| "Lefeküdtem, olvastam, forgolódtam. Hirtelen felijedtem, valamit elfelejtettem, valamit elhagytam. Aztán mintha egy befüggönyözött ablakból egy gyerekhang ösztökélt volna, feltérdeltem és suttogva elkezdtem: Isten áldd meg a magyart. És jött a magyar rónáról a magyar szellő, beszökött a hotelszobába, leszárította verejtékező homlokomat, álomba ringatott." |
|
Kabos Gyula, 1940. Idézi Sándor György.
|
 |
| Beethoven: Egmont. Furtwängler - I. |
|
Fájóan nagyon-nagyon keveset tudunk azokról a kiállásokról, amelyet a zsidó magyarok mutattak hazájukért, amikor épp üldöztetés volt a soruk - szinte Radnótin kívül mást nem is tudna mondani senki. Pedig ahogy Sándor György mondja a fenti idézettel kapcsolatban: nagyon sok Kabos Gyula van. Az egyik legtragikusabb történetet fogjuk most egy újabb mozaikkockával kiegészíteni, Szeles Erika történetét, aki tökéletesen megtestesítette az ifjúság mindenre elszántságát az 1956-os októberi napokban.
|
 |
| Az elképesztő kisugárzású lányról nemcsak az ismert Life kép, több egyéb kép, és mozgófénykép is fennmaradt, azonban a pontos eseményekről, amelyekben résztvett, jóformán semmi írott forrás. A közelmúltban rengeteget foglalkoztak vele, de ennek ellenére életéről is keveset, ellentmondásosat tudni. Édesapja, a már elvált Szeles-Schlesinger Sándor 1939-ben kötött házasságot, és 1951-ben nyilvánították holttá. |
| Sok eseményről sok emlék látott tehát napvilágot, azonban az egyik legfontosabbról, a Rádió ostromáról, amelyben hihetőleg résztvett, nem esett szó. Pedig a Szabad Magyar Rádió 1956. október 30-i számában, egy névtelen írótól jegyzett cikk szinte egészen biztosan őróla szól. A cikk hangvétele, lelkesedése a lány kisugárzásához pontosan illő, ugyanazokat az érzéseket, kíváncsiságot ébreszti fel, mint amit később a Life magazin dán fotósában. Az írás már ezért is fontos adalék, és tovább emeli értékét, hogy dokumentarista módon, nagyon pontosan ismerteti a rádió ostromát. Furcsa egyébként - és megint a kutatás aprólékossága és fontossága jelenik meg -, hogy ezt az említett cikket az 1956 a sajtó tükrében című 1988-as kiadvány is közli, eddig nem kapott nagyobb nyilvánosságot. |
 |
|
Szeretnék beszélni Veled és megszorítani a kezed, megtudakolni, hogy hívnak és honnan kaptad az erőt arra a forradalmi bátorságra, mivel mindannyiunkat elámitottál. Kedden este láttunk először a Rádió előtt a tüntető tömegben, amikor azt követeltétek, hogy olvassuk be a forradalmi ifjúság követeléseit. És lntegettetek nekünk, akik tehetetlenül álltunk az ablakokban és arra kértetek, segítsünk nektek belülről. Kötve volt a kezünk. A Rádió akkori vezetői mereven elzárkóztak minden olyan közlemény nyilvánosságra-hozatalától, amelyet nem felülről diktáltak. Küldöttségeiteket alig fogadták, alig álltak velünk és veletek szóba és természetes hallani sem akartak a nép követelésének elsmeréséről.
|
|
Csak így nevezhetlek: Vöröshajú Lány. Arcod izzott a haragtól, mikor győztesen törtél be hozzánk. De el kell végre mondanunk mindenkinek, a harcot nem ti kezdtétek. Itt voltunk benn a rádióban hallottunk és láttunk mindent. Követeléstek egyre hangosabbá vált, mi bent igyekeztünk rávenni a vezetőket az ifjúság pontjainak beolvasására. Nem. Ehelyett ők Gerő Ernőt kapcsolták össze a studióval s nyilvánosságra engedték az utóbbi idők egyik legszégyenteljesebb beszédét.
|
|
|
 |
|
|
| A tüntetők - és közöttük te is - háborogtak e minősíthetetlen beszéd hallatán. Követeltétek az ilyenfajta adások azonnali megszakítását és ekkor a Rádióban tartózkodó államvédelmi alakulat könnybombákat dobott közétek. Es a bombazápornak nem lett vége. lgvekeztetek behatolni az épületbe és akkor az államvedelmieket szuronyrohamra vitte az alakulat parancsnoka. A Bródy Sándor utcai rész második emeletén áltunk (sic), hallottuk az első sebesült sikolyát akinek a gyilkos szuronyt a testébe mártották. És utána riasztó sortüzek hangzottak. Aztán a fegyvercsövek az ég felől ellenetek fordultak. Megkezdődött a halál aratása. |
|
Kiáltoztunk és megfogtuk az államvédelmiek kezét, hogy ne lőjenek. De a kitermelt kaszt elvakultsága ekkor már nem ismerte a határt. És akkor ti is fegyverhez jutottatok. Nem tudtuk hogyan, hiszen bennünket is bezártak a szerkesztőségi szobákba. Megkezdődött az ostrom. A forradalom első és egyik legynagyobb ostroma. Éjfél már jóval elmúlt. Félhárom lehetett, amikor behatoltatok az épületbe..Te jöttél elől, te, Vöröshajú Lány. Arcod a csata izgalmában égett. Egyik kezedben a mi drága nemzeti színű zászlónk lobogott. A másik kezedben a Szabadság fegyverét tartottad.
|
|
Mi, akik akkor láttunk téged, soha nem felejtünk el.
|
|
Egy nemzet szabadsága lángolt benned.
Bár úgy hozná a sors, hogy harcaidat mind ilyen győzelemmel harcold végig, Hogy megismerhessünk téged, megszoríthassuk a kezed, és megköszönjük neked a Szabad Magyar Rádiót.
|
| Beethoven: Egmont. Furtwängler - II. |
 |
|
Szeles Erika halotti anyakönyvi kivonata, 1956. november 12-i bejegyzés.
|
A Vöröshajú Lány
2016.10.24. 22:05 Deak Tamas
Szólj hozzá!
Címkék: 1956 ÁVH Kabos Gyula Sándor György Szeles Erika Schlesinger Sándor Szabad Magyar Rádió A Vöröshajú Lány
A széttépett 12 pont
2016.08.15. 10:47 Deak Tamas
Néha előfordul, hogy a kutató a lapok között olyat talál, amelytől "Szó bennszakad, hang fennakad, Lehellet megszegik ..."
Esti Lapok, 1849. február 28.
A számítógépek világában már könnyű az örökérvényűnek ítélt tépest helyrehozni ...
Pest város közönsége nevében alólirottak szerencsések
hivatalosan értesitni a, magyar nemzetet, hogy a'mimás
országokban polgár vérbe került,- a'reformot- Buda-
pesten 24 óra alatt békés és törvényes úton kivívta a'
törvényes egyetértés. A' városi tanács ugyan is a' választó
olgársággal értesülvén arról, mikép a" város polgárai és
lakosai vele együtt akarnak értekezni az idok komoly fejle-
ményei felett; a' tanácskozási leremek századokon át zárva
volt ajtajit 1£48-ik évi martius 15-kén délután 3 órakor a*
népnek megnyitá, is miután megértette annak törvényes
kivánatait, azokat mint nagyobb részt már eddigelö is
kebelében apait hazaliui óhajtásokat , egy szivvel egy aka-
rattal elfogadta magáévá tevé, söt azon tizenkét pontot,
melyeket nagy részben a' nemzet 1790-ik év óta törvény-
hozás úlián is annyiszor sürgetett; ezen közgyűlésben
az országgyüléshez intézendő kérelmezéskint alairta.
A' nemzet óhajtásainala említett pontjai következok:
Sajtó szabadság a' eensura eltörlésével.
2. [felelős ministerium Buda-Pesten.
3. Evenkéni. országgyülés Pesten.
4. Törvény'el'o'tli egyenlőség polgári és vallási
tekintetben.
5. Nemzetiíőrsereg.
6. Közös teherviselés.
Szólj hozzá!
Címkék: 1849 12 pont Esti Lapok
"Nem veszünk el!"
2016.08.11. 16:25 Deak Tamas
Az 1849-es újságokat - már azt a keveset, amit az anno.at imgyenesen rendelkezésükre bocsát - mindig nagy élmény olvasni, nemcsak a kiváló szép magyar mondatok miatt, hanem azért is mert láthatjuk: akkor sokkal több kortárs látta a fától az erdőt, és gondolataik fájó aktualitással igazak lettek, életünket máig befolyásolják.
Lássuk az Esti Lapok 1849. július 7-i, utolsó lapszámát ...
Mont van idő épen : versengésrell Mont midőn minden ón uj veszélyt hoz: hazánkra, miért akarjátok : régit is fóltámasztani, a meghasonlást.
Egyik a polgári kormányt vádolja, másik katonait azon veszélyek bekövetkezteért, mik fejünk felett függenek.
Pedig nekünk nincs okunk egymásnak szemrehányúsokat tenni.
A magyar nemzet minden egyéne, :. legma- gasabbtól, : legkiseebbikig hiven becsületesen teljesítő honfiui kötelességeit.
A kormány .. hadsereg, a nép, az urak és a szegények , hadvezérek és a közkatonúk mind. mind úgy viselték magukut, miként hősök , mi ként hazafiak, miként becsületes emberek.
Nincs okunk rá , hogy azt mondjuk egymás- nnk : te és te voltál az oka, hogy mont veszélyben van Magyarország, te és te lész az oka, ha el- veszünk.
Nem veszünk el!
Átkozott az elme , melly e gondolatot megfogamzá.
Én hogy veszéljeink nagyok,annak Magyarországon senki nem oka, hanem oka az európai népek tétlen gyávasága, kik nyugodtan nézik, hogy a: utóoó határfal melly a szolgaság földét a szabadság fóldétól elválasztja miként támadtatik meg barbarul, minden népjog ellenére.
Oka az európai dynastiák nyomoru uralko- dóvágya, kik nem félnek annyira muszkaországtól ; mint népeik szabadságérzetétöl.
De ha : külorszúgok népei nem tudnak ve- lünk egyetérteni, legalább mi mngunk értsünk egymás között egyet.
A magyart senki nem győzheti le, csak a magyar maga.
A journalisticának most a népet buzdítani kii- kötelessége, nem egymás közt versengeni.
Van nekünk ellenségünk elég ne keressünk azt magunk között.
Mig künn falvakban mezőkön a megye: fóld népe kaszákat élesit az ellenaég szívének, az alatt itt a fővárosban a litteratura vitézei vádoló czivakodaeokkal hangolják le a közönséget.
A Marczius Görgeiért szidja a kormányt.
A Republica a kormányát szidja Görgeit
Görgei újolag meg van erősítve a főtábor vezényletében , ém tehát nincsen mit perlekedni többé. () minden helyzetben fog tudni használni a hazának.
De azért, hogy valaki Görgei miatt a. kormányt megtámadja, nincs senkinek viszont Görgeit támadni meg s azt is eldisputálni tőle: hogy győzelme nem is gyözelem , hanem egy visszaverés
Az illyen mind két részről igazán igazságtalan és méltatlnn viták rossz vért csinálunk a népben.
Csak az a szerencse hogy a vidékre egyikünk lapja sem jár mindössze hatva példányban.
Oda jutottunk : hogy örülnünk kell rajta hogy a nép nem olvassa, mit írunk.
Szólj hozzá!
Címkék: 1849 Esti Lapok
A kék rejtjelkulcs
2016.05.31. 19:58 Deak Tamas
A ma száz éve elkezdődött jütlandi csatát nagyban befolyásolta az, hogy a brit haditengerészet már birtokában volt a német tengerészeti kódkönyvnek. Hogy ehhez hogyan is jutottak hozzá, arról a Csendőrségi Lapok 1943. február 1-i száma közöl egy érdekes írást.
A második kék rejtjelkulcs.
A Domenica del Corriere engedélyével.
Olaszból fordította: néhai AMBRÖZY GYULA vezérőrnagy.
Sok idő eltelt már 1917 óta, ennélfogva azt gondolom, hogy mielőtt hozzáfognék ennek az esetnek az elbeszéléséhez, fel kell újítanom annak az időszaknak néhány eseményét, melyek talán még azok előtt is ismeretlenek, akik azokat átélték.
A nagy háború alatt rendkívül kritikus volt a szövetséges hatalmak szempontjából az 1917 áprilistól m:ijusig terjedő időszak. A német tengeralattjárók megtizedelték a szövetséges hajóhadat, minek következtében a polgári lakosságnak már legfeljebb csak 7-8 hónapra elegendő élelmiszer .állott rendelkezésre, amiként azt az Egyesült Államok londoni nagykövetének 1917 április 27-én Walter H. Pagenak Washingtonba küldött egyik izgalmas jelentésében olvashatjuk. Az Ententenek eme halálosan komoly helyzete bizonyára ismeretes volt Németország előtt, amely gyors ütemben haladt a győzelem felé. Ez volt az amerikai beavatkozás oka is és elképzelhető, hogy mekkora igyekezettel kísérelték meg a németek azt, hogy az új ellenséget Európától távoltartsák.
Miután a beavatkozás megakadályozását célzó diplomáciai és másféle kísérletek meghiusultak, a németek elhatározták, hogy tengeralattjáró hajóikkal állják útját az amerikai szállítmányoknak. Hogy ez teljességgel nem sikerült, nagyrészt az Entente kémszolgálatának volt tulajdonítható. Ugyanis a szövetségeseknek sikerült azon titkos utasítások egyik példányát megszerezniök, amelyeket a német admiralitás adott ki a parancsnoksága alatt álló tengeralattjáróknak s ezáltal lehetővé vált, hogy felfedezzék és tévútra vezessék a tengeralattjárók mozdulatait.
Hogy anémet tengeralattjárók az admiralitással érintkezhessenek, a rádió h!asználatára voltak utalva, készleteik kiegészitése céljából pedig azokra a titkos, élelmiszert és üzemanyagot szolgáltató bázisokra voltak kénytelenek támaszkodni, amelyeket Németország már előre létesített Európa legszétszórtabb pont jain és Észak-Afrika partján. Az Entente kémszolgálatának ezért két fontos célja volt: megszerezni a rádió rejtjelkulcsot és leleplezni a bázisokat.
Németország főleg két rejtjel kulcsot használt abban az időben, az ú. n. szürkét, mely a fedél színe után viselte nevét és a szárazföldi hadműveletek céljaira szolgált, továbbá egy másodikat, melynek kék fedele volt és ezért kék rejtjelkulcsnak nevezték. Ez utóbbit a német admiralitás használta oly célból, hogy titkos utasításokat továbbítson flottájának, így tengeralattjáró hajóinak is.
A szövetéges hatalmak titkos kémszolgálatának legügyesebb ügynökei próbálkoztak már az ellenségeskedések megkezdése óta azzal, hogya kék rejtjelkulcs egy példányának birtokába jussanak, amely lehetővé tette volna azt, hogy a német flotta mozdulatait megtudhassák. Ez a feladat rendkívül nehéz volt.
A kék rejtjelkulcs megszerzése végül is sikerült, de nem olyan formán, mint azt a kémkedésről írt több mű .említi. Ezek szerint a rejtjelkulcsot igen regényes módon Miss Flora Van Poland, az angol kémszolgálat egyik kémnője lopta el. Ez tévedés. A valóság az, amit itt ismertetek.
1915 július 15. felé a keleti angol part egyik pontján, Newcastle szomszédságában zátonyra futott az U-31 jelzésű német tengeralattjáró hajó. A hajón keletkezett mérges gázok következtében a hajó egész személyzete meghalt és így a német tengeralattjáró teljesen sértetlen állapotban jutott az angolok kezére, akik megőrzés céljából egy angol hadiszertárba helyezték el. Nagyon természetes, hogy az U-31-en okmányokat is találtak, amelyek értékesnek bizonyultak. Közöttük volt a "kék rejtjelkulcs" s ennek egy másolata is.
Németország nem tudta, hogy milyen sorsa jutott az U-31 és így a rejtjelkulcsnak rendkívül nagy hasznát vették a szövetségesek. Különösen az 1916 június havában megvívott jüttlandi csatában bizonyult az igen becsesnek. Azonban éppen e tengeri ütközet következtében a német admirális meggyőződött arról, hogy a kék rejtjelkulcs ismertté vált, miért is azt az u. n. "második kékrejtjelkulcs"-csal pótolta. Most tehát azon kellett az Entente hatalmaknak fáradozniok, hogy ebből a legújabb rejtj elkulcsból valamilyen csel segélyével másolatot tudjanak szerezni. Azt tudták, hogy anémet tengeralattjárók rejtjelkulcsainak kicserélése ama titkos bázisok útján történt, ahonnan a hajókat különféle szükségletekkel látják el. Az U-31 tengeralattjárón talált okmányokból pedig megtudták azt, hogya marokkói parton hol van ezen titkos bázisoknak egyik legfontosabbika.
E körülmény ismeretében Russel Arthur őrnagynak, az angol kémszolgálat egyik vezetőjének - kinél ragyogóbb elméjű embert sohasem ismertem - módjában volt egy nagyszerű tervet kieszelnie. tppen ezekben a napokban Murphy Sámuel főhadnagy leesett lováról és egyik lábát törte. Ezt a véletlen balesetet használta fel Russel őrnagy a katonai kémszolgálat egyik legragyogóbb tettének végrehajtásához, melyet az alábbiakban ismertetek.
Az 1917-ik év egyik koromsötét éj tszakáján a viharzó tengeren - a marokkói partok közelében - hirtelen három zöld rakétát lőttek ki, majd némi szünet után három vörös rakéta szökött a magasba. A partról válaszképpen négy fehér rakétát bocsátottak fel és egyidejűleg egy kis motorcsónak indult el, amely egy közeli világító torony felé vette az irányt. A vllághó torony előtt, a hullámok közepette egy tengeralatt~áró körvonalai bontakoztak ki. Semmi kétség, csak németek lehetnek. A motorcsónak már közel van. Két ember száll át belőle a tengeralattjáróba, melyen egy sebesült van, egyik lába eltört. Szakszerű kezelésre volna szüksége és némi üdülésre is. Ezért szállítják partra, közel egyik német titkos bázishoz, ahol a tengeralattjárók szükségleteit egészítik ki. A beteg, akit a motorcsónak legénységének átadnak, szép, nagy, erős ifjú, valódi német fajta. Tengerész sapkája világos szőke hajat takar, sapkájának szalagja pedig a ,.Németország tengeralattjáró flottája" feliratot viseli.
Egy hónap sem telt el s az ifjú tengerész már lábbadozik. Délutánonként egészségi sétákat tesz a tengerpart mentén egy viruló szép lánnyal, a hajó-javitóműhely mérnökének leányával. Ez a javítóműhely a német tengeralattjárók ·szűkségleteiről gondoskodik. A leány sokat tud és sok mindenféléről van tájékozva. Egy éjszaka aztán visszatér a tengeralattjáró: a tengerész felgyógyult és vissza kell térnie a fedélzetre.
A leány nehéz szívvel vesz búcsút. Bizonyára nem is gyanítja, hogy egy hónapon keresztül Murphy Sámuelt, az angol kémszolgálat főhadnagyát szerette. Annál kevésbbé tudhatja. hogy német tengerész zubbonya alatt imádottja féltve rejteget egy írásköteget, melyben a "második kék rejtjelkulcs" egy teljesen hű másolata van, de egyéb értékes jegyzetek is. Mindezeket a gyár kórházában való tartózkodása alatt csente el ügyesen. A "német" tengerész csónakja nemsokára eléri a tengeralattjárót, mely a nyilt tengeren várja. Ez az egykori német tengeralattjáró. az U31, amelv két évvel ezelőtt zátonyra futván Newcastleben. most az ellenségnek tett ilyen jó szolgálatot ennek a jól kieszelt, vakmerő vállalkozásnak során.
Szólj hozzá!
Címkék: 1917 1943 Arthur Russell Samuel Murphy Csendőrségi Lapok Jütland U31 kék rejtjelkulcs
