi_Gyula
Kudar_Lajos
0
Változó múlt
https://valtozomult.blog.hu
http://kep.deakt.hu/valtozomult/jaror/r4.jpg
https://valtozomult.blog.hu/2019/04/17/a_kormanyzoi_intezmeny
A kormányzói intézmény
2019-04-17T20:21:30+02:00
2019-04-17T20:21:30+02:00
Deak Tamas
https://blog.hu/user/74997
<table>
<tbody>
<tr>
<td>Annak ellenére, hogy a két világháború közötti kormányzói intézmény tökéletesen letisztázott jogi kereteket jelentett, a köztudatban vagy semmi, vagy súlyos téveszmék élnek magáról az intézményrõl, jogokról, kötelességekrõl. A tisztázáshoz nem kell sok: el kell olvasni Csekey István: A magyar alkotmány címû 1937-es kötetét amiben már a megreformált intézmény minden joga és lehetõsége is megtalálható. (Maga a szerzõ volt, aki ezeket jórészt kidolgozta.)</td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;">I 2. A kormányzó. <br />I. A KORMÁNYZÓ JOGKÖRE. A koör- .: mányzó a király helyettese. Mint láttuk (114. 1.) p alkotmányunk történetében a nemzet ismételten fölélesztette a kormányzói intézményt olyankor. ; amikor a királyi hatalom gyakorlása ideiglenesen ; akadályokba ütközött. I i Mivel IV. Károly király 1918 nov. 13-án .az ; államügyek vitelében való minden részvételrõl" lemondott, a királyi hatalom gyakorlása megszûnt és még akkor is szünetelt, amikor az 1918-19. év; torzforradalmak után 1919 aug. 7-én nemzeti kor- mány vette kezébe a hatalmat. Így az 1920 febr. 16-ára összehívott nemzetgyûlésnek elsõ feladata volt, hogy intézkedjék az államfõi teendõk ellá- tásáról.<br /></span></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/horthy/horthyesku1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" horthy="" horthyesku1="" jpg="" data-original-height="556" data-original-width="800" height="444" width="540" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/horthy/horthyesku1.jpg" data-original-height="556" data-original-width="800" height="444" width="540" /> </a> </div>
<span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> <br />Ez olyképen történt, hogy a nemzetgyûlés az 1920:I. tc.-ben kimondta: mindaddig, , amíg az államfõi hatalom gyakorlásának mikéntjét végle- gesen rendezi és ennek alapján az államfõ tisz- tét tényleg átveszi, az államtõi teendõk ideiglenes ellátására a magyar állampolgárok közül titkos szavazással kormányzót választ" (12. §). Így a kor- mányzó megbízatásának idõtartamát nem határoz- ták meg. A nemzetgyûlés 1920 márc. 1-én 141 kö- zül 131 szavazattal Horthy Miklós volt cs. és kir. altengernagyot, a nemzeti hadsereg fõvezérét választotta meg Magyarország kormányzójává (1920:II. tc.).<br /></span></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/horthy/horthyesku2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" horthy="" horthyesku2="" jpg="" data-original-height="664" data-original-width="800" height="530" width="540" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/horthy/horthyesku2.jpg" data-original-height="664" data-original-width="800" height="530" width="540" /> </a> </div>
<span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> <br />A kormányzót a nemzetgyûlés az 1920-I. tc.- el általában a királyi hatalomban foglalt jogok al- kotmányos gyakorlásával ruházta föl (13. §). Egy- úttal azonban felsorolta azokat a koronás királyt megilletõ jogokat, amelyeknek gyakorlásából a kormányzót kizárta. Sokkal szûkebben állapította meg a kormányzó jogkörét, mint amilyen jogkört Magyarország elõbbi kormányzói, így Hunyadi János (14461452) és Szilágyi Mihály (1458) gya- koroltak (1446:VI. te.).<br />Azóta néhány törvény igyekezett a kormány- zó jogkörét kiterjeszteni. Így már az 1920-XVII. te. megadta a kormányzónak azt a jogot, hogy az országgyûlést elnapolhassa, de legfeljebb 30 nap- ra. Az 1933:XXIII. te. ezt a korlátozást is meg- szüntette, de a kormányzónak is épen úgy, mint egykor a királynak, az elnapolt vagy feloszlatott országgyûlést olyan idõben kell összehívnia, hogy az országgyûlés az évi költségvetést az év végéig megszavazhassa. Az 1920-I. te. szerint a kormány-zó a törvényt csak egyszer küldhette vissza 60 nap alatt az országgyûlésnek. Az 1937:XIX. tc. szerint vétójogát két ízben és hat-hat hónapi idõ. közben gyakorolhatja. Az 1920:I. tc. megadta a nemzetgyûlésnek a jogot, Hogy a kormányzót, ha az alkotmányt vagy a törvényeket megszegi, fele- lõsségre vonhassa. Ezt a rendelkezést az 1937:XIX, tc. hatálytalanította.<br /></span></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/horthy/horthyesku3.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" horthy="" horthyesku3="" jpg="" data-original-height="704" data-original-width="800" height="562" width="540" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/horthy/horthyesku3.jpg" data-original-height="704" data-original-width="800" height="562" width="540" /> </a> </div>
<span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> <br />Bár a kormányzó jogállása eredetileg megfe- lel a régensének, és ilyenképen a király helyettese, amióta azonban a királyi trón nincs betöltve, a kormányzó nem a király személyét, hanem a ki- rályi intézményt helyettesíti. Most tehát a kormányzó államfõ. Ebbõl azonban nem következik, hogy Magyarország államformája köztársaság. A kormányzó és a köztársasági elnök jogállása közt lényeges különbség, hogy a kormányzó tisztének tartama nincs idõhatárhoz kötve, és hogy felelõs- ségre nem vonható. A kormányzó jogállásának a királyi intézményt helyettesítõ jellege azt fejezi ki, hogy a kormányzói intézmény csak átmeneti, ideiglenes jeilegû és nem jelent államformát. Ma- gyarország tehát államformájára nézve ma ís ki- rályság, jóllehet az államfõi méltóságot ideiglene- sen kormányzó tölti be. Ma a kormányzó jogállá- sa körülbelül megfelel a koronázatlan király jog- állásának. A koronás király jogosítványaival szemben a kormányzói jogkör korlátozásai a következõk:<br />1. A kormányzónak nincs <a href="#szentesites"> törvényszentesítési </a>joga, hanem csak törvénykiállítási joga (promul- gatio) és törvénykihirdetési joga (publicatio).<br />2. Nemességet nem adományozhat, de címe- ket, kitüntetéseket, rendjeleket alapíthat és ado- mányozhat.<br />3. Az apostoli királyt a római katolikus egy- házzal szemben megilletõ ú. n. legfõbb kegyúri jo- got nem gyakorolhatja. Ez azonban nem jelenti a király fõkegyúri jogának megszûnését. .<br />4. A kormányzó csak az országgyûlés hozzá- járulásával izenhet háborút és köthet békét.<br />5. A honvédséget az ország határain kívül csak az országgyûlés hozzájárulásával alkalmaz- hatja. Ha azonban közvetlen veszély fenyeget, a kormány felelõssége és az országgyûlésnek kése- delem nélkül kikérendõ utólagos hozzájárulásával a honvédségnek az ország határain kívül való al- kalmazását is elrendelheti (1920:XVII. te.).<br />6. A kormányzó általános kegyelmezési joga korlátozott, a minisztereknek és a legfõbb állami számvevõszék elnökének kegyelmet csak törvény adhat (1920-XVII. te.).<br />7. A kormányzó személye sérthetetlen, és ugyanolyan büntetõjogi oltalomban részesül, mint a király, azonban a ,szentség és , felségiség" minõsége nem illeti meg. Külsõ méltóságát jelentõ áró) , fõméltóságú" (celsitudo, Durchlaucht, Séré- nité).<br />8. A kormányzónak nincs udvartartása. Ré- szére az országgyûlés tiszteletdíjat állapít meg. A kormányzó mellett a hivatali tennivalókat a kor- mányzói kabinetiroda látja el, amely szervezett- leg megegyezik a király kabinetirodájával.<br />Egyébként a kormányzó a királyi hatalmat ugyanolyan korlátok közt gyakorolja, mint a ki- rály. Így különösen felelõs miniszteri közremûkö- déssel. Személyes jogállására azonban a kormány- zó lényegesen különbözik a királytól, mert nem alkotóeleme az államnak, hanem õ is állampolgár, aki magánminõségben az államhatalomnak van alávetve.<br />Amikor az 1920-I. tc.-ben Hunyadi János kor- mányzóságának és a köztársasági elnökök jogállá- sának figyelembevételével szabályozták a kor- mányzó jogkörét, nem gondolták, hogy a közjogi provizórium oly hosszú lesz, hogy szinte állandó- sulni látszik. Épen ezért vált szükségessé a kor. mányzó jogkörének kiterjesztése, amit részben az 1920:XVII. és 1933:X.XIII. tc., fõleg pedig a kormányzói jogkör kiterjesztésérõl és a kormány. .: zóválasztásról szóló 1937:XIX. tc. foganatosított. Ide sorozhatjuk azonban még a felsõházról szóló 1926:XXII. te.-et is, amely biztosította a kormány- zónak felsõházi tagok kinevezési jogát és úgy in. tézkedett, hogy ha a kormányzói tisztség az állam- fõi hatalom gyakorlásának végleges rendezése elõtt üresednék meg, akkor a halaszhatatlan államfõi teendõket a minisztertanács látja el. Ugyancsak ide sorozhatjuk a kormányzóhelyettesrõl szóló 1942:II. te.-et, valamint az 1942:XXI. tc.-et, amely kibõvítette a kormányzónak kinevezési jogát a felsõházba.<br />Mindezeknek figyelembevételével mondhat- juk, hogy a mostani kormányzói intézmény olyan sui generis államfõi jellegûvé változott, hogy kü- lönbözik mind a régensség, mind a gyámkormány- zóság eddigi alakjaitói. Ennek a változásnak be- következésében a legnagyobb része a kormányzó érdemének van: az õ történelmi érdemeit ország- lásának huszadik évfordulóján a magyar ország- gyûlés törvénybe iktatta (1940:II. tc.).<br />H. A KORMÁNYZÓI TISZT MEGÜRESE- DÉSE ÉS A KORMÁNYZÓVÁLASZTÁS. Mivel az 1920:E. tc. a kormányzói méltóságot egy- elõre meg nem határozott idõhöz kötötte, az 1997: XIX. te. a jogfolytonosságot azzal is meg akarta õrizni, hogy biztosította a kormányzónak az utód- ajánlási jogot, amellyel némi befolyást gyakorol utódjának választására. Utódjául ellenjegyzés nél- kül lepecsételt borítékban három nagykorú magyar állampolgárt ajánlhat. A boríték egy-egy példá- nyát a miniszterelnök jelenlétében adja át megõr- zés végett a Kúria elnökének és a két koronaõrnek. érvénytelen a kormányzó utódajánlása, ha három- nál több vagy kevesebb személyre szól.<br />A kormányzói tiszt megüresedése és az új. kormányzó eskütétele közé esõ idõre az 1937:XIX. te. országtanácsot rendel a kormányzói hatalom gyakorlására. Ez tehát a felsõházi törvényben ter- vezett minisztertanácsS helyébe lépett azzal az indokolással, hogy az államfõi tisztet a végre- hajtó hatalom élén álló kormány még átmenetileg sem töltheti be. Az ilyen hatalomegyesítés ugyanis veszélyeztetné az államhatalmi ágak egyensúlyát. Az országtanács tagjai: a miniszterelnökön és az országgyûlés két házának elnökén kívül Magyar- ország hercegprímása, a Kúria és a Közigazgatási Bíróság elnökei és a honvédvezérkar fõnöke. Az országtanács az országgyûlést fel nem oszlathatja.el nem napolhatja és üléseit be nem rekesztheti. A kormányt vagy valamelyik tagját nem mentheti föl állásától. Gondoskodik róla, hogy a kormány- zóválasztó országgyûlés legkésõbb a kormányzói tiszt megüresedésétõl számított nyolcadik napon összeüljön. I <br />A kormányzóválasztás az országgyûlés két házának együttes ülésében történik. Ha a kor- mányzó élt utódajánlási jogával, a nyilatko- zatát tartalmazó borítékot az ülésen fölbont- ják. Majd az együttes ülés szavaz titko- san, hogy kíván-e más jelöltet is állítani. Az országgyûlés jelöltjeinek azt a három személyt kell tekinteni, akire a legtöbb szavazat esett. Ezek közül kiesik a jelöltségbõl az, aki nem kapott leg- , alább 50 szavazatot. A jelöltek közül választják meg titkos szavazással általános többséggel a kor- mányzót.<br />A kormányzó tisztét csak akkor gyakorolhat- ja, ha az országgyûlésen esküt tesz az alkotmány és a törvények megtartására, az ország független- ségének és területi épségének védelmére. Ez az eskü ugyanolyan alkotmánybiztosíték, mint a ki- rályi hitlevél és király eskü.<br /> <br /></span></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/horthy/horthy1920.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" horthy="" horthy1920="" jpg="" data-original-height="800" data-original-width="759" height="400" width="376" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/horthy/horthy1920.jpg" data-original-height="800" data-original-width="759" height="400" width="376" /> </a> </div>
<span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> <br />III. A KORMÁNYZÓHELYETTES. A nagy sietséggel megalkotott 1920-I. te., amely a válságos korszakban annak idején szinte , magyar királyi köztársaságot" teremtett, egyebek közt abban is hiányos volt, hogy nem gondoskodott a kormányzó helyettesítésérõl. A kormányzói jog- kör fokozatos kiterjesztésének egyik lényeges ál- lomása volt a kormányzóhelyettesrõl szóló 1942: H. te. Ez kimondja, hogy addig, amíg a kormány- zót tisztének személyes ellátásban távollét, beteg- ség vagy más ok akadályozza, valamint némi kor. látozással a kormányzói tiszt üresedésekor is, kor- mányzóhelyettes lássa el a kormányzói tisztet. A kormányzóhelyettes ilyenkor a kormányzó nevé- ben annak valamennyi jogát gyakorolhatja az utódajánlási jog kivételével<br />A kormányzóhelyettes azonban a kormányzó megbízottjaként is eljárhat. Némely kormányzói teendõket olyankor is elvégezhet, amikor a kor- mányzói hatalmát maga a kormányzó gyakorolja. A megbízást a kormányzó csak miniszterelnöki ellenjegyzéssel adhatja és bármikor visszavonhat. ja. A kormányzói hatalom egységének biztosítását célozza, hogy a kormány mindíg köteles közzé- teni és az országgyûlésnek is bejelenteni, hogy a kormányzói jogkört a kormányzóhelyettes melyik naptól kezdve gyakorolja, és melyik napon veszi át ismét a kormányzó átengedett jogkörét, A kor-mányzóhelyettes tisztét csak a megválasztásáról és eskütételérõl szóló törvény kihirdetése után gyakorolhatja. Tiszte pedig az új kormányzó eskütételével megszûnik. Ha a kormányzói szék megüresedésekor kormányzóhelyettes mûködik, az országtanács hatásköre csak a kormányzó- választás elõkészítéséhez szükséges teendõkre ter- jed ki. Ez hirdeti ki az új kormányzó megválasz- tásáról és eskütételérõl szóló törvényt is.<br />Kormányzóhelyettest a nagykorú magyar állampolgárok közül az országgyûlés két háza együttes ülésében választ, de csak a kormányzó kívánságára. A kormányzó megválasztásra legföl- jebb három személyt ajánlhat, de ajánlhat egyet is. (Ezzel szemben utódajánlási joga mint lát- tuk csak akkor érvényes, ha három személyt ajánl.) A kormányzóhelyettes megválasztásához a kormányzó megerõsítése szükséges. A kormány- zónak tehát döntõ befolyása van a kormányzó- helyettes kiválasztásában. Az országgyûlés keze itt sokkal kötöttebb, mint a kormányzóválasztás- ban. Jelölési joga csak kisegítõ akkor, ha a kor- mányzó nem élt jelölési jogával. Ekkor is legalább 150 névaláírás szükséges egy személy ijeiölésénez. Ilyenkor a választás közfelkiáltással is történhe- tik. Ha azonban szavazásra kerül sor, akkor a tör- vény minõsített szavazást rendel. Általános szava- zattöbbséget kíván, föltéve, hogy a szavazatok száma az ülés megnyitásakor jelenlévõ tagok szá- mának kétharmadát meghaladja.<br />A kormányzóhelyettest ugyanaz a cím és büntetõjogi védelem illeti meg, mint a kormány- zót.<br />Magyarország kormányzója 1942 febr. 15-én a miniszterelnökhöz intézett kéziratában kifejezte azt az óhaját, hogy az országgyûlés kormányzó- helyettest válasszon. Ajánlási jogával nem élt. Erre az országgyûlés 1942 febr. 19-i együttes ülé- sében közfelkiáltással a kormányzó fiát, vitéz nagybányai Horthy Istvánt, a Magyar Államvas- utak elnökét választotta meg kormányzóhelyet- tesnek. A kormányzó a választást megerõsítette, s a kormányzóhelyettes még ugyanezen az ülésen az esküt letette. A választást az 1942:III. tc. iktat- ta törvénybe.<br /> <a name="szentesites"></a>2. A szentesítés (szankció) a koronás király feladata. Fõleg ebben nyilatkozik meg a király részvételi joga a törvényalkotásban. A Szent Ko. rona tana értelmében ugyanis a törvényhozó ha. talom megosztott hatalom a király és a nemzet közt.<br />A szentesítés a következõ mozzanatokat fog. lalja magában: a) a király a hozzá felterjesztett szöveget ünnepélyes királyi végzés ( decretum ) alakjába foglalja, b) aztán aláírja, c) megpecsé- teli és d) a miniszter ellenjegyzi.<br />a) 1848-ig az országgyûlés idején készült tör. vénycikkeket egy dekréfumba foglalták és az or- szággyûlés végén együttesen terjesztették a ki- rály elé szentesítés végett. A király a középkori gyakorlatnak megfelelõen ünnepélyes privilégiune. vagyis kiváltságlevél formájában bevezetéssel ás záradékkal látta el, és csak ekkor következett az egész dekrétumnak a kihirdetése. De már 1848 óta az országgyûlésen megszavazott törvénycikk- keket külön-külön szentesítik és kihirdetik. A privilégiális alak azonban továbbra is megmaradt. úgyhogy a törvénycikkek bevezetésében és zára- dékában most is a király beszél. A tulajdon- képeni szentesítést tehát megelõzi a törvénycikk hiteles kiállítása (promulgáció, ÁAusfertigung). Ez a törvény keletkezésének és tartalmi azonosságá- nak megvizsgálásában és tekintélyszerû megálla. pításában nyilvánul. Külföldi alkotmányjogok ezt. valamint a kihirdetés elrendelését, külön szokták megkülönböztetni. Ebben az aktusban ugyanis az államfõ igazolja, hogy a törvény az alkotmánv szerint illetékes államszervek megállapította hi- teles szöveg. Minthogy azonban monarchiákban ez a hiteles kiállítás, vagyis promulgáció egybeesik a szentesítéssel, mert mindkettõ az államfõnek a nyilvánosság nélkül történõ cselekménye, róla az állampolgárok csak a törvény kihirdetésével tud- nak. Ezért értenek sokszor a promulgáción publi- kációt.<br />b) A törvény záradéka a keltezéssel végzõ- dik, és azt követi a koronás király sajátkezû alá- írása. Voltaképen ez a szentesítés legjelentõsebb mozzanata. Hajdan a királyi aláírást a megpecsé- telés pótolta. Csak Habsburg királyaink korától írták alá a dekrétumokat a tõlük meghonosított kancelláriai gyakorlat szerint.<br />c) Ugyanilyen elengedhetetlen mozzanat a törvényszentesítésben a megpecsételés. W er- bõczy Hármaskönyve például csak azért nem lett törvény, mert bár a király kiváltságlevél formájába foglalta, azaz ünnepélyes bevezetés- sel és záradékkal ellátta a pecséttel való meg- erõsítése elmaradt. Ebben a korban, vagyis a mO- hácsi vész elõtt tehát a megpecsételés volt a szen- tesítésnek leslényegesebb eleme. Régebben a tör- vényeken, amelyek külalakjukban a király kivált. ságlevelciként jelentkeztek, királyi pecsét volt. újabban pedig az állampecsét. A király számára a megpecsételést ép úgy, mint a promulgációt az- elõtt a kancellária, 1848 óta pedig a miniszter- elnökség végzi.<br />d) A szentesítés utolsó mozzanata az ellen- jegyzés. Ezt a miniszterelnök szokta végezni, aki a szentesítés tényérõl jelentést tett az ország- gyûlés egyik legközelebbi ülésén. Az ellenjegyzést azonban másik miniszter is végezheti.<br />A törvényalkotásnak ebben a második moz- zanatában. vagyis a szentesítésben változás kö- vetkezett be az 1920:I. tc. rendelkezései folytán, amelyek az államfõi hatalom ideiglenes gyakor- lása céljából a kormányzói méltóságot szervez- ték. A kormányzót e törvénycikk, valamint a módosító és kiegészítõ késõbbi törvénycikkek értelmében elvileg a királyi hatalomban foglalt jogok alkotmányos gyakorlása illeti meg, de a törvényekben megállapított korlátozások között. A kormányzónak jogállása körülbelül megegyezik a koronázatlan királyéval. Ebbõl következik, hogy mivel fejét nem érintette a Szent Korona, az ú. n. privilégiális jogkört õ sem gyakorolhatja, vagyis nem illeti meg õt a legjelentékenyebb pri- vilégiális jog, a törvényszentesítés joga. A kor- mányzónak így nem szentesítési, hanem csak törvénykiállítási ( promulgálási) joga van. Amíg tehát a kormányzói szerv mûködik, a törvények nem szentesíttetnek. A kormányzó az Oországgyû- lés megállapította törvényszöveget legkésõbb hat hónap alatt kihirdetési záradékkal és aláírásával látja el. A törvényeknek régi, privilégiátis alakia tehát még ma is megvan, de a bevezetés és zá. radék szövege, amelyet a kormányzó használ, eltér a királyétól.<br />A. kormányzó a szentesítés megtagadása he- lyett gyakorolhatja a törvényvisszaküldés jogát. A kihirdetés elrendelése elõtt ugyanis indokainak közlésével a törvényt hat hónap alatt új megfon- tolás végett visszaküldheti az országgyûlésnek. Ha az így visszaküldött törvényt az országgyûlés változatlanul újra elfogadja, vagy a kormányzó kívánta módosításokat csak részben teszi ma. gáévá, a kormányzó a törvényt hozzáérkezésétõl számított hat hónap alatt újabb megfontolás vé. gett az elõbb meghatározott módon mégegyszer visszaküldheti az országgyûlésnek. Ha az utóbbi a törvényt változatlanul fenntartja, a kormányzó a törvényt a hozzáérkezésétõl számított 15 nap alatt kihirdetni köteles.<br />Ha az országgyûléstõl alkotott törvény kihir- detésének elrendelésére megszabott határideig a kormányzó az országgyûlést feloszlatta, vagy ha c határidõig az országgyûlésnek a törvényben megállapított tartama letelt: a kormányzó a régi országgyûléshez már visszaküldött törvényt egyéb intézkedés nélkül félreteheti. Ha azonban az új országgyûlés a ki nem hirdetett törvénnyel azo- nos törvényt hoz, a kormányzó erre a törvényre nézve a visszaküldés jogával nem élhet és a tör- vényt hozzáérkezésétõl számított 15 nap alatt ki- hirdetni köteles. A kormányzó az államformának és az államfõ személyének kérdésében alkotott törvényekre nézve a visszaküldés jogával nem élhet.<br />Mindezekbõl következik, hogy a kormányzó a törvénynozó hatalomnak az országgyûléssel nem egyenrangú tényezõje. A szentesítés ugyanis törvényhozó tevékenység, a törvényhozó hatalom egyik tényezõjének önálló ténykedése. A vétõ- jog ellenben, amelyet a kormányzó gyakorol, a már kész törvény joghatályosságának tiltakozás tormájában való megakadályozása. A szentesítés tartalma tehát pozitív, a vétóé negatív. A kor- mányzó felfüggesztõ (szuszpenzív) vétójoga azt jelenti, hogy egy idõre elhalaszthatja a törvény hatályba lépését, de az alkotmány rendelkezése értelmében végleg megakadályozni nem tudja. A király szentesítési záradéka a törvénynek anyagi érvényességi kelléke, míg a kormányzó kihirde- tési záradéka csak alaki érvényességi kellék. A szentesítés a királynak diszkrecionális joga, vagyis tetszésétõl függ, hogy szentesíti-e a törvényt; ha pedig megtagadja, eljárását indokolni nem tarto- zik. A szentesítés nincs is határidõhöz kötve. A kormányzó ellenben, ha él törvényvisszaküldési jogával, indokait is köteles az országgyûléssel közölni, és e jogának gyakorlásában szigorú határ- idõkhöz kötött.<br />Végül azonban azt mondhatjuk, hogy bár a kormányzó a törvényhozásnak az országgyûlés- sel nem egyenrangú tényezõje, valójában még- sem léphet hatályba törvény közremûködése nél. kül. A törvénynek a kormányzó részérõl történõ kiállítása és kihirdetési záradékkal való ellátása ugyanis a törvény alaki érvényességének kellék. Ha a kormányzó a kétszeri visszaküldési jog gya- korlása után sem hajlandó a törvényt kihirdetési záradékkal ellátni, akkor voltaképen megszesi az alkotmány megtartására tett esküjét. Ezért usvan jogilag nem vonható felelõsségre, de felelne érte Isten és a történelem ítélõszéke elõtt. Ilyen szem. pontból azonban a király is felelõs a szentesítés megtagadásáért. i</span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2019%2F04%2F17%2Fa_kormanyzoi_intezmeny%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2019%2F04%2F17%2Fa_kormanyzoi_intezmeny%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2019%2F04%2F17%2Fa_kormanyzoi_intezmeny%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A kormányzói intézmény"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://valtozomult.blog.hu/2019/04/17/a_kormanyzoi_intezmeny#comments"><img class="item_ctp" src="https://valtozomult.blog.hu/rss/image/post/id/14772230" border="0" /></a><br /></p>
Horthy_Miklós
Csekey_István
0
Változó múlt
https://valtozomult.blog.hu
http://kep.deakt.hu/valtozomult/horthy/horthyesku1.jpg
https://valtozomult.blog.hu/2019/04/04/teleki_pal_ismeretlen_bucsulevele
Teleki Pál "ismeretlen" búcsúlevele
2019-04-04T21:55:09+02:00
2019-04-04T21:55:09+02:00
Deak Tamas
https://blog.hu/user/74997
<p> </p>
<table>
<tbody>
<tr>
<td>Teleki Pál "ismeretlen" búcsúlevele 1941. április 4-én délután teljesen ismert volt a Pester LLoyd reggeli kiadásának olvasói elõtt.</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/teleki1929.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" teleki1929="" jpg="" data-original-height="424" data-original-width="392" height="400" width="368" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/teleki1929.jpg" data-original-height="424" data-original-width="392" height="400" width="368" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/teleki1929.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;">Ein ’charakteristisches Schreiben Telekis Der persönliche Sekretär des Ministerpräsidenten Ministerialrat Peter lucre, der auch intimer Freund des Grafen Paul Teleki war und sehr lange Zeit an der Seite des Ministerpräsidenten gearbeitet hat, verwahrt ein Schreiben, das Graf Teleki an ihn noch am 8. Januar 1929 gerichtet hatte, mit der Bestimmung, Ministerialrat Incze möge dieses Schreiben im Fälle des Ablebens des Grafen Paul Teleki sofort öffnen. Ministerialrat Incze hat dieses Schreiben jetzt geöffnet und sein Inhalt beleuchtet in sehr charakteristischer Weise die Individualität des Grafen Paul Teleki. Graf Paul Teleki richtete in dem Schreiben an Incze das Ersuchen, seine Beerdigung möge in der einfachsten Weise in aller Stille um 7 Uhr früh stattfinden. Das Schreiben enthält een folgenden Satz: „An meiner Beerdigung sollst außer dem Geistlichen nur Du teilnehmen. Durch Magyar Távirati Iroda soll veröffentlicht werden, daß niemand einen Kranz schicke und auch niemand an dem Leichenbegängnis teilnehme. Die Pfadfinder und die Universitätshörer sind kurz dahin zu verständigen, daß sie daheim bleiben. Die Universität ist zu verständigen, daß man mich nicht vom Universitätsgebäude aus beerdige. Auch die Professoren mögen daheim bleiben. Man möge mich je eher in die Leichenhalle bringen, damit ich zu Hause nicht störe. Traueranzeigen sollen nicht gedruckt werden. Auf meinem Grab soll weder jetzt noch später ein Grabstein errichtet werden. </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span></td>
</tr>
<tr>
<td>Az, hogy a történésszakma egy része tökéletesen feladja a kutatás legalapvetõbb elvi szükségszerûségeit - és aki ezt betartja, mint Borhi László, elvtelenül, nemtelenül támadja - ebben a történetben nyilvánul meg leginkább. A most szenzációként tálalt "nem ismert" tények mindegyike benne van a Teleki-kérdés kiváló kutatójának, Tilkovszky Lórántnak több könyvében. Az említett búcsúlevél is, például a Teleki Pál titokzatos halála c. kötetben.</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/tilk.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" tilk="" jpg="" data-original-height="600" data-original-width="800" height="238" width="320" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/tilk.jpg" data-original-height="600" data-original-width="800" height="238" width="320" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/tilk.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/teleki1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" teleki1="" jpg="" data-original-height="384" data-original-width="788" height="155" width="320" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/teleki1.jpg" data-original-height="384" data-original-width="788" height="155" width="320" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/teleki1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> A kormányzó arra az álláspontra helyezkedett, hogy Teleki 1929-ben írásba foglalt, Incze Péternek , halálom esetén felbontandó" utasítás- sal megõrzésre átadott azon végrendelkezését, hogy temetése anyilvánosság teljes kizárásával történjék, nemlehetérvényesíteni, mert a rendelkezését annak idején mint magánember tette,viszont most, mint az ország miniszterelnöke halt meg, s ahhozillõ temetésben kell részesülnie. Át kellett hidalni továbbá azta nehézséget, amelyet az öngyilkosság ténye jelentett az egy- §házi szertartással történõ temetés tekintetében. [...]<br /> <br /> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/teleki2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" teleki2="" jpg="" data-original-height="264" data-original-width="800" height="105" width="320" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/teleki2.jpg" data-original-height="264" data-original-width="800" height="105" width="320" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/teleki2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /><br /> A szó igazi értelmében —. búcsúlevélnek csak a feleségéhez és a kormányzóhoz i </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> ntézett nevezhetõ. Ez utóbbihoz egy lemondólevél társult. Ezek a haláleset színhelyén, a hálószobában voltak találhatók. Teleki — levele fiához, Gézához, és befejezetlenül maradt levele Apor Gáborhoz nem tekinthetõk a halálesettel közvetlen kapcsolat- ban lévõknek, bár nagyon fontosak annaka helyzetnek megvilá- gítása révén, amelyben a tragikus esemény bekövetkezett. Ez utóbbiak dolgozószobája íróasztalán voltak fellelhetõk. Az Incze Péterhez írt levél, amelyben Teleki halála esetére rendel- kezett, nem tartozott ehhez az irategyütteshez: 1929-ben kelet- kezett, és azóta Incze magánál õrizte.[...] </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/teleki3.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" teleki3="" jpg="" data-original-height="540" data-original-width="800" height="215" width="320" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/teleki3.jpg" data-original-height="540" data-original-width="800" height="215" width="320" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/teleki3.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> <br /> A magyar sajtó semmiféle búcsúlevélrõl nem tett mlítést, ellenben a kormány német nyelvû félhivatalos lapja, iPester Lloyd — nem lehetetlen, hogy éppen ködösítési szán- skkal — rövidesen hírt adott egy 1929-bõl keltezett, halála ese- in felbontandó Teleki-levélrõl, amelynek tartalma a lap sze- fot skarakterisztikus módon világítja meg Teleki egyénisé- Bt". Ebben a csak vázlatosan ismertetett, furcsa, mindenkivel szemben ingerült kiábrándultságot tükrözõ levélben, amelyet annak idején barátjára, késõbbi személyi titkárára, Incze Péterre bízott, arra utasítja õt, hogy rajta és a papon kívülsenkit seengedjenrészt venni temetésén. Eza sajtóközlemény feltétle- nül alkalmas lehetett annak a beállításnak alátámasztására, hogy régóta lelki beteg volt.</span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/teleki4.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" teleki4="" jpg="" data-original-height="380" data-original-width="752" height="161" width="320" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/teleki4.jpg" data-original-height="380" data-original-width="752" height="161" width="320" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/teleki4.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/teleki5.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" teleki5="" jpg="" data-original-height="420" data-original-width="800" height="167" width="320" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/teleki5.jpg" data-original-height="420" data-original-width="800" height="167" width="320" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/teleki5.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2019%2F04%2F04%2Fteleki_pal_ismeretlen_bucsulevele%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2019%2F04%2F04%2Fteleki_pal_ismeretlen_bucsulevele%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2019%2F04%2F04%2Fteleki_pal_ismeretlen_bucsulevele%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Teleki Pál "ismeretlen" búcsúlevele"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://valtozomult.blog.hu/2019/04/04/teleki_pal_ismeretlen_bucsulevele#comments"><img class="item_ctp" src="https://valtozomult.blog.hu/rss/image/post/id/14740097" border="0" /></a><br /></p>
1941
Horthy_Miklós
Teleki_Pál
1941_március
Borhi_László
Tilkovszky__Lóránt
Pester_Lloyd
Incze_Péter
0
Változó múlt
https://valtozomult.blog.hu
http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/teleki1929.jpg
https://valtozomult.blog.hu/2019/02/16/a_megoszto_emlekmu
A megosztó emlékmű
2019-02-16T12:56:11+01:00
2019-02-16T12:56:11+01:00
Deak Tamas
https://blog.hu/user/74997
<p><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> A Ságvári téren éktelenkedő Ellenforradalmár-emlékművet, amely az új, demokratikus Magyarország mártírjainak megcsúfolása volt, a főváros ifjúsága ledöntötte talpazatáról, hogy ezentúl eggyel kevesebb emlék őrizze a reakció hőseinek dicsőségét. <br /><a href="https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=6020" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Mafirt krónika, 9.</a></span> </p>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/Magyar_Vilaghirado_1943_1016-_VCLDFoovA8.mp4%2000_07_322018-12-22-11h31m00s154.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/Magyar_Vilaghirado_1943_1016-_VCLDFoovA8.mp4%2000_07_322018-12-22-11h31m00s154.jpg" data-original-height="360" data-original-width="480" /></a></div>
<p><br /> Körülbelül ebben a stílusban olvashattunk nemrég az egyik történelemhamisító blogon erről az emlékműről -amelynek a valódi elnevezése A Nemzet Vértanúinak (emlékműve) 1918-19 - valamint az egyik "független" hírportálon is megjelent az említett blog szerzőjétől egy álszakmai elfogult írás. (A szerző a saját blogján véleménycikknek nevezi. Szerinte az emlékmű a maga korában is megosztó volt, mert hiányoztak a <i>fehérterror</i> áldozatainak nevei.)<br /> Nem véletlen a hangosság. Az elmúlt hetven évben Füredi Rikárd szobrászművész alkotta emlékművön szereplő áldozatok története teljesen feledésbe merült, és még mindig erős a szellemi áramlat, amely nem akarja hogy ezek a halottak számokból újra emberré legyenek. (Zárójelben egy mondat erejéig el kell térni a szorosan vett témától: még mielőtt az 541 nevet megörökítő emlékmű alkotójáról, Füredi Rikárdról is beindulna "művészietlenség", "tehetségtelenség" stb. mantrája, jó tudni: a többek között a Milleniumi emlékmű néhány királyszobrának, Jókai Mór, Kacsóh Pongrác síremlékének, Könyves Kálmán, XII. Károly svéd király szobrának alkotójáról van szó.)<br /> Változtassuk tehát újra emberré a számokat, idézzük fel csak a kép bal felső sarkában levő nevek mögötti történeteket, amely az 1919-ben meggyilkolt papok egy részének története.<br /> Szedeniker Antal plébános ügyében adjuk át a szót a korabeli kiadványoknak, például a Népszavának, amely kis hiányossággal így ismerteti a történteket:<br /> <br /> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> „Magyar Távirati Iroda" jelenti: A soproni Vörös Hadsereg egy karhatalmi századát, mely Füles községben kiszállott, a fölizgatott gazdák egyrésze fegyveresen meg akarta támadni. A kísérletet a katonák megakadályozták, rendet teremtettek és a szerdán délután Sopronból kiszállott forradalmi törvényszék már ítéletet is hozott a lázadásban résztvett főcinkosok fölött. Enzbruder katonai biztos összeszedte a falu legényeit, kiválogatta közölök a leggazdagabb emberek fiait és kijelentette, hogy azon esetben, ha nem adják ki azokat, akik a lázadást szították, valamennyiüket agyonlöveti. A legények erre bevallották, hogy a lázadás értelmi szerzője Szedeniker Antal, a falu plébánosa volt, azonkívül megneveztek több mint tizenöt embert, 'akik a fegyveres támadásban aktiv resztvettek. </span><br /> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span></p>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/nepsz19ap11.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/nepsz19ap11.jpg" data-original-height="302" data-original-width="800" height="240" width="640" /></a></div>
<p><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> </span></p>
<div style="text-align: center;"><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><i>Népszava, 1919. április 11.</i></span></div>
<p><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><i><br /></i></span> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> A forradalmi törvényszék Zsitvay Lajos elnöklete alatt ítélkezett a bűnösök fölött. A vádat Bors László képviselte. A tárgyalásokat Szedeniker plébános ügyével kezdték meg. A plébános eleinte tagadta, hogy része lett volna a lázadás kezdeményezésében, a tanuk azonban bebizonyították, hogy a történteknek ő volt az értelmi szerzője. A forradalmi törvényszék Szedeniker Antal plébánost golyó általi halálra ítélte és az ítéletet, fél órával annak kihirdetése irtán, éjjel 12 órakor, a gróf Ziehy-féle kastély előtti térségen végrehajtották. A forradalmi törvényszék a további tizenöt cinkostársat egytől hat évig terjedő fegyházra ítélte. Az elítélteket megvasalva Sopronba hozták. A vármegyében rend van. A forradalmi törvényszék csütörtökön folytatta tárgyalásait Fülesen. </span><br /> <br /> Az említett hiányosság Entzbruder ténykedéséből az az apróság, hogy ő szavatartó ember volt. Talán észrevesszük a cikkből, hogy egyszerre a falusiak milyen készségesek lettek a kérlelhetetlenül igazságos forradalmi törvényszék felé. Valószínűleg segített ebben az, hogy Entzbruder beváltotta amit igért: <a href="https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9THZ-WN?i=593" target="_blank" rel="noopener noreferrer">két gyereket</a>, a 13 éves Drimmel Máriát és a 15 éves Buczolich Jánost agyonlövette.</p>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/fules19a7.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/fules19a7.jpg" data-original-height="203" data-original-width="800" height="161" width="640" /></a></div>
<p><br /> Kósa József Jászkarajenő plébánosa volt. A történteket minden forrás körülbelül ugyanúgy idézi fel: a plébános <span style="background-color: white; color: navy;">Homyik Károly káplánnal együtt hazaindult, két vöröskatona szegődött a nyomukba, s behatoltak a plébániára. A folyosóról balra nyílott az iroda, itt tartózkodott Kosa József. Az egyik Lenin-fiút, az írástudatlan, huszonkilenc éves Dobák Imrét később azonosították. Meg kell halnotok! - kiáltotta egyikük. A plébános kezét imára kulcsolva, szelíden azt mondta: „Isten rendelése ellen nem cselekedhetünk. Csak öt percet adjanak, hogy megáldhassuk egymást." „Erre nincs szükség" - kiáltotta Dobák Imre, s lelőtte a plébánost. A zajra a káplán kiszaladt a szobájából, letérdelt a földön fekvő plébános mellé, és elmondta fölötte a föloldozás szavait. Erre Dobák visszalépett a folyosóról, s lelőtte Homyikot is. Mivel a lövés nem volt halálos, még egyszer belelőtt.</span><br /> <br /> Nagy Jenő <a href="https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9TM6-276?i=560" target="_blank" rel="noopener noreferrer">lovászpatonai plébános</a> esete különlegesebb, őt a Tanácsköztársaság bukása után pár nappal gyilkolták meg.</p>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/lovaszp19a4.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/lovaszp19a4.jpg" data-original-height="217" data-original-width="800" height="172" width="640" /></a></div>
<p><br /> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;">A patonai munkástanács megrémült, nem hitt a tanácsköztársaság bukásában, s a munkástanács elnöke Győrbe, majd Pápára futott, ahonnét 28 vörös katona társaságában másnap éjféltájban tért vissza Patonára. A falut fölriasztották, s a munkástanács elnökének vádjaira néhány fiatalembert összefogtak, többeket megsebesítettek. Negyedikén hajnali négy órakor ötletszerűen kiadták a jelszót: most menjünk a csuhásért. Sortűz alá vették a plébánia ablakait, betörték a lakás ajtaját, mire Nagy Jenő revolverével kétszer rájuk lőtt. Erre a vörös katonák behatoltak s egyikük keresztüllőtte a fiatal plébánost. Két órán át élt még ezután Nagy Jenő. Ö maga mondta el gyóntatójának a szentségek felvétele előtt a gyilkosság részleteit. « Atyám, a te kezedbe ajánlom lelkemet » — ezek voltak az utolsó szavai.</span><br /> <br /> Gyilkosa meglett. 1920 március 3-án így tudósít Az Est:<br /> <br /> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;">A veszprémi törvényszék halálraítélté Mayer Lajos győri születésű asztalossegédet, a ki a kommunizmus alatt agyonlőtte Nagy Jenő lovászpatonai plébánost. A halálos ítéletet a Kúria helybenhagyta és így az itéletet a minap végre is hajtották. Az eredetileg réggel hét órára kitűzött kivégzés azonban csak kilenc- órakor történt meg,; mert az .elitéit védőügyvédje, dr.Fehér Dezső Horthy Miklós kormányzóhoz fordult táviratilag kegyelemért s erre várták a választ. Az elutasító válasz fél kilenckor megérkezett,mire az elitéltet kivégezték. </span> <br /> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span> Trubinyi Lajos Tamási környéki Dunamocs község plébánosa volt. 1919-ben Tamási község története különlegesen tragikus, tökéletes példája a mondásnak: az erőszak csak nagyobb erőszakot szül.</p>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/tamasi19-1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/tamasi19-1.jpg" data-original-height="648" data-original-width="800" height="516" width="640" /></a></div>
<p><br /> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;">Tolnatamási és Dunamócs község vasárnap emlékezik meg kegyeletesen az 1919-iki ellenforradalom vértanúiról. Tolnatamásiban a vörösök Kéri Józsefet, Schiller Jánost és <a href="https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9THN-W3D?i=662" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Molnár Jánost</a> felakasztották, <a href="https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9THN-WML?i=665" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Kiss A. József </a>magyarkeszi lakost pedig válogatott kínzásokkal ölték meg. A vörösökkel vivott ütközet után a terroristák <a href="https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GTHN-75T?i=663" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Madarász József </a>községi rendőrt, <a href="https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9THN-WS2?i=666" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Berta Pál </a>mészárost és Ulrich Imre asztalosmestert végezték ki.<br /> </span><br /> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span></p>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/tamasi19-3.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/tamasi19-3.jpg" data-original-height="479" data-original-width="800" height="382" width="640" /></a></span></div>
<p><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> <br /> Dunamócs községben a vörösök Trubinyi János római katolikus plébánost akasztották fel. A két község megemlékezésén résztvesznek a hatóságok és testületek képviselői Is, valamint a környékbeli lakosság.</span></p>
<div><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span> <br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/tamasi19-2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/tamasi19-2.jpg" data-original-height="531" data-original-width="800" height="424" width="640" /></a></div>
<br /> A fehérek "természetesen" bosszút álltak a június 1-én történtekért. <a href="https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GTHN-WWK?i=667" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Augusztus 18</a>-án tíz embert akasztottak fel Tamásiban, közöttük Molnár György direktóriumi elnököt, Gyenis Antal forradalmi törvényszék elnököt. Utóbbi személye az amúgy is szimbólumokkal terhelt történelmünkben is jól példázza a tragédiából tragédiába vezető utat: öt évvel azelőtt az ő lányát vette feleségül egy akkor még teljesen ismeretlen református lelkész, Tildy Zoltán. A később a szocializmust elismerő Tildy hihetőleg nem gondolt arra, hogy 1919 júniusában is már azokat gyilkolták, akikért állítólag az ő rendszere dolgozott.<br /> <br /> A Duna-Tisza közi ellenforradalom története több okból több bejegyzést is megér majd, hiszen szinte szabályos polgárháborús helyzet állt elő. Kalocsán forrt a levegő, a vörösőrök és a <a href="https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-99ZW-FF5H?i=165" target="_blank" rel="noopener noreferrer">lakosság között lövöldözés</a> alakul ki júniusban, <a href="https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-99ZW-FF2F?i=168" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Schwarz Mór kereskedőt </a>június 23-án gyilkolják meg a dunapataji úton.<br /> Vélhetően <a href="https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-996M-J6RN?i=69" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szabó József vörösőr</a> lelövése indíthatta meg a tűztengert.<br /> <br /> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;">Kalocsáról jelentik: Több rendbeli gyilkosság vádja alatt letartóztatták és a kalocsai ügyészség fogházába kísérték Sós István szentmártonkátai születésű terroristát. Sós mint terrorlegény szerepelt a rémuralom idején s a keceli ellenforradalom alkalmával lelőtte </span><a href="https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QSQ-G96M-J6PS?i=71" style="font-size: 85%;" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Vajay László káplánt</a><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;">, Árvay András földmivest és Vén András öregcsertői gazdát</span><br /> <br /> A 28 éves pap mellett <a href="https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-996M-J6TH?i=70" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Orcsik István</a>, Lajkó András, Palásti Mihály, Halász József, Sajdik György, Ónodi Imre, <a href="https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-996M-J65N?i=72" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Salacz Gergely</a>, <a href="https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QSQ-G96M-J6GQ?i=73" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Borbélyi János</a>, <a href="https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-L96M-J62P?i=74" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Lajkó József</a> földmíveseket és még sok sok más földművest gyilkolt le a Tanácsköztársaság, a munkások és a parasztok állama. <br /> <br /> Vermes Gyula esete valószínűleg a naiv jólelkű emberről szól. A halálozás pontos körülményei nem tisztázottak, de mindegyik korabeli tudósítás erőszakos halálról szól. Hogy valóban vörösök, vagy szerbek lehettek, abból a szempontból mindegy, hogy a két áldozat életét semmi nem adhatta vissza.<br /> <br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/vermesgyula.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/vermesgyula.jpg" data-original-height="800" data-original-width="726" height="320" width="290" /></a></div>
<br /> Így írt a Dunántúl: <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> Vermes és Hollóssy Jtemelése Pécs, október 2. (A Dunántúl tudósítójától.) Egy héttel ezelőtt a demarkációs vonalon túl egy erdőben két egymás melleit fekvő holttestre akadtak. Két jóbarát volt, akiket együtt avatott vértanúvá a vörösök golyója. Vermes Gyula pécsi származású papot, a keresztény szociálista párt budapesti főtitkárát és Hollóssy Ádám hírlapírót sikerült bennük felismerni, akikről julius 12. óta senki sem tudott semmit. A demarkációs vonal kőzelében támadhattak rájuk a vőrös katonák, akik lemészárolták és kirabolták őket. A holttestek temetetlenül maradtak az erdőben és csak hosszú idő múlva akadtak rájuk a környéken lakók. A holttesteken csak ruhafoszlányok és a kiszáradt csontok jelezték az egykori embert. Vermes zsebében megtalálták az atyjának, Vanicsek József nyugalmazott postafőtisztnek Budapesten nemrég bekövetkezett haláláról szóló gyászjelentését s ennek az alapján ismerték fel.</span><br /> <br /> Kutsera Ferenc szentendrei plébános esete sem deríthető fel már történészi igényeséggel elvárható bizonyossággal, a korabeli tudósítások csak abban egyeznek meg, hogy meggyilkolása után holtteste napokon át feküdt temetetlenül az 1919-es őrült időszak nyári forróságában.<br /> <br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/kucseraferenc.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/kucseraferenc.jpg" data-original-height="488" data-original-width="444" height="320" width="291" /></a></div>
</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2019%2F02%2F16%2Fa_megoszto_emlekmu%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2019%2F02%2F16%2Fa_megoszto_emlekmu%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2019%2F02%2F16%2Fa_megoszto_emlekmu%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A megosztó emlékmű"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://valtozomult.blog.hu/2019/02/16/a_megoszto_emlekmu#comments"><img class="item_ctp" src="https://valtozomult.blog.hu/rss/image/post/id/14630374" border="0" /></a><br /></p>
fehérterror
vörösterror
1919
Tamási
Füles
Tildy_Zoltán
Schiller_János
Dunamocs
Molnár_György
Lovászpatona
Kósa_József
Füredi_Rikárd
Szedeniker_Antal
Zsitvay_Lajos
Bors_László
Entzburger
Drimmel_Mária
Buczolich_János
Hornyik_Károly
Jászkarajenő
Dobák_Imre
Nagy_Jenő
Mayer_Lajos
Trubinyi_Lajos
Kéri_József
Molnár_János
Kiss_A._József
Madarász_József
Berta_Pál
Ulrich_Imre
Gyenis_Antal
Schwarz_Mór
Vajay_László
Árvay_András
Vén_András
Orcsik_István
Lajkó_András
Palásti_Mihály
Sajdik_György
Ónodi_Imre
0
Változó múlt
https://valtozomult.blog.hu
http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/Magyar_Vilaghirado_1943_1016-_VCLDFoovA8.mp4%2000_07_322018-12-22-11h31m00s154.jpg
https://valtozomult.blog.hu/2018/11/16/a_halalpontos_joslat
A halálpontos jóslat
2018-11-16T13:24:29+01:00
2018-11-16T13:24:29+01:00
Deak Tamas
https://blog.hu/user/74997
<p>Tragédiánk nyitányának századik évfordulóján több helyen hallhatunk újra a fegyverletétel szükségességéről, módjáról, helyességéről, mit hogy kellett <i>volna</i> tenni és így tovább és így tovább. Egyetlen egy dologban nem lehet vita: 1918 őszén minden felelősnek pontosan tudnia kellett, hogy mi fog következni, a magyar tragédia mérete teljesen előrelátható volt.<br /> </p>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/romania1914.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/romania1914.jpg" data-original-height="364" data-original-width="596" width="400" height="243" border="0" /></a></div>
<p><br /> A Pesti Napló 1914. július 18-i száma idéz a Novoje Vremja című lapból egy meg nem nevezett román politikussal készített interjút. A cikk nemcsak a román diplomácia hihetetlen ügyességét világítja meg villámfényszerű erővel, de bizonyíték: lehetett tudni, hogy mi készül, teljesen, nyilvánvalóan, pontosan. 1918 őszének felelősei a lent leírt helyzetre való lehetséges válaszadás helyett mindennel foglalkoztak, ami felesleges - elméleti doktrínerkedésből, a gyakorlati érzék teljes hiányából indult a magyar katasztrófa. <br /> Az eredeti Novoje Vremja cikket közben természetesen keressük tovább.<br /> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 80%;"> [...]<br /> A ,,Novoje Vremja“ munkatársa Bukarestben járt és egy igen kiváló román politikussal, aki jelen volt a konstanzai találkozáson, beszélt Románia jövőjéről és arról, hogy fog kialakulni a jövő politikai helyzete. Ez a politikus Ausztria-Magyarországról úgy nyilatkozott, hogy rövid időn belül el fog pusztulni. <br /> [...]<br /> Ha a hármasszövetség győz, nehezen remélhető, hogy kapunk valamit és ha Bulgária a hármasszövetség mellett fog harcolni, feltétlenül követelni fogja Dobrudzsát. Abban az esetben pedig, ha a másik fél győz. szóval abban az esetben, ha Auszlria.- Magyarországot felosztják. megkapjuk Magyarországnak azt a részét, ahol románok laknak, de csak akkor, ha Oroszország lemond róla. Ha nem kapunk Erdélyből semmit se, Románia csaknem végleg el fog pusztulni, mert Besszarábia és Bukovina déli része még nem elég ahhoz, hogy teljesen megerősödjünk. Mi nagy, hatalmas állam akarunk lenni és hogy az legyünk, nagy területre is van szükségünk. <br /> -- Éppen ezért várunk türelemmel addig, amig tényleg nem látjuk, hogy a nagyhatalmak egymás ellen fámádnak. Addig senkivel se akarunk kikötni. <br /> [...]</span></p>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/PestiNaplo_1914_07__pages445-445.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/PestiNaplo_1914_07__pages445-445.jpg" data-original-height="800" data-original-width="556" width="222" height="320" border="0" /></a></div>
<p><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 80%;"><br /> — Gondolja csak el, micsoda nagy reményei vannak Romániának: Erdély és környéke és Besszarábia, Bukovina déli részével. A magyarországi románság négy millió, a besszarábiai egy millió, ami ránk nézve döntő jelentőségű. Hogy miért kell nekünk feltétlenül Erdély, annak a következő okai vannak. A magyarországi románság a magyar viszonyok folytán sokkal intelligensebb, előrehaladottabb, mint az itteni. Erdély kulturális helyzete, kedvező gazdasági viszonyai hozták magukkal, hogy az oltani románok nyugodtabb, jobb életet élnek, mint az itteniek. Ezzel szemben Besszarábia igen szegény és kultúrában. Besszarábiával mi csak egy területet és egy nagy tömeget kapnánk, amelyből igen kevés hasznunk lenne. Olvassa napról-napra a lapokban, hogy a cár vissza akarja adni Besszarábiát és azt, hogy Románia csak ennek megtörténtével lenne igazi barátja Oroszországnak. Ez tévedés. Először azért, mert Románia egyáltalán nem akar csak Besszarábiával megelégedni, másodszor pedig most már nem igen szoktak béke idején földel adományozni egymásnak az országok. Száz év előtt ajándékozott Oroszország Ausztriának egy területet, amelynek oroszok a lakói. Meg is köszönte neki. A jelen mutatja. Ez volt az utolsó eset, amikor csak úgy — ajándékozlak az országok béke idején. Mi Besszarábiával egyáltalában nem leszünk gazdagabbak. Ha kapunk, kapjunk annyit, hogy élni tudjunk. <br /> [...]<br /> — Nem szimpatizálunk a némettel, mert a germán jellem és élet nem felel meg természetünknek. Nálunk az élei francia mintára megy. A francia irodalmat és művészetei szereljük s a francia életet, mert a mi természetünk, éppen úgy, mint az orosz, igen közel áll az övékéhez. De azért nem vagyunk ellenségei és kiváló kereskedelmét, iparát igen nagyra becsüljük. Politikáját nem helyeseljük, de azért nem vagyunk vele ellenséges viszonyban c léren se. Hogy mennyire nem, mutatja az a felejthetetlen nap. mikor Vihnos császár táviratilag üdvözölte királyunkat, hogy megteremtette a békét azzal, hogy a bukaresti szerződést létrehozta. Nyíltan megvallom, nem vagyunk Németország ellenségei, de nem is szeretjük. Mi sokkal közelebb állunk Oroszországhoz. <br /> — Az egyetlen ország, mely mindenképpen ellenségünk úgy nekünk, mini Oroszországnak, Ausztria-Magyarország, meri ez az ország mindig csak casus belli marad számunkra, mig fennáll. Egészen biztos, hogy csak Ausztria-Magyarország az oka annak a nagy felfordulásnak, ami fennáll. Állandóan a háború vágya él, jóllehel szomszédjai mindent megtesznek, csakhogy elkerüljék a fegyverek összemérését. <br /> Véleményt mondott arról is a politikus, hogy Ausztria-Magyarország feltétlenül belepusztuLna-e egy nagy háborúba. <br /> — Ez természetes, — mondta — meri szomszédjai folyton erősödnek, mig ő belső bajaival, küzdelmeivel lévén elfoglalva, nem képes fejlődni. Olyan politikát folytat, amelylyel állandóan sértegeti szomszédait, ami a végén nagyon nagy bajt zudit a nyakára. </span> <br /> 1918-ban ezek a sorok már négy esztendősek voltak ...</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2018%2F11%2F16%2Fa_halalpontos_joslat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2018%2F11%2F16%2Fa_halalpontos_joslat%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2018%2F11%2F16%2Fa_halalpontos_joslat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A halálpontos jóslat"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://valtozomult.blog.hu/2018/11/16/a_halalpontos_joslat#comments"><img class="item_ctp" src="https://valtozomult.blog.hu/rss/image/post/id/14376079" border="0" /></a><br /></p>
román
1914
Románia
Trianon
Pesti_Napló
Novoje_Vremja
0
Változó múlt
https://valtozomult.blog.hu
http://kep.deakt.hu/valtozomult/1914/romania1914.jpg
https://valtozomult.blog.hu/2018/11/16/magyarorszag_nem
Magyarország, nem
2018-11-16T13:22:48+01:00
2018-11-16T13:22:48+01:00
Deak Tamas
https://blog.hu/user/74997
<table>
<tbody>
<tr>
<td>Az 1938-as forró õszi napokban, amikor már nyilvánvaló volt, hogy a Felvidék egy része visszatér, a még csehek vezérelte szlovák politika és rádió természetesen mindent megpróbált, hogy robbanjon a helyzet. A lenti hírek meglehetõsen egyhangúan zsidóznak, a híreket <a href="https://library.hungaricana.hu/en/view/Radiofigyelo_1938/?pg=0&layout=s" target="_blank" rel="noopener noreferrer"> Ku jellel jegyzõ MTI-s rádiófigyelõ </a> , a sok nyelven beszélõ Kugel Ernõ jegyezte, aki többszörös csodával határos módon élte túl a vészkorszakot.</td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> <br /> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/19381010.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" jpg="" data-original-height="309" data-original-width="738" height="265" width="540" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/19381010.jpg" data-original-height="309" data-original-width="738" width="540" height="265" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/19381010.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></span> </span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;">1938 okt 10Ezután beszámolt a rádió arról, hogy a kassai gimnazisták " bolsevista tüntetést " rendeztek s a következõket közölte; A zsidó-bolsevista propaganda következményei..már ^Kel et-Szloven szkóban is éreztetik hatásukat. 1 kass ai premontrei gimnázium tanulói akiknek tó'bb mint 50 zsidó, ma reggel igazi zsidó módon nyilvánít o tták néze teikét. Amikor hétfõn reggel az intézetre felvonták a szlovák ":.;észlót, a bolsevista zsid ó tanulók a magyar himnuszt kezdtek énekelni ,és felszólították az intézet vezetõségét, hogy azonnal távolítsa el a lobogót helyérõl. A magyar tanuló ifjúság a zsidó-bolsevista ifjúsággal együtt tartott és be akart nyomulni a premontrei rend templomába. Csak a szlovák hivek lélekjelenlétének köszönhetõ, hogy sikerült meghiúsítani ezt az otromba támadást.<br /> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/19381013.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" jpg="" data-original-height="363" data-original-width="768" height="302" width="540" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/19381013.jpg" data-original-height="363" data-original-width="768" width="540" height="302" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/19381013.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> <br /> 1938 okt 13 Í} a /? J , . L besztercebányai rádió este /.30 orai szlovák nyelvû adásában hangoztatta, hogy a Magyarország melletti tüntetéseket ugy Szlovons zk óban, mint Kárpátal Ián megvár zsidó körök vezették. ' rt^ij^ !• magyar zsid-ó körök álland-éan rémmeséket találnak ki zsidóknak a szlovákok által való bántalmazásár ól. Az egyik ilyen rémese arre-1 szól, hogy G szlovák gárdisták - " egyikfaldozata haldoklik. Egy másik zsidót állítólag a rendõrségen ugy bántalmaztak, hogy beleõrült. Gondoskodás történt arról, hogy ezt az áldozatot orvosok vizsgálják meg , a Kii megállapították, hogy a „már táron" semmi sebe sülé* non található. Csupán magyar nemzeti szinü szalagot visel, A hatóságok szigorú utasitást kaptak, hogy minden hasonló rémeset alaposan vizsgáljanak meg. Megállapítást nyert, bogy mindezek a remmesék zsidó körökbõl származnak, Reméljük, hogy a magyarok sem örülnek túlságosan ilyen módszereknek. <br /> <br /> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/19381021.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" jpg="" data-original-height="306" data-original-width="765" height="256" width="540" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/19381021.jpg" data-original-height="306" data-original-width="765" width="540" height="256" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/19381021.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> <br /> 1938 okt 21Ku/Ku A s z. 1 o v • n s z k o i németnyelvû adásban 18.50 órakor a Német *art hireit közvetítette. Közölte, hogy a szlovenszkói zsidók az egész vonalon hatalmas méretû propagandát kezdtek a Magyarországhoz való visszacsatolás mellett r mert egyetlen reménységüket és megmenté süket Budapesttõl várják. Magatartásukat a szlovák kormánynak a zsidók ellen irányuló rendelkezései.okozzák. A Hliníca-gárda éppen ezért minden szükséges intézkedést megtett annak} érdekében, hogy ilyen és hasonló akciókat már csirájukban s 4 elfojtsanak. Ugyanebben az adásban közölte, hogy a kormányteendõkkel tuliágosan elfoglalt Tiso helyett Sivák József képviselõt bizták még a szlovák néppárt ügyvezetõ alelnökségével,/Megjegyzés:Sivák eddig is alelnök <br /> <br /> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/19381026.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" jpg="" data-original-height="348" data-original-width="741" height="299" width="540" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/19381026.jpg" data-original-height="348" data-original-width="741" width="540" height="299" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/19381026.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> <br /> 1938 okt 26/Durcsánszky beszédének folytatása./ Ta/BJ Jegyezze meg mindenki, hogy Pozsony sohasem volt magyar, sem pedig Kassa, Nyitra és a többi vitás terüle t. Elfogadbat'atlan számunkra az a kivánság, hogy a területi rendezéseket 1910-es statisztika alapján eszközöljük, mert ebbe a statisztikába a zsidókat magyaroknak irták be, amc* / lehetetlen helyzet. Az uj határt ugy fogjuk megvonni, hogy 1 éppen annyi magyar maradjon nálunk, mint amennyi szlovák fog Magyarországon élni. Ez a kölcsönösség fogja mindkét kisebbségnek jogait legjobban biztositani, mert mi pontosan annyi jogot fogunk adni magyarjainknak, mint amennyit a szlovák kisebbség fog élvezni Magyarországon. <br /> <br /> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/19381029.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" jpg="" data-original-height="300" data-original-width="771" height="248" width="540" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/19381029.jpg" data-original-height="300" data-original-width="771" width="540" height="248" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/19381029.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> <br /> 1938 okt 29 -»A magyarok újra olyan rabszolgákat akarnak csinálni a szlovákokból,mint amilyenek voltak ezeréven keresztül a magyar uralom alatt. Azzal a Jelszóval csalják az egész világ közvéleményét, hogy » mindent viss za".Pedig bennünket szlovákokat sem hízelkedéssel, sem érõszakkal nem kaphatnak vissza. A magyar propaganda ügynökei, akik közöttünk garázdálkodnak^elsõsorban a zsidók.Jó magyar hazafiaknak "kar ják magukat feltûntetni ,me rt lát j ák,hogy Szlovenszkóban kicsúszott a talaj a lábuk alól. Azt hiszik,hogyha a magyaroknak Szlovákiát sikerül: megkaparintani, akkor ok is megmenekülnek .Azt üzenjük a túloldalra a magyaroknak,hogy mi szlovákok nem kivánkozunk a ^zsidó bárók ós grófok országába,mert ott még a becsületes magyar parasztot meg má is 1 kiszipolyozzák.Katonák! Szlovák fiuk! Ne üljetek fel a propagandának,védjétek hatarainkat,amelyeket a magyarországi zsidó mágnások" a sajnálat3?améltó magyar katona segítségével veszélyeztetik.<br /> <br /> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/19381101.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" jpg="" data-original-height="331" data-original-width="800" height="264" width="540" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/19381101.jpg" data-original-height="331" data-original-width="800" width="540" height="264" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/19381101.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> <br />1938 november 1 A pozsonyi adó . este 9- Ör^kor^jeiente tio, hogy ma délután Kassán zsidó-marxista Esõcselék gyûlt össze a kis állomás környékén,kis zászlócskákkal kezükben, amelyeken piros,fehér,zöld diszi^ tés mellett ott díszelgett ez a felirat: vissza a liberális Nagymagyarországhoz </span></td>
</tr>
<tr>
<td><span style="background-color: white; color: navy;"><span style="font-size: 11.56px;"> . </span> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div style="font-size: 85%;"></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td>
<div>Amióta a szlovák kormány megalakult tagjai non egyizben már kihangsúlyozták n kormány és a szlovák nemzet felfogását a zsidó kérdésben. A szlovák kormány határozottan leszögezte, hogy a zsidókérdést minden rendelkezésére álló eszközzel a legrövidebb idõn belül megoldja. Ez a megoldás nem téveszthetõ össze </div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div>Mag yar országon kiadott úgynevezett zsidótörvénnyel, amely csak arra volt jó, hogy a magyar kormány ezzel a belsõ jobboldali irányzatot leszerelje, azonban a törvényben lefektetett pontok közül nemcsak hogy ezideig a kormány nem valósított meg semmit, de nincs is szándékában,de hatalmában sem^ezt keresztül vinni, Haji talmában azért nincs, mert a kormány intézkedéseit Magyarországon elõbb a szabadkõmûves zsidó-páholyok bírálják fölül és csak, ha azok a kormány intézkedéseivel mog vannak elégedve,a rendelet, vagy törvény csak azu* Vp -õiettae *a, </div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div>A kassai zsidók i \ * ismerik a magyarországi állapotokat és a zsidók ottani uralmát azért kivánkoznak a magyar uralom alá. Magyarországon a zsidók otthon érzik magukat. </div>
</td>
</tr>
<tr>
<td>A mai kassai zaidótüntetések nbsp;amelyeken alig pár kassai :' ' .i. gót te tagja. VíHU : roszt, szintén azt a látszatot akarta kelteni, hogy a zsidók jó magyar hazafiak. Jellemzi ezeket a zsidótüntetésoket az, hogy amikor a tûzoltóság motoros autója kirobogott a tüntetések színhelyére, hogy fecskendõvel szétkergesse õket, nem akadt dolga,</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>Azonban ne higgyük, hogy ez a bõ lére eresztett zsidózás a korabeli szellem hatása lett volna. Húsz évvel azelõtt, amikor a jelszó ugyancsak ez volt: Magyarország, nem - a helyzet szintén produkált érdekes megnyilvánulásokat.</td>
</tr>
<tr>
<td>A Ferences levéltárból már láttuk a csíkmegyeieknek szóló plakátot. A szlovákoknak szóló szintén nem érdektelen.</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1vh/pocsl.jpg" imageanchor="1"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" pocsl="" jpg="" data-original-height="800" data-original-width="604" height="640" width="483" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1vh/pocsl.jpg" data-original-height="800" data-original-width="604" width="483" height="640" /> </a></span></td></tr></tbody></table>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2018%2F11%2F16%2Fmagyarorszag_nem%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2018%2F11%2F16%2Fmagyarorszag_nem%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2018%2F11%2F16%2Fmagyarorszag_nem%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Magyarország, nem"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://valtozomult.blog.hu/2018/11/16/magyarorszag_nem#comments"><img class="item_ctp" src="https://valtozomult.blog.hu/rss/image/post/id/14376067" border="0" /></a><br /></p>
zsidó
szlovák
1938
1918
Pozsony
Kugel_Ernő
Durcsanszky
0
Változó múlt
https://valtozomult.blog.hu
http://kep.deakt.hu/valtozomult/2vh/19381010.jpg
https://valtozomult.blog.hu/2018/11/16/marx_90_dr_wolfner_pal
Marx 90 - dr. Wolfner Pál
2018-11-16T13:20:21+01:00
2018-11-16T13:20:21+01:00
Deak Tamas
https://blog.hu/user/74997
<table>
<tbody>
<tr>
<td>
<table>
<tbody>
<tr>
<td><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;">A kommunisták nem titkolják nézeteiket és szándékaikat. Nyíltan kijelentik, hogy céljaik csakis minden eddigi társadalmi rend erõszakos megdöntésével érhetõk el. Reszkessenek az uralkodó osztályok egy kommunista forradalomtól. A proletárok e forradalomban csak láncaikat veszíthetik. Cserébe egy egész világot nyerhetnek.<br /> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
<td><span style="background-color: white; color: black; font-size: 85%;">Die Kommunisten verschmähen es, ihre Ansichten und Absichten zu verheimlichen. Sie erklären es offen, daß ihre Zwecke nur erreicht werden können durch den gewaltsamen Umsturz aller bisherigen Gesellschaftsordnung. Mögen die herrschenden Klassen vor einer kommunistischen Revolution zittern. Die Proletarier haben nichts in ihr zu verlieren als ihre Ketten. Sie haben eine Welt zu gewinnen. <br /> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
</tbody>
</table>
</td>
</tr>
<tr>
<td>Ez a pár mondat a Kommunista Kiáltványból pontosan elég arra, hogy választ kapjunk a marxizmus <i> erkölcsi </i> elfogadhatóságára. Ép etikájú ember számára az erõszak elfogadhatatlan, körítsenek mellé bármilyen felsõbbrendû magasztos célt - ahogy a trendi gondolkozók a marxizmus esetében ezt mindig meg is teszik, az Európában uralkodó forradalmi hangulatra hivatkozva, - mint ahogy Marx és Engels késõbbi munkássága sem változtatta alapvetõen ezt a célt. Érdekes módon nem adatik meg ez a kedvezmény a Georges Sorelt Svájcban hallgató Mussolini számára, aki a <i> Gondolatok az erõszakról </i> címû kötettõl inspirálva alakítja ki a fasizmus politikai erõszakrendszerét, és a kommunistákkal utcai harcokat vívó nácik sem kapják meg valamiért ezt a fajta megértést.</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1956/A_tanu_1969-9IhN_pUTlb0.mp4%2000_44_532018-11-10-14h12m18s770.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" a_tanu_1969-9ihn_putlb0="" mp4="" jpg="" data-original-height="272" data-original-width="540" height="272" width="540" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1956/A_tanu_1969-9IhN_pUTlb0.mp4%2000_44_532018-11-10-14h12m18s770.jpg" data-original-height="272" data-original-width="540" width="540" height="272" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1956/A_tanu_1969-9IhN_pUTlb0.mp4%2000_44_532018-11-10-14h12m18s770.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td><center> <i style="color: navy; font-size: 13.6px; text-align: center;"> A tanú. Bacsó Péter filmje, 1969. </i></center></td>
</tr>
<tr>
<td>De nem kell a huszadik század vérfürdõihez elõremenni, hogy tartalmas marxizmuskritikát kapjunk.1906-ban a marxista magyar Wolfner Pál, 1908-ban pedig a német antimarxista Werner Sombart azonos, <i> Szocializmus </i> címû könyve jelent meg magyarul, és ismertet terjedelmes cáfolatot a marxizmus nagyon sok összetevõjérõl. A két mû legfontosabb értéke természetesen a megjelenés ideje: mi, az utódok bölcsességével fájdalmasan olvashatjuk a pontos elõrelátó cáfolatokat a <i> tökéletes, megcáfolhatatlan </i> eszmével szemben.</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/rakosi/wolfner.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" rakosi="" wolfner="" jpg="" data-original-height="518" data-original-width="800" height="258" width="400" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/rakosi/wolfner.jpg" data-original-height="518" data-original-width="800" width="400" height="258" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/rakosi/wolfner.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;">A munkások helyzete az ötvenes évek alatt tényleg siralmas volt, a trade-unionok hatása még nem mutatkozott, a kisipar csakugyan pusztult, a tõke részvénytársaságok és más nagy vállalatok alakjában valóban kezdett bizonyos koncentrikus formákat találni. Marxot ezek a közvetlen tapasztalatok vezették, amikor azután a fentebb felsorolt elméletek alakjában formulázta õket. De a fejlõdés azóta rácáfolt. Az, amit elõre látott, részben alig, részben pedig egyáltalában nem valósult meg.<br />Marx abból indult ki, hogy a nagytõke teljesen tönkreteszi a kisüzemet. Az ipari forradalom elsõ hullámzása a kisipar egy részét csakugyan tönkretette, de a teljes pusztulás azért nem következett be. Ellenkezõleg, éppen a legutolsó évtizedek statisztikája azt bizonyítja, hogy a kisüzemben elfoglaltak száma határozottan szaporodik. A marxizmus egyik kritikusa kimutatja, hogy például Németországban 1882-1895 között a kisiparosok száma 10 százalékkal, a kiskereskedõk száma majdnem 50 százalékkal emelkedett. A marxizmus hivei ezzel szemben azzal érvelnek, hogy ezek az arányszámok csak látszólagosak. Az úgynevezett kisüzemek óriási többsége teljes függõségben van a gyáraktól, egyszóval a nagytõkétõl. Ha a felületes szemlélõ bizonyos külsõ függetlenséget találni vél is bennük, voltaképpen éppen annyira rabszolgái a tõkének, mint a gépteremben dolgozó munkás.<br />A kisüzem tehát nem tünt el. De nem követ kezett be Marx másik elõfeltétele sem, a nagytõke mindig kevesebbkézben való összpontosulása. 18542ben Berlinben mindössze hat olyan ember élt, kinek vagyona a három millió márkát meghaladta. volna. Ha ebbõl a hatból hatszázharminckilenc lett. Minden nagyobb városban hasonló fejlõdést látunk. Ez az arány semmi esetre sem bizonyít a nagy vagyonok csökkenése mellett, ellenkezõleg. Marx követõi erre azt válaszolják, hogy nem a vagyonok számában, hanem a termelés formájában van a lényeg. Nem az a fontos, hogy a kapitalisztikus termelés elõnyeit hat vagy hatszáz ember élvezi-e, a kérdés súlypontja abban rejlik, hogy az ipari termelés kartellek és trösztök alakjában tényleg mindjobban centralizálódik. Semmi sem bizonyítj a annyira Marx igazságait, mint a trösztök és kartellek folytonosan növekedõ térfoglalása. Az óriási németvillanyos ipar mindössze két nagy társaságbanvan szervezve. Még bámulatosabb az amerikai fejlõdés. A legutolsó statisztika szerint közel kilencezer még nemrég önálló iparvállalat rna néhány trösztbe van egyesítve, melyek nem kevesebb mint húsz milliard dollár tõkével rendelkeznek.<br />A tõkehalmozódás és a kisipar pusztulásának elõfeltételei tehát - Marx kritikusai szerint - egyáltalában nem következtek be. De még sokkal kevésbbé következett be az a másik fejlõdés, mely Marx elméleteinek szempontjából még az elõzõknél is fontosabb, tudniillik a munkások teljes elszegényedése. Bármilyen szempontból vizsgáljuk is a kérdést, bármennyi elfogultsággal közeledjünk is feléje, nyilvánvaló, hogy éppen az ellenkezõje történt mindannak, amit Marx elõrelátott. Senki sem állithatja, hogy Európa bármelyik iparos államában a munkásosztály helyzete ma rosszabb volna, mint ötven évvel ezelõtt. Az összes hivatalos és nem hivatalos kimutatások szerint a bérek mindenütt meg- kétszerezõdtek. A tanult munkások életviszonyai ma egészen mások, mint a század elsõ felében. A munkástörvényhozás mindig több és több kedvezményt biztosít számukra. A munkaidõ folytonosan kisebb lesz. Az ipari telepek versenyeznek egymással a munkásjõléti intézmények megteremtésében. Egészséges és tetszetõs munkásházak épülnek. A mûhelyek mellett fürdõk, öltözõk állnak rendelkezésre. A nagyobb városokban a munkásság kulturális szükségleteirõl is mindig több és jobb gondoskodás történik. Külön színházak olcsó helyárak mellett jó és modern mûvészetet nyújtanak. Ingyenes népkönyvtárak megkönnyítik a mûvelõdést. Ingyenes vagy egészen olcsó tanfolyamok rendszeresen tanitanak. Egyszóval, aki a mai angol, német, francia vagy belga munkás helyzetét az ötven év elõtti viszonyokkal összehasonlítja, bármennyire marxista legyen is, kell hogy belássa Marx tévedését.<br />És tévedett Marx akkor is, amikor azt hirdette, hogy az általános elszegényedés mindnagyobb arányú lesz. Igaz, a század elsõ évtizedeiben ez a tendencia mutatkozott. A viszonyok azonban megváltoztak. Éppen Angliában, ahol a tizenkilencedik század elején a panperizmus megdöbbentõ arányszámait láttuk, lényegesen javul a. helyzet, még pedig nemcsak abszolute, hanem relatíve is. A pauperek száma csökken. Míg a nyolcvanas évek átlaga. a kilencszázezret is meghaladta, a kilencvenes években ez a szám alig éri el a nyolcszázezret.A marxizmus védelmezõi természetszerûen ezt az okoskodást sem fogadják el. Igaz, a munkabér emelkedett. De vajjon nem drágultak-e meg az életviszonyok is? Vajjon nem lettek-e drágábbak az élelmiszerek? Nem lettek-e drágábbak elsõ sorban a lakások? Igaz, a munkásjõléti intézmények száma növekedik. De vajjon nem-e a kapitalísztikns világrend vonaglását kell ebben látni, amely ilyen szurrogátumokkal próbálja végzetét elhárítani. A kritika nem látja a munkásság helyzetének rosszabbodását. De vajjon a nagytõke tagadhatatlan szaporodása, a tröszt- és kartell-szervezetek nern választják-e el a munkásokat még jobban a termelési eszközöktõl, mint az ötven év elõtti gyárak? Vajjon mi lényegesebb a munkásság életében : az, hogy a proletár vasárnap fekete kabátban egy-egy pohár sört megihat-e, vagy hogy a termelési eszközök birtokához közeledjék-? A fekete kabát talán megvan, de ez még nem fejezi ki a, helyzet javulását. A munkásmüvelõdés intézményei szaporodnak. De vajjon mit bizonyít ez? Csak azt, hogy maga a munkásság felismerte e tényezõk fontosságát és saját filléreíbõl tartja fenn õket. Az elõfeltételek hamisak, hamis a belõlük levont következtetés is, - érvel tovább a kritika. A gazdasági fejlödés másképpen alakult, mint ahogy azt Marx elöre meghatározta, a nagy összeomlás tehát sohasem fog elkövetkezní. A gazdasági válságok tana. szintén megcsalta Marxot.Bármi legyen is e válságok oka kétségtelen, hogy pusztító erejükbõl fölyvást veszítenek. A harmincas negyvenes évek válságainak egészen más következményei voltak, mint akár csak a legutolsönak, mely a. kilencvenes évek alatt folyt le. A rázködtatás sokkal kisebb, a lefolyás sokkal enyhébb mint ötvenesztendövel ezelött volt.Az összeomlás kérdésében a marxisták is tettek már bizonyos engedményeket. Még tizenöt- húsz évvel ezelött is mindig úgy beszéltek róla, mintha közvetlenül küszöbön állana. Bebel annyira ment, hogy a Kladderadatsch-ot, ahogy ezt a katasztrófát elnevezte, pontosan, naptári terminusokra jövendölte meg. A terminusok elkövetkeztek, és a Kladderadatsch nem következett be. De - hirdetik a marxisták - ha az eddigi számítások nem is. váltak be, a jövöben azért nem fog elmaradni.</span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2018%2F11%2F16%2Fmarx_90_dr_wolfner_pal%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2018%2F11%2F16%2Fmarx_90_dr_wolfner_pal%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2018%2F11%2F16%2Fmarx_90_dr_wolfner_pal%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Marx 90 - dr. Wolfner Pál"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://valtozomult.blog.hu/2018/11/16/marx_90_dr_wolfner_pal#comments"><img class="item_ctp" src="https://valtozomult.blog.hu/rss/image/post/id/14376063" border="0" /></a><br /></p>
Karl_Marx
dr._Wolfner_Pál
0
Változó múlt
https://valtozomult.blog.hu
http://kep.deakt.hu/valtozomult/1956/A_tanu_1969-9IhN_pUTlb0.mp4%2000_44_532018-11-10-14h12m18s770.jpg
https://valtozomult.blog.hu/2018/11/16/marx_90_sombart
Marx 90 - Sombart
2018-11-16T13:19:13+01:00
2018-11-16T13:19:13+01:00
Deak Tamas
https://blog.hu/user/74997
<table>
<tbody>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;">1. A koncentráció (központos-ulás) elm-életét Marx Louis l'tlanetõl vette át, akinél ez már megvan, csakhogy Marx sok elmés részlettel kiegészítve elevenítette föl. Ez. az elmélet azt tanitja, hogy a kapitalista gazdasági rendben a tõkés vallal; kozás a verseny kényszere által elsõsorban megsennnisiti a kapitalizmus elõtti termelésmódo-kat, az önálló kis termelõket fõlszívja", további folyamatában. aztán ,,egy tõkés" elpusztít sok tõkést", ,,a nagyszamu tõkést kisajátítja a kevésszamn tõkés", azaz a nagy valalatok a. kicsinyek felett, a nagyok felett a még nagyobbak diadalmaskodnak, így tehat a fejlõdés az igen nagy gazdasági vállalatok egyeduralma felé sedrõdík. Ez az elmélet egészében helyesnek bizonyult. Sõt Louis Blanc és Marx jövendölése teljes pontossággal beigazolódott, ugy hogy a. legnagyobb csodálattal kell adóznnnk e illet'nre- tikusok éleslátása-inak. ll-Tindenokelõtt _- mint tudjuk - az utolsõ husz esztendõben a tõkének oly összehalmozõdasa jõl't létre a kartellek és trösztök révén (ezeket a formákat bla-UK. tmfmeszetesen még nem is ismerhettek aminõt Marx legmeré- szebb almalmn sem láthatott elõre. merikai Egyesült-Államok, hol az óriás Vállalatok fejlõdése a legtisztábban foly le. A legujabb statisztika szerint ott most néhány trösztben 8664 elõbb önálló vállalat van egyesítve, amelyeknek tõkéje 20 milliárd dollárra (: 99 milliárd ko- rona) rug. Ebbõl csupán csak a. 7 ,,nagyobb" ipari trösztre, amelyekbe össze-véve 1528 elõbb önálló vállalat olvadt be, 2663 millió dollár (: 13,182 millió korona) a. 6 nagy egye- sitett vasutvállalatra 9017 millió dollár (446635 millió korona) tõke esik! Mindennek ellenére a Marx-féle koncentráció-elmélet csak lényeges megszorítással hozható õsszhangzásha a tudomány mai állásával. </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1956/A_tanu_1969-9IhN_pUTlb0.mp4%2000_45_102018-11-10-14h13m47s244.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" a_tanu_1969-9ihn_putlb0="" mp4="" jpg="" data-original-height="272" data-original-width="540" height="272" width="540" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1956/A_tanu_1969-9IhN_pUTlb0.mp4%2000_45_102018-11-10-14h13m47s244.jpg" data-original-height="272" data-original-width="540" width="540" height="272" /> </a><a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/1956/A_tanu_1969-9IhN_pUTlb0.mp4%2000_45_102018-11-10-14h13m47s244.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div style="text-align: center;"> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><i> A tanú. Bacsó Péter filmje, 1969. </i></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> E megszorítások a következõk: Elõszõr: Marx a tõke központosulásának elõrehaladását kétségele-nül nagyon is gyorsnak tartotta. Som a kapitalizmus elõtti gazdasági formák fõlemésztése nem megy végbe oly gyorsan, mint õ hitte, sem a nagy Vállalatok elõnyomulása nem oly általános (még azon területeken sem, ahol a tenden- oia erre általában már megvan), mint ahogy õ föltette. Ma még (t. i. az utolsó népszámlálás szerint) a ,,kis üzemben" dolgozók (1-5 személy) száma Németországban (a mezõgaz- daság kivételével) 4,770.669, amig az õsszes ,,üzemekben" dol- gozók szám-a valamivel meghaladja a 10 milliót, így tehát a kis üzemek most is még csaknem: felét foglalják magukban az összes ipari népességnek, a kereskedelemnél pedig kétharma- dán is felül. Sõt a kis üzemi népesség- 1882-tõl 1895-ig sza- porodott 10%-a1, a kereskedelem és közlekedésnél 49.9%-al. Hasonlók a viszonyok más országokban. Joggal hozták föl, ( De?" modeme Kapitalisfmus címü müvemhen magam; is megpróbáltam! tüzetesen bizonyítani) hogy ez a, ,,kis üzem-" a, tökétöl sokszorosan függö helyzetben van. De ha így van is: a Marx-féle közpo-ntosulási elméletnek gátlón állanak utjában. Hasonlóképp áll a dolog a kapitalista vállalatok lfejlõdésével, Ezek is sokkal lassubb tempóban kõz- pontosnlnaln mint ahogy Marx gondolta. Áll az, hogy a nagy vállalatok gyorsabban szaporodnak, mint a középszerüek és szaporodásuk részben csakugyan emezeknek a rovására is történik. De a közepes nagyságu vállalatoknak eltûnésérõl a jelenben megint nem lehet még szó. 1895-ben a "közép-üzemû ben" (ismét a mezõgazdaság kizárásával) még csaknem ugyanannyi ember dolgozott. mint a nagy üzemben: kerek 21Áz millió 3 millióval szemben. És a középüzemnél a szapo- rodás 1882-tõl 1895-ig 763070, azaz csaknem ugyanannyi, mint a ,.nagy üzemnél" (887070). Másodszor: a koncentráció elmélete általában nem al- kalmazható a mezõgazdasági termelés területére. A statisztika tanusitja, hogy a sik földön éppenséggel semmi tendencia nincs még a parasztgazdaságo-k mellõzésére sem, nemhogy a középbirtokok növelésére. Tudjuk, hogy inkább az ellenkezõ irányzat mutatható ki: a gazdasági egyedek megkisebbitése. Igy például Németországban a törpe birtokokra (5-20 hek- tár) az összes fõldterületbõl esõ százalék 1882-tõl 1895-íg valamelyest emelkedett (28'6-ról 29'O%-ra), a közép- és nagy- birtokokra (20-100 hektár és 100 hektáron felül) esõ száza- lék pedig csökken egy keveset: 80'9-rõ1 30'4%-ra, illetve 25'6-ról 25'5-1'9. El lehet mondani: nagyban és egészben a birtokeloszlás és üzemszervezet a mezõgazdaságban változat- lan marad. Sõt az amerikai Egyesült-Államokban, a kapita- lizmus igazi hazájában, hol gátlón nem: befolyásolhatja a fej- lõdést történelmi tradició, lényegükben ugyanigy állanak a dolgok. Odaát is eddigelé inkább azt a törekvést tapasztaljuk, hogy a, farmokat meg,-kisebbitsék, Az egy farm által mûvelés alá vett föld területének átlaga 1850-ben, 1860-ban 3 így to- váhb mindig a cenzus-(ivet véve 1900-ig: 81'5, 5143; öí'i'T, 531, GTA-, 4941: áol'e-1*e-t*) tosz ki. Tehát. semmi nyoma. a. kont'fontrá- oiós irányzatnak.Azt is mondották - és többé-kevésbbé jogosan - hogy á Inozõgázdák csupán csak látszólag önállúk, valóságban bál]- jai a tõkének, amely õket. mindenféle formában (mint kül- osöntöke, mint beruházási töke stb.) kizsákmám'oljá, Mog- lehot. De a kizsákmányolás nem koncentráció. Ez egy oh; tisz- tán meghatározo-tt jelenség, hogy nem lehet csi'lrni-csávárni. És koncentráció nem történik a rnezöga-1z.f'láság ];üró-he'n, leg- alább ott nom, ahol a szorosabb értohamhon wit mezõgazda- sági üzemröl van szó; efelõl a legcsokólyohb kétség sem támadhat. [...] ges és reális képzetet fûzte-k: .,A modern munkás, ahelyett, hogy az ipar haladásával emelkednek, mind mélyebben sü- lred sajat osztályának föltételei ala. A munkas pauperré vá- lik és a pauperizmus még gyorsabban fejlödik, mint a népes- ség és gazdagságú Az elmélet ili; érteltm'ihen hatarozottan téves. A i'nunkasesztály helyzete a kapitalista. fejlödés folya- man javul, talan (söt. nagy valószínüséggel) lassabban. mint. a felsöbb rétegeké, de javuel. Ezt igazolták az- utóbbi évek mindazon vizsgálódásai? amiket nem felülete-s és célzatos, ha.- ncm lelkiismeretes és szép-itgetésssl msg sem gyanusühato Irok végeztek. Franciaországra nézve az Office. du T-raeafil egyik an- kétje a következö eredményt állapította meg: a munka- bér 1850 óta megkétszerezödött, a nõknél 1'02 frankról 2'20 frankra, a férfiaknál 2'07 frankról 4 frankra emelkedett. Az életfentartás költségei az idõ óta nem emelkedtek lénye- gesen: egy negyedrésznyinél semmiesetre sem többel.A szocialista Sidney W'ebb az angol munkások. helyze- tének fejlödés-tét 1837-töl 1897-ig a következõleg foglalja össze: A munkabérek megkétszerezöríltek. Az élelmiszerek (tejet és hust kivéve) 1897-ben általában olcsóbbak: mint 1837-ben. Csak a hazbérek emelkedtek. ,,De a hazbérnek ez az emelkedése még távolról sem éri el a képzett munkás bér- emelkedését, aki heti munkabérén magának és c.s::1flá._rljá.nal§ sokkal többet szerezhet meg a eivilizéeiébél. és kényelembõl. mint amennyit nagyatyja elérhetett." Igaz, hogy Webb az- után azt véli, hogy Angliában a nyomorral küzdök száma 1897-ben. nagyobb, mint 1837-ben, már tudniillik abszolut értelemben, de csekélyebb az össznépességbez való arányán han. Meglehet. W'ebb ezt. nem bizonyitotta be, mert Nagy- Brittaniának nincs általános statisztikája a jövedelmek- rõl. Webb csupán Charles Booth becsléseire alapítja itéletet. Néi'i'ietországban lenyegeben szintén hasonlók a viszo- nyok. Kétségtelen: hogy a. munkásság zöme ina jobban él (azaz nagyobb mennyiségü javakkal rendelkezik, mint 50 vagy-f 100 év elött); ketsegtelen az is, hogy a szegények és nyomorgök kisebb százalékát teszik az össznepességnek (vajjon számuk abszolut véve emelkedik-e, vagy csökken. alig lehetne biztosan i'i'iegállapitani); ez legalább az utolso evtizedröl bizonyos. Igy a szász királyságban az 500 márká- nál kisebb jövedelmû egyének 1879-ben meg 51-51 százalé- kát tettek a lakosságnak, 1894-ben már 36159, 1900-ban pea dig csak 28-29 százalékát. Poroszországban 900 niárkánál dig csak 28-29 százalékát.. Poroszországban 900 márkánál kisebb jövedelemmel birt 1892-ben még 70-270/0, 1900-ban már csak 62'4-1 százaléka. a népességnek.*)Végül bizonyára téves az az állítás is, hogy a "paupe- rizmus még gyorsabban fejlödik, mint a nepesseg és gazdag- ság." - A szegények száma, Angliában, a, kapitalizmusnak Marx szemeben klasszikus földjén, amely elsõ sorban lebe- gett mindig szeme elõtt, az utolsó emberöltõ alatt még a.b- szolut véve is csökkent: az lBSl-SB-ig terjedö évek alatt. számlált 918.966-ról az 1891-95. evek alatt 787.144-1'e szál- lott le, vagyis a.. pauperek'nek az össznepességben való bá- nyada, a fentebbi eveknek megfelelõn 3'93%-1"ól 2'65%-ra esett, Az utolsó evtizedben Nagy-Brittania egyesült kiraly- sagaban a pauperek abszolut száma meglehetösen egyforma maradt, ennélfogva az össznepességben való százalékuk csökkent: 1889-93. évek alatti 26'4%-ról 1900-04. évek alatti 24'ö%-ra. E számadatok helyes megítélésénél kellõ mértékben tekintetbe kell vennünk aszege'nysorsn kelet- európaiaknak az utolsó évtized alatt tapasztalt, nagyaran yu het-'ánclorlását is. [...] Marx-iéle evolucif'iweh'nélet "- puszta eáfolgatasa, vagy vé- delmezése körül, hanem a. marxizmus egész módszerének jogosultságát vonja kétségbe. Marx ,,taflomamtoss szocializ- must akart az ,,utöpista" szocializmussal szeinbeallitaai. Most lielattak, hogy ez alapjaban aha-sam vallalkozas volt. Man-x alkotásának világtörténelmi jelentösége (amennyiben az a szocializmusnal szamba jöhet) nem annak ,,tndoma- nyos" jellegében rejlik, hanem a szocialis mozgalomnak a történeln'ii fejlödés és az érdek realis alapjára történeln'ii fejlodés és az érdek realis alapjára való helyezé- séhen, aminek a. tudománvhoz semmi köze. A szocializmus szükségességének ___,tudotnanvos" beigazolásara forditott ki- sérletet pedig ,,ell'iibazr'ittnak" kellett elismerni. Mert vala- mely szocialis törekvésnek, egyr rnegteremtendt'i uj rendért vivott. harcnak __,l'ielvességét" sohasem lehet tudomanyos ér- vekkel eldönteni. A tudomanynak nincs más feladata, mint- hogy a tapasztalati. világ okozati Összefüggését kiderítse. Átlépi müködési körét., ha valamely követelményt, egy jöven- dõbeli dolgot akar "hely-esnek" vagy akar csak ,,sziikségesnék hobimnvitani." Valamelv gyakorlati törekvés bizonyara igen jól felhasználhatja a maga céljaira a tudományos meg- ismerést. De a. gyakorlati törekvés sohasem tudományos megismerés. Nem az szentesiti, hogy ,,igaz", hanem, hogy értékes" és ,,erös". ,,Tuflománvos szocializmus" önmaga- ban való ellentmondás, ,.faból vaskarika". Alaposan szét kellett tehát valasztani egymástól a tudományt és szocializ- l'l'üust. Csak ugy juthatott megint jogaihoz mind a kettö. Igy lehetett csak egyforma erövel szolg-álni a tudmnánvnak és a szocializmusnak lehetett csak egyforu'la erövel szolg-álni a, tudom-anyum; es a szociálizmusnak.De az ujabb szociálisták emancipálú törekvése nem ál- lott meg ennél a pontnál. Ha már egyszer föloldozták a, szo- ciálista hitvallást f*hhfíl a tudnmiánynya] kötött ttll'n'lÓRZ(*f9HP- nes házasságból, önként következett, hogy ezt a szétválasz- tást az egész világfelfogáson vigyék keresztül. A marxizmus kritikája ezen a ponton összetalálkozott a világfelfogás es természettudomány elkülönítésére irányuló törekvésekkel. Mindkét esetben a tudomány illetékességi körét kellett kijelölni és megmutatni, hogy idegen területre csap át a tu- domány, ha a reális értékeknek és a hitnek világára általá- nosan érvényes törvényeket akar felállítani. Mindenekelõtt az volt tehát a feladat, hogy a vallási meggyõzõdést a tudo- mány bilincseibõl kiszabadítsák. Ezzel pedig lényegesen megváltozott a szocialisták helyzete a vallás problémáival szemben. A modern szociálizm-uson még nem-rég is erõsen kidomborodtak a vallásellenes vonások. Ennek kétségtele- nül megvoltak a politikai okai is. Minthogy a vallást és egy- házat nem választották el elég élesen egymástól, az egyház pedig (a kontinentális-európai államokban) általában az uralkodó monarchikus-kapitalista rendszerrel azonosnak látszott, ennélfogva az egyházi intézmények elleni gyülöle- tüket átvitték az Istenre is, aki igazán nem tehetett róla, hogy az egyház szolgái a kapitalizmust az õ nevében védel- mezték. De ezek inkább csak külsõ okozói a vallásellenes- ségnek, amelyek mellett még kétségtelenül mély, bensõ okok is közrehatottak, hogy a szocialistákat a vallástól elidegenit- sék. Ök azt hitték, hogy ha jó szocialisták akarnak lenni, ugy! a Marx-féle világnézetet szõröstül-bõröstül le kell nyel- niök. Marx világfelfogásában pedig - hatásaként a kor- nak, melyben elõállott (Feuerbach!) - a vallási problémák iránti közömbösség, hogy ne mondjuk idegenkedés, döntö fontossagu szerepet játszott. De mivel ez az egész világnézet helytelenül a "tudomány" köpenyét öltötte fel, a tudomány pedig természeténél fogva objektiv igazságot hirdet, ennél- fogva az ,:atheizmus" is ilyen Objektív igazság gyanánt tünt föl, melyet nem lehetett megtámadni anélkül, hogy egyszer- smind a tudomány és szocializmus (amiket egynek vettek) szellemet is meg ne bántsák. Mihelyt feloldották vilagfelfo- gásukat a tudomany bilincseiböl, az egyénnek a valláshoz való viszonya is azonnal szabaddá. lett. Megértették, hogy a tudománynak a szocializmushoz épp oly kevés a köze, mint a tudománynak a valláshoz: meg a szocializmusnak a va]- lashoz, vagy az egyháznak a valláshoz. Mai napság már leg- feljebb csak félmûvelt szocialistak körében hallhat az em- ber igazában vallásellenes nyilatkozatokat. A szocializmus theoretíkusai, mikor fölszabaditottak magukat a marxiz- mus rendszerébõl, lelkükben ismet megtalálták a békét. [...] És végül még egy dolgot akarok emliteni, amelyet sze- rintem szintén igaztalanul rónak nagyon gyakran az osz- tályharc terhére: az emberi gyûlöletet minden más osztály- beli iránt. Azt hiszem: ugy érzelmi, mint ethikai szempont- ból, a szociális harc elválasztó volta mellett nem kellene el- felejtkezni az általános emberinek egyesitö erejérõl.Érzelmi szempontból: Mert az emberek, akik egymás- sal harcolnak, alapjaban mégis csak emberek, egyforma örömökkel és szenyedésekkel, akikre nézve Isten és világ, születés-halál, ifjusag-vénség, szerelem és baratsag, hüség és hitszegés, egészség-betegség ugyanazokat a legfõbb és leg- nagyobb értékeket jelentik, amelyek mellett minden szocia- lis rend csak elenyészõ, hiu külsõség.Lám, gyülöliink, pereiünk, kétféle a hajlam, a nézet.Közbe te õszülsz és közbe megõszülök én".*)Az ellenfélben is meg lehet becsülni, söt szeretni az embert. Ki nem tapasztalta ezt saját magán?És ethikai szempontból: Éppen annak az osztálynak, amely a régi humanista eszményeknek akar megint tiszte- letet szerezni, nem az emberiesség eszméjét kell-e követni vezércsillagul? Mit gonöolnak? Pclgártársaik egy részét gyûlölni fogják lelkük legmélyébõl egészen addig a pilla- natig, míg meg nem szerzik a ,,közhatalmat" és akkor majd egyszerre az ellenkezõjére tudják változtatni ezt a gyülöl- séget. Lelkeset'lnek az emberi nagyr közösségért és az embe- rek háromnegyed részét kirekesztik szívükbõl csak azért, mert ezek esetleg más politikai alapelveket vallanak, vagy más gazdasági érdekek szerint igazodnak? Különös egy hu- manizmus lenne! De ne higyjék, hogyr az az elkeseredett, hara- gos, mord és epés jelleg, amely ma sok (semmiesetre sem valamennyi) ország szociálistáiba belerõgzõdött, az osztály- harc természetébõl következik és ne higyjék, hogyr aki itt a lelkiismeretükhöz szól, (megelõzöm. a kritikusok ellenveté- seit, amiket már elöre látok) az osztályharc fegyverét akarja kicsavarni a munkásság kezébõl és visszatérést hirdet az igazi szocializmushoz", a ,,melyrõl pedig Marx megmon- dotta már" stb. ahogy ezek a kritikai clischéek szoktak hangzani. De ha ama magasabb, humánus álláspontra helyezke- dünk, önként áll elö a követelmény, hoga'r a szociális haro is tisztességes fegyverekkel vivassék, ne mérgezett nyilak- kal. Mennyit értekeznek ez ellen mind a két félen! Az ellen- félre milyen szivesen fognak rá nal. menny" WW-.WM_ félre milyen szivesen fognak rá becstelenséget vagy más al- jas inditó okot. Már külsökép is a véleménYnyilvánitás hangneme milyen visszataszító, milyen sértõ, milyen durva csaknem mindig." És így kell ennek lenni? Szükségképpen ngütt jár ez a saját álláspontunk erélyes védelmezésével? Azt hiszik, hogy tán veszítenek azzal valamit, ha fölteszik, hogy a másik tábor magatartását is becsületesség és igazsá- gosság elvei vezérelhetik? Én nem hiszem. Éppen az, ki el- vileg a harc alapján áll, aki az egész történelemben mindig a harcot tekinti minden végbemenõ dolog legbensõbb mag- vának, az könnyen Vivhatja meg becsületesen ezt a harcot és az ellenfélnek éppen oly tiszta motívumokat tulajdonit- hat, mint saját magának.Hiszen felfogása szerint a szociális harc nem oly szük- séges-e, mint a zivatar a fülledt levegöben? Aki a harcot a gonosz emberek mesterségesen elõidézett mûvének tartja, az még gyanithat természetesen olyat, hogy a harc felidézõit becstelen, aljas indító okok vezették e gaz csinyre, a társa- dalmi béke elvetemült, galád megzavarására. De aki megér- tette, hogy a harc a szociális élet alakulásából szükségkép- pen, önként áll elõ, hogy nem egyéb, mint ellentéte két állás- pontnak, amelyeknek mindegyikét egyformán a körülmé- nyek összetalálkozása hozta létre, létre kellett hoznia, aki e két különbözõ álláspontnak megfelelö világ- és életfelfogás különbségét az életföltételek különbségének szükségképpen való eredményeül tekinti, annak csakugyan arra a. meggyõ- zõdésre kell jutnia, hogy az ellenfél ugyanolyan okokból all a helyén, mint õ, hogy nem egyéni aljassag, hanem. a sors kényszerítõ ereje állította azt oda, ahol az õ ellenségévé kel- lett lennie. Akkor, azt hiszem, könnyû lesz megbecsülnie benne az embert, mert nem gyanusítaní, gyalazni kívánja az ellenfelét, hanem meg akar vele harcolni, nyíltan és be- csületesen. A népek háborujában tudunk dicsekedni a genti konvencióval, mint a fejlett kultura gyümölcsével és orszá- gunk kebelében az ellenfél becsülése nélkül, tisztességtelen fegyverekkel, kíméletlenül rontunk egymásra, mint a bar- bárok.Erre nézve az angol fejlödés példát adhat. Megmu- tatja, míként kell a szociális életben pallérozott harcot foly- tatni. Remélem, a kontinensen is elismerik majd a harc neme- s'ebb formáját. mert az osztályharc lényegének mélyebb föl- fogásából szükségképpen áll elõ.E dologban éppen a németek minden más nemzetnek mögötte maradnak. A német proletariátus körében megint Marx szerencsétlen szelleme müködik. Mert a legutolsó szo- ciáldemokrata riporter, aki valahonnan Galicia homályából bujt elõ, ha semmi egyebet nem sajátított is el Marxból, de a maró írásmódot bizonyára elleste. És ugyanez áll a pol- gári lapnál dolgozó legutolsó riporterrõl is: mikor a szociál- demokráciáról van szó, a leghitványabb bánásmódot még mindig elég jónak tartják.Ezzel szemben Lassalle szavaira hivatkozom:Igazság és méltányosság még az ellenséggel see-m- ben is - és illõ, hogy fõként a munkásság vésse ezt mélyen a lelkébe - legföbb kötelessége az ember-nek."Akkor, - de csakis akkor - ha az emberség és erköl- csösség e parancsait követjük, ha a nemes felbuzdulások végül mégis felülkerekednek a gyûlölség aljas szenvedélyein, az osztályharc nem rombolója, hanem teremtõje lehet a kul- turanak és mûveltségnek. Akkor, - de csakis akkor - igaz a mondás: ,,wólsgog meg návzmv": a harc atyja minden-nek, tehát a jó dolgoknak is.</span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2018%2F11%2F16%2Fmarx_90_sombart%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2018%2F11%2F16%2Fmarx_90_sombart%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2018%2F11%2F16%2Fmarx_90_sombart%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Marx 90 - Sombart"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://valtozomult.blog.hu/2018/11/16/marx_90_sombart#comments"><img class="item_ctp" src="https://valtozomult.blog.hu/rss/image/post/id/14376051" border="0" /></a><br /></p>
1908
Karl_Marx
Werner_Sombart
0
Változó múlt
https://valtozomult.blog.hu
http://kep.deakt.hu/valtozomult/1956/A_tanu_1969-9IhN_pUTlb0.mp4%2000_45_102018-11-10-14h13m47s244.jpg
https://valtozomult.blog.hu/2018/03/24/teschen_a_lengyel-csehszlovak_viszony
Teschen: A lengyel-csehszlovák viszony
2018-03-24T20:07:47+01:00
2018-03-24T20:07:47+01:00
Deak Tamas
https://blog.hu/user/74997
<table>
<tbody>
<tr>
<td>Az 1918-as és 1938-as évfordulók igen sok olyan eseményre emlékeztetnek, amelyek a változó múlt leginkább változó részei, így a centenárium és a nyolcvan év bőséges inspirációt ad majd nekünk.</td>
</tr>
<tr>
<td>Volt már szó a tescheni terület 1938-ig vezető útjáról, de úgy véljük, hasznos lehet, ha még további forrásokat is közzéteszünk.</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/teschen/tes1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" teschen="" tes1="" jpg="" data-original-height="202" data-original-width="500" height="257" width="540" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/teschen/tes1.jpg" data-original-height="202" data-original-width="500" height="257" width="540" /> </a> </div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;">Magyar Szemle 28. kötet (1936. 9-12. sz.) <br /> <br />Szvatkó Pál: A lengyel-csehszlovák viszony<br />A két állam megszületett, itt volt egymás mellett s úgy fejlődött, ahogy az uralkodó nemzet természete itt is, ott is meghatározta. Ebben az időben robbant be az egymást nehezen értő testvérek közé a reális ellentét, az első elválasztó politikai probléma, a tescheni kérdés, amely már a béketárgyalások idején felkavarta és felnagyította a lengyelek és a csehek kölcsönös animozitását. <br />[...] A TESCHENI TERÜLET a régi osztrák Szilézia része. A vitás föld körülbelül 2000 négyzetkilométer kiterjedésű s a nyugati Beszkidek és a sziléziai síkság között fekszik, de kicsinysége ellenére igen fontos, mert szénben rendkívül gazdag. A középkorban Teschen szabad hercegség volt s a lengyel Piastok uralkodtak benne, de 1348 és 1355 óta bizonyos jogi kapcsolatban állt a cseh királysággal, míg 1653-ban a Habsburg-család birtokába került. A hercegség lakossága szláv eredetű, de hogy milyen szláv, nehéz megállapítani. <br />1 A szlávok nemzeti ébredése után, a mult század második felében a csehek és a lengyelek egyforma hévvel vetették magukat az őslakosok megnyerésére : a csehek kultúrában és szervezésben adtak többet, a lengyelek számbelileg győztek s a galíciai lengyel munkások beszivárgásával nyelvileg túlsúlyba kerültek a területen. A világháború végén a csehek és a lengyelek nem tudtak megegyezni abban, hogy a Teschen város körüli vidék melyik új államhoz tartozzék s ezért az államfordulatkor, 1918 november 5-én ideiglenesen elhatározták, hogy a vitás területet ketté osztják: Frydeket a csehek kapták, Bilskot és a szűkebb értelemben vett Teschent a lengyelek, míg Freistadt területét ugyancsak felosztották, azaz a két nemzeti tanács megegyezése alapján a mai csehszlovák Teschen-vidék nagy része tulajdonképpen a lengyeleké lett. A demarkációs vonal nem sokáig állt fenn : a lengyelek választásokat írtak ki egész Teschen területére, mire a cseh csapatok 1919 január végén, amikor a lengyelek másutt voltak elfoglalva, meglepetésszerűen a Visztuláig megszállották Teschen lengyel kézen levő részét, s ha a nagykövetek tanácsa nem lép közbe, a puccs nyomán lengyel-cseh háború tör ki. Ekkor keletkezett a két fiatal állam között a súlyos és orvosolhatatlan ellentét, amelyet a sorozatos látszólagos kibékülések sem tudtak eltüntetni. A tárgyalások már 1919 februárjában megindultak, de az 1919 szeptember 27-re tervezett tescheni népszámlálást egyik fél sem volt hajlandó megvalósítani. A nagykövetek tanácsa a Spa-i konferencia javaslatára végre 1920 július 28-án döntött a tescheni kérdésben, míg a többi kisebb vitás ügyben csak 1923-ban hozott ítéletet. A tanács döntése a cseheknek volt kedvező, mert az 1918-as megegyezéssel ellentétben annak a területnek nagy részét, amit a csehek 1919 elején erőszakkal megszálltak, Csehszlovákiának juttatta s magát Teschen városát is két részre osztotta az Olza folyó segítségével. Ezt a sérelmet a lengyelek sohasem felejtik el, hiszen a Csehszlovákiának adott új területen túlnyomóan lengyelek laktak. Azonkívül a terület gazdaságilag is rengeteget jelentett. Az évek során pedig növelte az ellentétet, hogy Varsó meggyőződése szerint a csehek igazságtalanul bánnak a kezükbe került lengyel kisebbséggel. <br />A csehszlovákok szerint a tescheni földön 80.000, a lengyelek szerint 250.000 lengyel lakik. Honnan e nagy különbség a számításban? Az inkább csehszlovák párti Tapié a csehszlovák népszámlálások alapján kiszámítja, hogy Teschen vidékén körülbelül 150.000 olyan ember él, akire a lengyelek igényt tarthatnak. Az 1921-es csehszlovák népszámlálás külön nemzetiségként kezeli a nyelvüeg a lengyelek és a csehek között álló tescheni szláv őslákókat, a Slonzákokat" (sziléziaiak"), akik előbb mindig lengyeleknek vallották magukat, mint az 1910-es, pártossággal ezen a vidéken valóban nem vádolható, osztrák népszámlálás igazolja. Az 1921-es csehszlovák népszámlálás a vidéken 75.837 lengyelt és 47.314 slonzákot tüntet föl, míg Tapié szerint 24.072 slonzák cseh nemzetiségűnek vallotta magát. Az 1931-es csehszlovák népszámlálás már valamennyi slonzákot csehszlováknak nevezi s csak 81.737 lengyelt ismer el, ami mód felett felháborította a lengyeleket és számos ellenvéleményre adott okot. <br />A kisebbségi helyzeten kívül Teschent a lengyelek számára kívánatossá teszi a terület mérhetetlen gazdagsága is. Csehszlovákia kőszénkészletét a tudósok 6-489 millió tonnára becsülik, s ebből 6*143 millió tonna Teschen vidékén van. Hatalmas gyártelepek uralkodnak Teschen körül: Witkowitz, Ostrau, a Banská a Hutní Spolecnost tíineci gyára, a régi Albert Hahn művek Oderbergben, amelyek idővel német kézből csehszlovák, illetve francia kézre mentek át. A csehszlovák acéltermelés 70 százaléka, a vastermelés 60 százaléka a kis tescheni területen bonyolódik le, ami rávilágít a vidék hallatlan értékére, de csehszlovák szempontból az is nélkülözhetetlenné teszi az országrészt, hogy itt fut át a régi kassaoderbergi fővonal, máig az egyetlen vasúti összeköttetés Prága és a köztársaság keleti része között. <br />Az 1919-ben és 1920-ban keletkezett konfliktust az 1925 április 23-án Skrzynski lengyel és Benes csehszlovák külügyminiszter között kötött varsói szerződés sem tudta lényegesen enyhíteni, annak ellenére, hogy igyekezett rendezni a kisebbségi problémát és átmenetileg megnyugvást teremtett. De a két nemzet között az ellentétet állandóan ébren tartja és fűti a tescheni lengyelekkel szemben követett bánásmódról való kétféle felfogás. A lengyelek tíz év óta hangoztatják, hogy a csehek nem tartják meg az 192526-os szerződést. 1930-ban például sokkal kevesebb lengyel iskolaköteles volt a tescheni vidéken, mint 1916-ban, pedig akkor a lengyelség is osztrák elnyomatásában élt. Egyáltalán a lengyel kisebbség kevesebb iskolával rendelkezik a köztársaságban, mint a régi Ausztriában, míg a csehek tiszta lengyel vidékeken egymásután állították föl 81012 cseh iskolaköteles számára a cseh tannyelvű iskolákat.<br />A tescheni kérdést két új külföldi mű ismerteti részletesen. A csehpárti V. Tapié említett műve (Le Pays de Teschen, Paris 1936) és a lengyelpárti Kurt Witt: Die Teschener Frage, Berlin, 1935 (Volk u. Reich Verlag). <br /><br /></span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/teschen/tes2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" teschen="" tes2="" jpg="" data-original-height="190" data-original-width="518" height="234" width="540" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/teschen/tes2.jpg" data-original-height="190" data-original-width="518" height="234" width="540" /> </a> </div>
</td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /></span></td>
</tr>
<tr>
<td>
<p> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> Magyar Szemle 33. kötet (1938. 5-8. sz.)Gogolák Lajos: Cseh emlékiratok a békekonferencia előtt <br /> <br />A ív. EMLÉKIRAT atescheni kérdést elemzi. Teschen birtoka szerinte a lengyelek számára másodrendű kérdés, de életkérdés a cseheknek. Történeti jogon a cseh koronához tartozott mindig, őslakossága a cseh, a lengyelek csak utóbb hatalmasodtak el. A 426.370 lakosból 233.850 (54 85%) a lengyel, 115.604 (27-11%) a csehszlovák és 76.916 (18-04%) a német. A lengyel többség mesterséges, a valóságban nincsen meg és nagy számát a helytelen népszámlálási eljárásnak köszönheti. A sziléziai bennszülötteket ugyanis, akik átmenetet jelentenek a csehek és a lengyelek között, a lengyelek magukhoz számítják ; a nép magamagáról azt mondja, hogy morvául" beszél, azaz úgy, mint Morvaországban ; ha lengyelnek tartják, sértésnek veszi. 1848-ig itt kizárólag a cseh nyelv és a cseh kultúra uralkodott és ma is az a helyzet, hogy a katolikus reakciótól félő lengyel protestánsok a csehek mellett állanak. Csehszlovákiának a területre a kiterjedt szénvidékek miatt van szüksége és főkép a kassaoderbergi vasútvonal miatt, mely Szüézián át Prágát és Morvaországot életérként köti össze Nyugat- és KeletSzlovenszkóval a rendkívüli jelentőségű jablunkai hágón át; ha ezt a vonalat Csehszlovákia nem tudná megszerezni, veszélyben lenne a Szlovenszkóval való közvetlen érintkezés. Lengyelország találhat magának kárpótlást Porosz-Sziléziában is. Az emlékirathoz csatolt további mellékletek a lengyelek előretörését Teschen felé teszik bírálat tárgyává és orvoslást követelnek. </span></p>
<p><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;">Magyar Szemle 21. kötet (1934. 5-8. sz.)Tomcsányi János: A cseh-lengyel viszály</span></p>
<p><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;">A békekonferencián Lengyelországot azok képviselték, akik előzőleg az Oroszország keretén belül megalkotandó lengyel autonómia hívei voltak s csak később orientálódtak a függetlenség felé. Ezekben inkább élt a szláv szolidaritás gondolata s azért, de a helyzet kényszere következtében is, 1918 november 5-én a cseh-lengyel határra vonatkozólag szerződést kötöttek a csehekkel, hogy így előzetesen egymás közt megegyezve, könnyebben védhessék meg a konferenciához fűződő érdekeiket. A szerződésben a sziléziai határt a néprajzi viszonyoknak megfelelően állapították meg, mert máskép még a szláv testvériség felé hajló Dmowski sem írta volna alá. Mihelyt azonban a lengyeleknek Lwówban (Lemberg) nehézségük akadt az ukránok lázadása miatt, a csehek szerződés ide, szerződés oda fegyveresen megtámadták a lengyeleket, hogy a szénben gazdag Karwin-medencét a lengyelektől elragadják, tekintet nélkül annak tisztán lengyel lakosságára. A szorongatott Lengyelország, hogy egész figyelmét Lwówra összpontosíthassa, beleegyezett abba, hogy a minden jogalap nélkül újabban vitássá tett területen népszavazást tartsanak s a nagyhatalmak ennek eredménye alapján döntsenek az országrész sorsa fölött. A cseheknek azonban rossz kilátásaik voltak a népszavazás eredményét illetően. Nehogy tehát kitűnjék a nép csehellenes hangulata, s ez esetleg okot adjon más területen is a népszavazás elrendelésére, azon mesterkedtek, hogy a szavazást meghiúsítsák. Erre csakhamar meg is jött az alkalom. Lengyelország élet-halálharcot volt kénytelen vívni a szovjettel. Csehország felhasználta a lengyelek ottani elfoglaltságát és rávette a nagyhatalmakat, hogy a vitás területet a lengyelekre rendkívül hátrányos módon megosszák. Ez olyan tőrdöfés volt Lengyelország hátába, amelyet bizonyos szempontokra való figyelemmel lehet ugyan eltűrni, de elfelejteni nem lehet. <br />A volt osztrák Szilézia megosztásával mintegy 200.000 lengyelt kebeleztek be a cseh államba. A cseh népszámlálás ismert módszerei vei ezt a számot sikerült ugyan 75.000-re leszállítani, de a statisztikából eltüntetett lengyelek a valóságban mégis élnek s abszolút többséget bizonyítanak az urnák előtt olyan községekben is, amelyekben a népszámlálás húsz százalékot sem talált, akárcsak a magyar Kassán. Ezeknek a lengyeleknek a cseh államhoz való tartozásuk kezdetétől sem volt valami gyöngyéletük. Akár a magyarokat, őket is háttérbe szorították és megkárosították minden lehető alkalommal. Mellőzték őket a földreformnál, tisztán lengyel községekben cseh kisebbségi" iskolákat állítottak s ezekbe beerőszakolták a lengyel anyanyelvű tanulókat, lengyel plébániákra cseh papokat erőszakoltak, a lengyel nemzetiségű lakóknak nem ismerték el cseh állampolgárságukat, szóval velük is megízleltették mindazon keserűségeket, amelyek felvidéki magyar testvéreinknek állandó táplálékát képezik a csehszlovák köztársaság megalakulása óta <br />[...] <br />A lengyel lakosság üldözéssé fajult zaklatásának ürügyéül a csehek azt a körülményt használták fel, hogy a lengyelek a Teschenért vívott harcok tizenötödik évfordulója alkalmából a város cseh részén, zárt helyen szerény emlékünnepet tartottak. A cseh sajtó irredentáknak kiáltotta ki a csehországi lengyeleket s ebben a kormánypárti lapok jártak elől. Iszonyú műfelháborodást keltettek. A Fridekben székelő cseh takarékpénztár felmondta a lengyeleknek folyósított kölcsönöket, néhány az állammal kapcsolatban lévő vállalkozás elbocsátotta lengyel munkásait. Az állami hivatalnokoknak megtiltották a lengyel nyilvános helyiségek látogatását. Mindez nem volt elegendő. A félhivatalos szervként működő cseh iskolai Matica a légionárius egyesülettel és öt más szervezettel karöltve nagy népgyűlést hívott össze Teschenbe, hogy tüntessen a lengyelek állítólagos irredentizmusa ellen. <br />A tüntetésre ingyen vasúti jegyekkel és díjtalan automobilokon szállították a vidéki lakosságot. A népgyűlésnek Spacek képviselő volt a vezérszónoka. Szóval minden arra mutatott, hogy a tüntetést a kormány megbízásából rendezik. Spacek koalíciós képviselő beszédében erősen támadta nemcsak a csehországi lengyeleket, hanem az egész lengyel nemzetet. Azzal vádolta meg ismételten, hogy soha nem teljesítette a szláv közösséggel szemben fennálló kötelezettségét. Egyszerűen tagadásba vette, hogy Csehországban lengyel kisebbség volna. Akik magukat lengyeleknek nevezik, azok önös egyéni célokat szolgálnak (!) s Csehországban annyi joguk van, amennyit megérdemelnek [...] <br />Benes külügyminiszter adta a sértettet, felháborodott azon, hogy a lengyel félhivatalos fenyegető hangot használt, de hajlandónak nyilatkozott az ügy megvizsgálására. Lapjai azonban továbbra is támadják Lengyelországot, a tót irredenta támogatásával vádolják s hallani sem akarnak arról, hogy az ügyet kölcsönös megegyezéssel intézzék el. Csehország belső ügyeibe senki sem avatkozhatik. Hajlandók azonban az ügyet népszövetségi eljárás tárgyává tenni. <br />A lengyel sajtó is szilárdan kitart álláspontja mellett. Szerinte a népszövetségi eljárás abban áll, hogy egy délamerikai köztársaság képviselőjét teszik meg előadóvá, ki aztán hosszasan vizsgál, terjedelmes jelentéseket szerkeszt, mik után a döntést elnapolják, míg egészen elmerül az akták tengerében. Erre az útra nem lehet rácsalni Lengyelországot.<br /> </span></p>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2018%2F03%2F24%2Fteschen_a_lengyel-csehszlovak_viszony%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2018%2F03%2F24%2Fteschen_a_lengyel-csehszlovak_viszony%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2018%2F03%2F24%2Fteschen_a_lengyel-csehszlovak_viszony%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Teschen: A lengyel-csehszlovák viszony"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://valtozomult.blog.hu/2018/03/24/teschen_a_lengyel-csehszlovak_viszony#comments"><img class="item_ctp" src="https://valtozomult.blog.hu/rss/image/post/id/13776950" border="0" /></a><br /></p>
1938
1918
Tapié
Benes
Teschen
Szvatkó_Pál
Gogolák_Lajos
Magyar_Szemle
Witt
Tomcsányi_Lajos
Skrzynski
0
Változó múlt
https://valtozomult.blog.hu
http://kep.deakt.hu/valtozomult/teschen/tes1.jpg
https://valtozomult.blog.hu/2018/02/18/ranko_a_hos
Rankó a hős
2018-02-18T14:05:29+01:00
2018-02-18T14:05:29+01:00
Deak Tamas
https://blog.hu/user/74997
<table>
<tbody>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>Herczeg Ferenc novelláiból már ismerünk távoli tájakról és a változó múltról szóló történetet, de természetesen vannak bõségesen olyanok, amelyekbõl a közvetlen környezetünkrõl tudunk meg többet. A most következõ novella tömör mestermû, szinte minden félmondatából újabb elveszett történet kerekedhetne ki. Legfontosabb értéke azonban, hogy kivételesen itt segít a szépirodalom: végigolvasva megértjük a délszláv lelket, azokat a mozgatórugókat amelyek a Balkán történéseit közvetlenül, Európa történelmét közvetetten meghatározták az elmúlt 150 évben.</td>
</tr>
<tr>
<td>És tényleg gondolkuzzunk el, miért tûntek el a népdalok Mátyás királyról ...</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/horthy/Herczeg_Ferenc.tif.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" horthy="" herczeg_ferenc="" tif="" jpg="" data-original-height="800" data-original-width="656" height="640" width="523" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/horthy/Herczeg_Ferenc.tif.jpg" data-original-height="800" data-original-width="656" height="640" width="523" /> </a> </div>
</td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br /> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> Rankó, a hõs. <br /> <span style="background-color: white; color: black; font-size: 90%;"><br />Vasilija Radojcic - Mito Bekrijo. elõadja: Tanja Saviæ <br /><br /> <object data="http://www.deakt.hu/player.swf" height="48" id="audioplayer1" type="application/x-shockwave-flash" width="300">
<param value="http://www.deakt.hu/player.swf" name="movie"></param><param value="playerID=1&soundFile=http://kep.deakt.hu/valtozomult/delszlav/Tanja%20Savic%20-%20Mito%20bekrijo%20-%20Novogodisnji%20program%20-%20(TvDmSat%202012)-si0RlUJ9FaM.mp3" name="FlashVars"></param>
<param value="high" name="quality"></param><param value="true" name="menu"></param><param value="transparent" name="wmode"></param></object><br /> <br /> </span> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>Gyalog mentem át Szentpéterrõl Szerb-Almásra. A bánsági róna arra olyan lapos, akár az asztal.</td>
</tr>
<tr>
<td> Mikor keresztbe szegtem a végtelen hosszú nyárfa sort, amely az uradalmi földeket elválasztja a paraszt birtokoktól, hangos éneket hallottam. Egy kisleány ült az árok partján, pettyes borjút legeltetett és közbe teli torokkal, de sok zenei érzéssel nótázott. A kisleány szerb volt. Valaha szerb világ volt erre le a Dunáig, de most már csak négy-öt faluban misézik a pópa; a svábok megették õket földestül. Ezen a vidéken a szerbeknek csodálatos zenei tehetségük van. Két ökölnyi gyerkõc, ha összeül a kerítés tövében gajdolni, pompásan tud egymásnak kontrázni.</td>
</tr>
<tr>
<td>Annyit megértettem a kisleány énekébõl, hogy valami Rankó Iván nevû hõs dicsõségét zengi. Ki ez a_Rankó? Meglehetõsen ismerem a délvidékiek történelmét és legendáit, de Rankó hírét még nem hallottam. Lehet, hogy fegyvertársa volt a nagy Králevics Márknak. A mi magyar népünk ajkán csodálatosképpen már egyetlen nóta sem él, amely Kinizsi, Toldí. vagy akár Hunyadi emlékét hírdetné, a szerb nép dalok pedig még olyan vitézekrõl is tudnak, akik mint zsoldosok harcoltak Angoránál a mongol ellen. Szomorú és egyhangú nóták, szövegük azonban rendesen nagyon szép.</td>
</tr>
<tr>
<td>Megszólltottam a kislányt. Õ azonban zavarba jött, felugrott és nevetve elszaladt a borju után. Kócoshajú leány volt. térdig érõ tulipiros szoknyát viselt. de annyi öntudatlan kecsességgel futott, hogy a pillagó üldözõ Psychére kellett gondolnom. .A pillangót itt egy tarkaszörü, meghatóan bamba tekintetû borjú pótolta.</td>
</tr>
<tr>
<td> </td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div align="center"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/delszlav/Karaevski-1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" delszlav="" karaevski-1="" jpg="" data-original-height="400" data-original-width="600" height="265" width="400" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/delszlav/Karaevski-1.jpg" data-original-height="400" data-original-width="600" height="265" width="400" /> </a> </div>
</td>
</tr>
<tr>
<td> <a href="http://www.rasen.rs/2018/01/krasovani-banatski-srbi-katolici/?%D0%BF%D0%B8%D1%81%D0%BC%D0%BE=lat#.Wok_jdvZiSr" target="_blank" rel="noopener noreferrer"></a></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div align="center"> <a href="http://www.rasen.rs/2018/01/krasovani-banatski-srbi-katolici/?%D0%BF%D0%B8%D1%81%D0%BC%D0%BE=lat#.Wok_jdvZiSr" target="_blank" rel="noopener noreferrer"> Krassovai szerb katolikus parasztok, 1894. </a></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"><br />Az uradalmi malom alatt osszetalálkoztam a tiszttartóval. Ez a szerb úriember a falu csendes téli estéin a vármegye egyik legolvasottabb emberévé mûvelõdött. A malomból jött éppen. Esztendõk óta minden hétfõn odament, hogy elcsapja Marsics uramat, a molnárt, A molnár ugyancsak esztendõk óta minden vasárnap leitta magát a fekete földig, ilyenkor tisztára megbolondult és ordítozva fogadkozott, hogy agyonlövi az uraságot. Hétfõn aztán zokogva bocsánatot kért a tiszttartótól és esküdözött, hogy ez sohasem fog többet megtörténni vele. Igy aztán valahogyan csak megvoltak egymással.<br />A tiszttartó arca még fõtt a haragtól. <br />- Borzasztó, hogy mennyi mérge van az embernek ezzel a betyárral! De most nincs többé pardon! Fel mondtam neki és nem bánom, ha éhen vész is a porontyaival. <br />Jó. jó! - gondoltam. - Nem olyan könnyû túladni az uradalmi molnáron! <br />El akartam terelni a szót Marsics uramról. akinek most ugyancsak fájhatott a feje a tegnapi bortól. <br />- Mondja, uram, ismeri maga a szerb népdalokat? <br />- Egyéb az én dolgom uram! - morogta. <br />- Hát akkor nem is tudja, hogy kicsoda Rankó Iván? <br />- Már hogyne tudnám, hiszen az én zsellérem, almási ember. <br />- Rankó, a hõs? Akirõl a nóta. szól? <br />- Itt hamar nótába szedik az embert! <br />- És mért hõs Rankó? <br />- Megölte a feleségét, vagy két esztendõvel ezelõtt. <br />- Akkor most fegyházban hûsöl az istenadta? <br />- Hogyisne! Nincs esküdt a városban, aki el merné itélni a vádlottat, ha a nóta egyszer megtette hõsnek. Egyébként magam is esküdt voltam a pörben. <br />- Maga is fölmentette? <br />- Persze! <br />- Mondja csak, hogy volt az eset? <br />- Rankó egy gesztenyesi oláh fátát vett feleségül . . . Az ilyen eset nagyon ritka a mi falvaínkban, nem becsülik itt sokra a román hitsorsosokat... <br />- Szép volt legalább? <br />- Na! - A gesztenyesi vászpncselédek mind egyformák: nem csúnyák, de olyan - hogy is mondjam csak? - fekete, nedves szemük van ét; nagy fehér foguk. Huszonötesztendõs korukban már vénasszonyok. . . A többi parasztasszony errefelé a hátán hordja a terhet, a gesztenyesiek mindent a fejükön visznek, azért van olyan gyertyaegyenes, úri tartásuk... <br /><br /></span></span>
<table>
<tbody>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/delszlav/banat2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" delszlav="" banat2="" jpg="" data-original-height="414" data-original-width="236" height="400" width="227" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/delszlav/banat2.jpg" data-original-height="414" data-original-width="236" height="400" width="227" /> </a> </div>
</td>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/delszlav/banat1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" delszlav="" banat1="" jpg="" data-original-height="720" data-original-width="461" height="400" width="255" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/delszlav/banat1.jpg" data-original-height="720" data-original-width="461" height="400" width="255" /> </a> </div>
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;"> <br />- Haszontalan asszony volt, persze? <br />- Mint minden gesztenyesi vászoncseléd ...A krassói oláhok, akik jó gazdák és tiszteséletû parasztok ugyancsak lenézik ezt a falut. Azt hiszem különben hogy ennek a népnek a romlottsága a városi fürdõvendégek lelkén szárad . . . Rankó szomszéd összel esküdött, rákövetkezõ tavasszal már faképnél hagyta Milka - ez a volt a fiatalasszony neve ! - valami fiatal suhanc kedvéért. A haszontalan párocska egész nyáron át künn tanyázott valami gazdátlan csõszkunyhóban.... <br />- Rankó szerette az asszonyt? <br />- Isten tudja! Parasztember ilyenekben nagyon szemérmetes és nehezen kiismerhetõ... Tudja, mit mondok? Ha a maguk irodalmi parasztjai, a népszínmûviek. akik szerelemrõl meg búbánatról kornyikálnak eljönnének ide a falvakba, hát futóbolondnak néznék õket... Annyit tudok, hogy Rankó szomszéd minden vasárnap mise után elment a csõszkuny hóba és kérlelte a feleségét, hogy jöjjön haza. Szerelemrõl aligha beszélt neki, hanem annál többet a tehenérõl, a két malacáról, meg a baromfiról, amelyek nem lehetnek el asszony nélkül . . . Milka azonban a szeme közé nevetett. <br />- Ilyen pipogya ember volt a hõs? <br />- Még sokkal pipogyább, ha úgy akarja ... Õsszel katonának vittén Milka gavallérját és akkor az asszony kéretlenüls is hazajött. Rankó örömmel fogadta. A szerencsétlen ember akkoriban úgy dolgozott akár az igásló, csakhogy teleaggathassa cifra rongyokkal asszonyát. Rákövetketkezõ tavasszal Milka megint otthagyta az urát. A radványi Veisz ispánjához szegödött el cselédnek vagy micsodának . . . A zsidó ispán szép szál legény volt, afféle mulatós, falusi szoknyahõs ... Rankó szomszéd most már az ispán portája körül kuncsorgott minden vasárnap és ha szerét ültette. megint beszélt Milkával a tehénról, a malacairól és az aprómarhákról .. . . A télen megházasodott az ispán elvette egy krassói borügynök leányát és az új menyecskének persze az volt az elsõ dolga, hogy kizavarja a furcsa cselédet a házból...<br />- És Rankó megint visszafogadta? <br />- Vissza az; késõbb még négy ízben. Mert a fõtárgyaláson bebizonyosodott, hogy Milka, minden egyebektõl eltekintve, össze-vissza hatszor hagyta faképnél az urát . .. Utolsó szeretõje megint az ispán volt. Az ispán ugyanis összekülönbözött apósával a hozományon és mérgében hazaküldte neki a leányát. Milka akkoriban megint ott páváskodott egy ideig a tiszti lakban . . . Ez a dolog is véget ért, amikor az ispán megbékült a feleségével és bérletet vett túl a Du nán. Milka akkor egy szép selyemkötényt kapott és egyszerre csak ott dúdolgatott megint Rankó udvarán... Abban az idõben úgy látszott, mintha megelégelte volna a kalandozást. Nem bomlott többet a legényekkel, megült az ura mellett, sõt törõdött is a gazdaságával <br />- És miért kellett meghalnia? <br />- Végíghallgattam a fõtárgyalást, meg is értettem a dolgot, de megmagyarázni nem tudnám. Ezek: a délszlávok egészen másfajta emberek ám, mint a mi magyarjaink. Nincs talán nép, amely annyit el tudna tûrni, mint ez, de nincs is nép, amely olyan kicsiségok miatt kirúgná a hordó fenekét . .. Egyébként pedig az a nézetem a tulajdon fajtámról, hogy nagyobb mértékben áll a titokzatos erõk hatása alatt, amelyeket együttvéve végzetnek szoktunk nevezni . . . Rankónak akkoriban megházasodott valami rokona a faluban. A lakzi persze nagy parádéval jár nálunk. Milka ki is csípte magát a lakodalomra, és magára vette a piros selyemkötényt amelyet a zsidó ispántól kapott. Rankó szomszédnak szemet szúrt a kötény, ebbõl aztán egy kis perpatvar kerekedett.. Az asszony, aki pedig az utóbbi idõben nagyon hajlott az ura szavára, ezúttal sehogy sem akart engedni, otthagyta Rankót és egyedül ment a lakodalmas házba... A piros selyemkötény rajta volt ...<br />- És Rankó? <br />- Rankó szomszéd kiment az istállóba, meg köszörülte a baltáját, azután az asszony után ment is agyonverte az egész lakodalmas nép szemeláttára. Amikor elkészült a véres munkájával, leoldotta Milka derekától a piros selyemkötényt, bevitte a konyhába és megégette. Azután megcsókolta Mílkát, megcsókolt mindenkit, aki a házban volt, azt mondta: Szerb testvérek, imádkozzatok érettem ! - és elment egyenesen a csendörök után. A bíróságnál azzal védekezett, hogy a szive parancsolta így. Meg kell jegyeznem. hogy szerb parasztembemck több a szíve, mint más ember fiának. Neki az ereje, a tisztessége, a lelke is a szívében van. Az éhség sem a gyomrát, hanem a szívét bántja Az ügyész persze faggatta, miért nem szólalt meg a szíve, amikor a felesége még idegen emberekkel hejjehujjázptt, de Rankó nem tudott rá válaszolni. Az esküdtek megértették azonban így is és a nép is masertgtte és nótázva dicsõíti.. <br />Idõközben a tiszttartóval ketten a faluba érkeztünk Elfogadtam a meghívását és betertan hozzá a tiszti lakba.<br />A kapu alatt egy tucat parasztember ácsorgott. A tiszttartót várták nagy türelmesen.<br />- Magának nagy szerencséje van. - mondta a gazdám - ott a hös! <br /> <br /> <br /> </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/delszlav/Karaevski.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a kep="" deakt="" hu="" valtozomult="" delszlav="" karaevski="" jpg="" data-original-height="550" data-original-width="450" height="640" width="521" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/delszlav/Karaevski.jpg" data-original-height="550" data-original-width="450" height="640" width="521" /> </a> </div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;">Egy zömök kis parasztocskára mutatott, aki süvegével a kezében, szerényen állott a többi mellett. Ingujjban volt, feketepaszomántos fehér darócnadrágot viselt és plrosszárú bocskort, mint a többi. A tiszttartó az én kedvemért odaszólította: <br />- Rankó szomszéd. bejössz holnap a szekereddel? <br />- Bejövök, uram. <br />- Mennyi lesz a napszám? <br />- Amennyit jó szivvel ád az úr. <br />Furcsának találtam ezt a választ, mert nincs a világon ember. aki annyira szeretne alkudozni meg cigánykodni, mint az idevaló fuvaros. <br />- És ha jó szívvel semmit sem ad a tiszttartó úr? - kérdeztem. <br />Akkor a Krisztus szeretetéért fuvarozok - válaszolt Rankó, rámvetve komoly, nagy szemét. <br />Egy szivart akartam neki adni, de nem fogadta el. <br />- Hogy élsz meg ha ingyen dolgozol a gazdag embernek? - évõdtem vele tovább. <br />Rankó kissé éneklõ hangon válaszolt: <br />- Az Úr, aki felruházza a mezõk liliomát ... <br />- Jól van, Rankó szomszéd, látom már, hogy nazarénus vagy ... - Megláttam az örök világosságot ! <br />- Ez a szegény ember leszámolt a lelkiismeretével a maga módja szerint. - mondtam magyarul a tiszttartónak. <br />Bementünk a házba. A lépcsõn megállott a gazdám.<br />- Mondok egy furcsa dolgot! Ha a fõtárgyaláson bûnösnek mondtam volna Rankót, akkor a fejemre gyújtották volna a házat. Ha azonban most lemegyek udvarra és megbotozom, akkor holnap nevetni az egész falu rajta és nekem semmi bántódásom nem lesz. Rankónak. a hõsnek nótáját pedig a lelkesedéssel tovább fogják énekelni.<br />- Mi következik ebbõl? <br />- A hõs dicsõsége nem Rankó tulajdona. hanem népé. Ez a nép természeténél fogva valósággal szomjazza a hõsöket Mivel nem jut neki ilyenekbõl, tehát úgy segít magán, ahogyan tud ...<br />- És mi értelme ennek? <br />- Ami minden ideálnak. <br />Az elõszobában egy kanári madár köszöntött minket hangos csattogással. A konyhában pedig a mosogatóleány megint Rankónak, a hõsnek bús nótáját dalolta.</span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2018%2F02%2F18%2Franko_a_hos%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2018%2F02%2F18%2Franko_a_hos%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2018%2F02%2F18%2Franko_a_hos%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Rankó a hős"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://valtozomult.blog.hu/2018/02/18/ranko_a_hos#comments"><img class="item_ctp" src="https://valtozomult.blog.hu/rss/image/post/id/13678738" border="0" /></a><br /></p>
Mátyás_király
Kinizsi_Pál
Toldi_Miklós
Hunyadi_János
Herczeg_Ferenc
Rankó_a_hős
Kralevics_Márk
0
Változó múlt
https://valtozomult.blog.hu
http://kep.deakt.hu/valtozomult/horthy/Herczeg_Ferenc.tif.jpg
https://valtozomult.blog.hu/2018/02/18/tovabbfejlesztes
Továbbfejlesztés
2018-02-18T13:59:44+01:00
2018-02-18T13:59:44+01:00
Deak Tamas
https://blog.hu/user/74997
<table>
<tbody>
<tr>
<td>A "tót nemzet nincs" kapcsán már volt szó a magyarországi értelmiség bizonyos rétegeinek viselkedésérõl, ha kritikátlan hazugságok átvételérõl van szó, de lehet, hogy mégis meg kell követnünk egy kicsit õket. Nem biztos, hogy tudatosan, de úgy tûnik, hogy e hülyeség továbbfejlesztett változatának átvétele nekik is sok lehet - noha nem biztos, hogy inkább ez csak nyelvi akadály lehet.</td>
</tr>
<tr>
<td>Az <a href="https://library.hungaricana.hu/hu/collection/mnl_mti_radiofigyelo/" target="_blank" rel="noopener noreferrer"> MTI Rádiófigyelõjének jelentései </a> ugyancsak maga a Változó Múlt, nagyon jó forrás arra, hogyan is terjedt a gátlástalan propaganda. Az 1938. október 9-i jelentésben ezt olvashatjuk:</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/tot/mti38o9.JPG"></a><a deakt="" hu="" valtozomult="" tot="" mti38o9="" jpg="" data-original-height="148" data-original-width="800" height="118" width="540" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/tot/mti38o9.JPG" data-original-height="148" data-original-width="800" height="118" width="540" /> </a> </div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;">A Lidové Noviny megemlékezik arról, hogy 1914-ben, közvetlenül a háború kitörése elõtt, Tisza István gr, a nemzetiség elnyomásának nagymestere kijelentette, hogy "szlovák nemzet nem létezik". Ha most egy pillantást vetünk Szlovákiába azt látjuk, hogy egészséges nemzet éli ott viharzó, gazdag nemzetiségû életét, Ha tehát egy számot nem tevõ népecske 20 év alatt olyan érett nemzetté fejlõdhetett, melynek kéviselõi nemzetközi tárgyalásokat folytatnak, Ez a tény az elmúlt 20 év csehszlovák politikájának legfényesebb szószólója. </span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu//valtozomult/tot/lido38o9.JPG"></a><a deakt="" hu="" valtozomult="" tot="" lido38o9="" jpg="" data-original-height="345" data-original-width="800" height="275" width="540" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu//valtozomult/tot/lido38o9.JPG" data-original-height="345" data-original-width="800" height="275" width="540" /> </a> </div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>Itt is <a href="http://www.digitalniknihovna.cz/mzk/view/uuid:fdf1b7a0-3d14-11dd-8a5d-000d606f5dc6?page=uuid:b9586070-3b67-11dd-85f4-000d606f5dc6" target="_blank" rel="noopener noreferrer"> van valóban a cikk, </a> Ferdinand Peroutka tollából.</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> <a href="http://kep.deakt.hu/valtozomult/tot/lidotisza.JPG"></a><a deakt="" hu="" valtozomult="" tot="" lidotisza="" jpg="" data-original-height="515" data-original-width="676" height="486" width="540" target="new"> <img src="http://kep.deakt.hu/valtozomult/tot/lidotisza.JPG" data-original-height="515" data-original-width="676" height="486" width="540" /> </a> </div>
</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td> <span style="background-color: white; color: navy; font-size: 85%;">Roku 1914, krátce pøed válkou, rozhlíeje se po Slovensku øekl hrabì Tisza, velký mistr v utlaèováni: Slovenského národa ji není. Pohleïte nyní do tých prostor, jak tam kypí bujný slovenský ivot národní. To jest dílo nièeho jiného, ne dvaceti let èesko slovenské republiky. Slovenský národ, které ho prý ji nebylo, se vzkøísil a obrodil. Slo venské vìdomi za dvacet let svobody tak zmohutnìlo, e nikým ji nemùe býti vyhla zeno. Slovenský nacionalismus, který na po èátku tohoto století sloventi vlastenci s ná mahou shledávali po vesnicích, tak se rozvi nul, e si nìkdy i umìle vyhledával nepøítele a spatøoval jej v Èeích. Ztráceje za maïaøského reimu jednu vrstvu inteligence po druhé, byl slovenský národ jako tìlo bez hlavy. Ze kol, které postavila republika, vyla tak poèetná slovenská inteligence, e mùe obstarali vechny vìci národní. Neodnárod- nili jsme jediného Slováka. Ze slovenského národa, který byl na vyhynutí, stalo se ná rodní tìleso kypící ivou silou. Toto jsou nae skuteèné úèty se Slováky. Není ádné tragické viny, která by Slováky a Èechy ne pøátelsky oddìlovala od sebe. Byla ne dorozumìn! na té i na oné stranì. Ale co zna menají vechna nedorozumìní proti základ nímu smìru, který el к obrozeni slovenské ho národa a který se tak lií od onoho uspo kojení, s kterým øíkali Maïaøi pøed ètvrt stoletím: Slovenského národa ji není. Stát, jen toto národní obrozeni usku teènil, mùe nejlépe zajistili i dalí národní ivot. Dùkazy o po mìru к slovenskému národu byly bìhem po sledního století se strany Èechù a Maïarù ji podány. ádná propaganda nemùe tuto skuteènost zatemniti.<br /></span></td>
</tr>
<tr>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>Le lehetne fordítani szószerint a cikket, azonban a rádiófigyelõ munkatársa a lényeget már leírta helyettünk. Az utolsó pár gondolatot azonban nem írta le a figyelõ, ami egy rövidke elmélkedés a szlovák nemzetrõl hogyan él a magyarok és csehek mellett, zárva azzal: a tényeket nem tudja elfedni a propaganda.</td>
</tr>
<tr>
<td>Bizony, így van ez.</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2018%2F02%2F18%2Ftovabbfejlesztes%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2018%2F02%2F18%2Ftovabbfejlesztes%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvaltozomult.blog.hu%2F2018%2F02%2F18%2Ftovabbfejlesztes%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Továbbfejlesztés"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://valtozomult.blog.hu/2018/02/18/tovabbfejlesztes#comments"><img class="item_ctp" src="https://valtozomult.blog.hu/rss/image/post/id/13678726" border="0" /></a><br /></p>
csehszlovák
1938
1914
Tisza_István
Tót_nemzet_nincs
Lidové_Noviny
MTI_Rádiófigyelő
Ferdinand_Peroutka
0
Változó múlt
https://valtozomult.blog.hu
http://kep.deakt.hu/valtozomult/tot/mti38o9.JPG