Szerzők

HTML

Változó múlt

Hozzászólni csak meghívottaknak lehet.

Miért kell ilyen blog?

Más nyelveken

Friss topikok

  • Hory László Sándor: @Deak Tamas: A homlokzaton ma is látható a Hory-címer. (2018.03.24. 20:03) Kánya Kálmán halála - ?
  • Deak Tamas: Hello, May I suggest some comments and corrections to your picture captions from Marshal Mannerhe... (2014.06.30. 11:05) Mannerheim 75

Címkék

12 pont (1) 1689 (1) 1755 (1) 1823 (1) 1848 (1) 1849 (2) 1859 (1) 1875 (1) 1904 (1) 1907 (2) 1908 (1) 1909 (1) 1912 (1) 1914 (2) 1916 (1) 1917 (1) 1918 (3) 1919 (14) 1920 (3) 1921 (1) 1922 (2) 1924 (1) 1925 (3) 1928 (3) 1929 (2) 1930 (2) 1931 (1) 1932 (2) 1935 (2) 1938 (5) 1939 (2) 1939 június 7. (1) 1940 (8) 1940 március 13 (1) 1941 (4) 1941 március (2) 1942 (6) 1943 (3) 1944 (6) 1944 március 18 (1) 1944 március 19 (4) 1944 október 15 (2) 1945 (1) 1945 április (1) 1945 január 25 (1) 1945 május (3) 1947 (1) 1950 (2) 1956 (4) 1969 (1) 1975 (1) 1977 (1) 1978 (2) 1980 (1) 1986 (2) 1987 (1) 48-as zászlók (1) 708 (1) Adolf Hitler (5) Ady Endre (1) Afrika (1) Akadémia (1) Ákots Gyula (1) Albert von Schlippenbach (1) Alekszandr Dovzsenko (1) Alsószinevér (1) Amerika Hangja (1) André Kosztolányi (1) Antoine Marés (1) Apponyi Albert (2) Arányi Gyula (1) arisztokrata (3) Armia Krajowa (1) Arthur Russell (1) Árvay András (1) Assen (1) ÁVH (1) Az I világháború története (1) Az Ujság (1) A félelem bére (1) A Híd (1) A honszerző (1) A magyar nyelv tanításának terve a nem magyar tannyelvű iskolákban (1) A Rákosi per (1) A Vöröshajú Lány (1) Baillet Latour (1) Balatonfüred (1) Bandong (1) bank (1) Bányász Rezső (1) Barankovics István (1) Baranyi Ferenc (1) Bárdossy László (1) Bartha Károly (1) Bartos Ödön (1) Bayer István (1) Bécs (1) bécsi döntés (2) Beilen (1) Belgium (1) belle epoque (1) Bencsik Gábor (1) Benes (5) Bengázi (1) Benito Mussolini (1) Beran (1) bérek (1) Berkó Pál (1) Bertalan Sándor (1) Berta Pál (1) bethlen istván (1) Bethlen Rózsa (1) bevándorlás (2) Bíró László József (2) Blick (1) Boleslaw Bierut (1) Boletin de estado (1) Bonkáló Sándor (1) Borhi László (1) Boroevic (1) Boros Zsuzsanna (1) Borsányi György (2) Borsody István (1) Borsszem Jankó (1) Bors László (1) Bovensmilde (1) Brassó (1) Brazília (2) Brüning (1) Buczolich János (1) Buczolich Jánosr (1) Budai László (1) Budapest (4) Budapesti Hírlap (1) Bulgária (1) Carlos Mandel (1) Casablanca (1) Catherine Horel (1) Charles de Gaulle (1) Cieszyn (1) cigány (1) Clemenceau (2) Cloots (1) Convento do Carmo (1) Csallóköz (1) csehszlovák (6) Csekey István (1) Csendőrségi Lapok (3) Cseri József (1) Csetényi József (1) Csík vármegye (1) Csorna (1) Csrepka Teréz (1) Czibor Zoltán (1) dalmát (1) Dánia (1) Danton (1) Das Interessante Blatt (1) Deák Imre (1) Deák Kálmán (1) Dékány István (1) Demetriu Radu (1) Den Uyl (1) Der Mythus des XX. Jahrhunderts (1) Desmoulins (1) Deutsche Wochenschau (3) De Punkt (1) Diaz (1) Dietl (1) Dimitar Bratanov (1) Dino Alfieri (1) Dobák Imre (1) Dohnányi Ernő (1) dokumentum (8) Dolgozók Világlapja (1) Doncaster (1) Dörnberg (1) dr. Wolfner Pál (1) Drágos János (1) Drimmel Mária (2) dr Kara László (1) dr Nyerges Pál (1) Dunamocs (1) Durcsanszky (1) Eberhardt von Stohrer (1) Eger (1) Egri csillagok (1) Egyiptom (1) Ein Heller und ein Batzen (1) elemzés (4) elnök (1) Entzbruder Dezsõ (1) Entzburger (1) Eötvös József (1) Erdély (1) Erdélyi (1) Escher Károly (1) Esti Lapok (2) Eugenio dos Santos (1) Eugeniusz Bodo (1) Eva Braun (1) familysearch (1) Faragho Gábor (1) Faruk (1) Fáy Dávid (1) fehérterror (2) felsőház (1) Fenyő Miksa (1) Ferdinand Peroutka (1) Ferenc József (2) Fidibus (1) film (1) finn (1) flotta (1) főispán (1) földrengés (1) Forró Imre (1) Fortélyos félelem igazgat (1) fővezérség (1) francia (4) Franciaország (1) Francia Észak-Afrika (1) Franciszek Brodniewicz (1) Franco (1) freyung (1) Frigyes főherceg (1) Fritz Thyssen (1) Füles (1) Füredi Rikárd (1) Gabriel Malagrida (1) Gajárszky Magdolna (1) Gajda (1) Garami Ernő (1) Gárdonyi Géza (1) Geiger Imre (1) Geoffrey Barraclough (1) Georges Arnaud (1) Georges Clemenceau (1) Gereblyés László (1) Gereöffy Géza (1) Giznery Sándor (1) Glaser Ferenc (1) glósz miksa (1) Gogolák Lajos (2) Goluchowski (1) golyóstoll (1) GPU (1) Graefl Károly (1) Greenwhich (1) Grigorcea (1) Groningen (1) Grosics Gyula (1) Grósz Bernát (1) Gulag (1) Gustaaf Tehupuning (1) Guttmann Béla (1) gyakorlati tót nyelvtan (1) Gyenis Antal (1) Gyömrő (1) Habsburg Ottó (1) hadüzenet (1) Hajmássy Miklós (1) Halász Lajos (1) halotti anyakonyvi kivonat (1) Hamburger Jenő (1) Hansina Uktolseja (1) Hans Braam (1) határ (1) Hatz József (1) Hatz Sámuel (1) Haubrich József (1) Háy Gyula (1) Heinrichs (1) Hejszán Ferenc (1) Helsinki (1) Hendaye (1) Herczeg Ferenc (4) Heydrich (1) Hirossik János (1) Hirossik Török Gergely (1) Hitler (9) Hlatky Endre (2) Hlinka (1) Hodac (1) Hodza (1) holland (3) Hollandia (1) Holland gyarmatosítás fekete könyve (1) Hollán Sándor (1) Hornyik Károly (1) Horn Géza (1) Horthy (2) Horthy Béla (1) Horthy Erzsébet (1) Horthy István (2) Horthy Jenő (1) Horthy Miklós (8) Horthy Paula (1) Horthy Szabolcs (1) Horthy Zoltán (2) horvát (1) Hóry András (1) Hrabcik (1) Hubay Kálmán (1) Hunyadi János (1) ifj. Horthy Miklós (2) igmándy-Hegyessy géza (1) II. Viktor Emánuel (1) Ilja Eherenburg (1) Ilyés Gyula (1) Ina Benita (1) Incze Péter (1) indonéz (1) invázió (1) Iskola a határon (1) IV. Béla (1) IV. Ince (1) Izsák Éva (1) J. B. Raten (1) James Stewart (1) január (2) Ján Kollár (1) Jan Kollár (1) Jásdi István (1) Jászkarajenő (1) Jean Ann Kennedy (1) Jel-Kép (1) Jelky András (1) jezsuita (1) JFK (1) Joe Patrick Kennedy (1) John Fitzgerld Kennedy (1) Joó Tibor (1) Jornal de Guerre (1) Josef Göbbels (1) József király (1) Julier Ferenc (1) július (1) június (3) Jütland (1) Jutro idzemy do kina (1) Kaba (1) Kabos Gyula (1) Kállay Kristóf (1) Kállay Miklós (4) Kánya Kálmán (5) Karátson Dávid (1) Karikás Frigyes (1) Karl Marx (2) Károlyi Mihály (1) Károly román király (1) Kárpátalja (1) Kassa (1) Kathleen Kennedy (1) katolikus (1) Katona Fedor (1) Katymár (1) Katyn (1) Kazimierz Junosza-Stępowski (1) kék rejtjelkulcs (1) Kelen Magda (1) Kenderes (1) Képes Történelem (2) képviselőházi napló (1) Kerékjártó Kálmán (1) Kéri József (1) kihallgatás (1) Kinizsi Pál (1) Kino Pravda (1) Királymező (1) Király Magyar Automobil Klub (1) Kiss A. József (1) Klement Gottwald (1) Klézl Julianna (1) kóborcigányok (1) Kollonics Lipót (1) Kolozsvár (2) kommunista (2) Konek (1) königliche ungarische unterrealschule (1) Korondy Béla (1) Korunk (1) Kósa József (1) Kossuth Lajos (1) Kovács Alajos (1) Kovács Imre (1) Kralevics Márk (1) Kramar (1) Kudar Lajos (1) Kugel Ernő (1) Kunfi Zsigmond (1) Kunszery Gyula (1) Kun Béla (3) Kun Miklós (1) Lajkó András (1) Lakatos Imre (1) Landler (2) Landler Jenő (1) Latinovits Margit (1) La Vanguardia (1) Ledeboer (1) lengyel (5) Lengyel István (1) Levante (1) Lex-Apponyi (1) Le Figaro (1) Le Monde (1) Líbia (1) Lidové Noviny (1) Lindquist (1) Lisszabon (1) Löffler Lajos (1) London (1) lovasság (1) Lovászpatona (1) Luce (1) Luxemburg (1) Madarász József (1) Madarsko (1) Madzarska (1) Magyarország (3) Magyarország története (1) magyarosítás (1) Magyarság (1) Magyar Film Iroda (1) magyar királyi katonai iskola (1) Magyar Szemle (3) Magyar Világhíradó (1) mainzi püspök (1) Malhomme (1) Malinowski (1) MalyPetr (1) MANDA (1) manipuláció (7) Mannerheim (1) Marosvásárhely (1) Marton Pál (1) Masaryk (1) Matica Slovenska (1) Mátyás (1) Mátyás király (1) Mauthausen (1) MÁV (1) Maximilian Njegovan (1) Mayer Lajos (1) Mekelesz (1) menekültek (7) Mercedes (1) Mérs el Kebir (1) mezőgazdaság (1) Mezőség (1) MFI (1) Michał Kwieciński. (1) Michał Waszyński (1) Michał Znicz (1) Míg megvalósul gyönyörű képességünk a rend.... (1) Mihály román király (1) Miklósi István (1) Miletics Szvetozár (1) Molnár György (1) Molnár János (1) molukka (2) Monde (1) Móricz Zsigmond (1) MTI Rádiófigyelő (1) München (1) Munkács (1) Musztafa Kemál (1) Nadvurna (1) Nagykanizsa (1) nagykövet (1) Nagyrév (1) Nagyukrajna (1) Nagy Ausztria (1) Nagy Jenő (1) Nagy Magyarország (1) napló (1) Natter Gitta (1) német (7) Németh Gyula (1) Németh Lajos (1) Németmokra (1) Németország (1) német megszállás (9) Népszabadság (2) Népszava (2) Neumann Regina (1) Niederdorf (1) Niederdorf- (1) NKVD (1) Norvégia (1) Novoje Vremja (1) nyári időszámítás (1) nyelvismeret (1) Nyikolaj Ljachterov (1) nyilas (2) Nyomorfilm (1) Ódony Dezső (1) Oesch (1) Öhquist (1) Októbertől márciusig (1) olimpia (1) Ónodi Imre (1) Orán (1) Orcsik István (1) örmény (1) Ormos Mária (1) Östreicher Emil (1) Osztrák Magyar Monarchia (1) Ottlik Géza (1) Paasonen (1) Pabst (1) Páger Antal (1) Páhi (1) Palásti Mihály (1) pánszláv (1) Párizs (1) Pester Lloyd (1) Pesti Hírlap (3) Pesti Napló (1) Peter Albert van der Parra (1) Petrák Miklós (1) Philppe Pétain (1) Piave (1) Pietro Badoglio (1) Pilch Jenő (1) plakát (1) Pödör László (1) Pombal márki (1) Portugália (1) Pozsgay Bálint (1) Pozsony (2) Pragg (1) Prókai Erzsébet (1) Prónay Pál (1) Pruszków (1) Purgly Lajos (1) Puskás Ferenc (1) Quatre ans a rayer de notre histoire (1) Rácalmás (1) Raffailowa (1) Rajk László (1) Rákosi (2) Rákosi Mátyás (4) Rákos Mátyás élete képekben (1) Rankó a hős (1) Rásy Barna (1) Reményi-Schneller Lajos (1) Revue de Transslylavie (1) RFK (1) Richard C. Partridge (1) Rizzo (1) Robert Kennedy (1) Robert Taylor (1) román (2) Románia (2) roman sukevics (1) Ronald Reagan (1) Roosevelt (1) Rosenberg (1) Rose Kennedy (1) Rudolf Hitler (1) Rydz-Smigly (1) rydz-smigly (1) Ryti (1) Saguna András (1) Sajdik György (1) Samuel Murphy (1) Sándor György (1) Sao Paulo (1) Schell Péter (3) Schiller János (1) Schlesinger Sándor (1) Schoch (1) Schwarz Mór (1) Scseglov (1) Seidel (1) Sieg im Westen (1) Skrzynski (1) Solt (1) Sopron (1) Soproni Elek (1) Sorg Antal (1) spanyol (1) Stefan Zweig (1) Stockholm (1) Stribrny (1) Stumpff (1) Szabadka (1) Szabad Magyar Rádió (2) Szabad Nép (2) Szabó Jánosné (1) Szabó József (1) Szálasi (2) Szalay László (1) Szamuely Tibor (2) szárnysegéd (1) Szedeniker Antal (1) Székelyföld (1) Szekszárd (1) Szeles Erika (2) Szelevény (1) szenátus (1) Sziklakórház (1) Szilassy László (1) Szilézia (1) Szladek Barna (1) szlovák (6) Szmirna (1) szovjet (6) szózat (1) Sztálin (3) Sztaniszlava (1) sztár (1) sztepan bandera (1) Sztójay (1) szudétanémet (1) Szuhay-Havas Ervin (1) születésnap (1) Szvatkó Pál (3) Tabák Lajos (1) tábornok (1) Takács Ferenc (1) Tamási (1) Tanácsköztársaság (5) Tanácsok Országos Gyűlése (1) tancsapatok (1) Tanner (1) Tapié (1) Tapolca (1) Taraszov-Rodionov (1) Taraszov-Rogyionov (1) Tarcsay István (1) Tassányi István (1) Ted Kennedy (1) Teleki Pál (1) Temesvár (1) Teschen (2) Těšín (1) Thomson (1) Tildy Zoltán (1) Tilkovszky Lóránt (1) Timothy Snyder (1) Tiszazug (1) Tisza István (3) Tisza Kálmán (1) Tito (1) Toldi Miklós (1) Tomcsányi Lajos (1) török (1) Torres Vedras (1) történelemkönyv (3) Tót nemzet nincs (2) Trianon (3) Tropenmuseum (1) Tropisch Nederland (1) Trubinyi Lajos (1) tudományos gyűjtemény (1) Tuompo (1) U31 (1) Udrzal (1) Ugarska (1) Uhorsko (1) Újszászy István (1) ukrajna (1) Ulrich Imre (1) Ungvár (1) USA (1) usztasa (1) Vágó Béla (1) Vajay László (1) Varga Jenő (1) Varga Nándor (1) Varsó (1) Vasgárda (1) vasút (1) Vas Zoltán (1) Vén András (1) Véres övezet (1) Victor Jinga (1) Villabassa (3) Voltaire (1) von Richthofen (1) Vörnle János (1) vörösterror (2) Weber (1) Werner Sombart (1) Werth Henrik (1) Why England slept (1) Wijster (1) Witold Zacharewicz (1) Witt (1) XIII Kelemen (1) XIV Benedek (1) Yorkshire Post (1) Zaolzia (1) Zilahy Lajos (3) Zimándi Pius (1) Zöldy Márton (1) Zöld Sándor (1) zsidó (3) Zsitvay Lajos (1) Zugyin (1) Címkefelhő

Külső feed

Houston we have a problem

Mit ettem a héten?

2015.08.12. 15:24 Deak Tamas

A Horthy-korszak megítélésében mindmáig bőven szerepet játszik az a tudatos (ál)szociográfiai propaganda, amelyre példát többek között Müller Miklós fotói kitűnően adnak, általánosításra és nem-kutatásra, nem-gondolkodásra buzdítva. Etalon még az elítélés forrásául használni Illyés Gyula: Puszták népe (amely legfeljebb szépirodalmi műnek értelmezhető), illetve Szabó Zoltán: A tardi helyzet című köteteit is.
Szabó Zoltán azonban kiváló szociográfusként többször megjelentetett olyan cikkeket is, amelyek sokkal árnyaltabb és elgondolkodtatóbb forrásul szolgálnak Az itt következő íráshoz semmilyen kommentár nem szükséges : az, hogy a szocializmus erőletett modernizációja és területileg homogenizáló kísérlete ellenére 1990 után egészen pontosan a cikkben szereplő földrajzi területek mentén újra ugyanazok a problémák alakultak ki, nem lehet véletlen. És ha újra kialakultak, akkor nem függnek a társadalmi rendszertől.
A cikk a Magyar Szemle 1935, októberi, 98-as számában jelent meg.


HÉT FALU TÁPLÁLKOZÁSI VISZONYAI

Egy szociográfia munka egészének keretében végzett részletkutatás eredményeit kívánjuk ez összefoglalásban bemutatni. Hangsúlyoznunk kell, hogy egy teljességre törekvő gyüitő- és kutatómunka egyik részletének összefoglalásáról van szó, a felhozott adatok nem általános, inkább helyi érvényűek A hét vizsgálat alá vett falu nem jelenti az ország egészét és ha táplálkozási viszonyokról szólunk, az kizárólag e falvakra vonatkozóan történik.A tények és ismeretlenségek irdatlan tömegével szembeni alázat kötelez bennünket arra, hogy e falvak vizsgálatai alapján ne kisértsünk meg általánosnak vélt következtetéseket levonni. Előre kell bocsátanunk azt is, hogy a felsorolt adatok okaira és következéseire e részlet kutatás egy kérdéscsoportra vonatkozó eredményein túl csak a teljes szociográfiai feldolgozás vethet világot. Éppen ezért ez összefoglalás keretében inkább a tények bemutatására, a falusi életrend táplálkozási részének megrajzolására szorítkozunk, semmint az okok és kapcsolatok vázolására.

Az adatok gyűjtése a következő módszer szerint történt: a Fiatal Magyarság Szociográfiai Munkaközösségének tanító-tagjai felszólittattak arra, hogy egy-egy osztályuk tanulóival irassanak dolgozatokat. E dolgozatokban a gyerekek beszámolnak arról, hogy mit reggeliznek, ebédelnek és vacsoráznak. A tanítók egy része tökéletesen átértve a felszólitás céljait, az iskolásgyerekek egészheti étlapjáról iratott dolgozatot, más része szintén értékes, de kevésbbé részletes keresztmetszetet adott egy-két nap táplálkozási listájának összefoglaltatásával. A felvétel április hónap folyamán történt. A munkát hét gyűjtő végezte, illetve végeztette el.Gyüjtésük anyaga összesen háromszázkilenc gyerek, illetve család étlapjáról számol be. Ez anyag összesen körülbelül két ezernégyszáz reggelit, ebédet és vacsorát sorol fel.

A kutatás egészében az alant bemutatott adatgyüjtés egy előzetes tájékozódás szerepét kapja. Ez előzetes tájékozódást elvégeztük eddig a vizsgált falvakbana táplálkozási viszonyokra, a könyv- és újságolvasási viszonyokra vonatkozóan. Ugyancsak az előzetes tájékozódás szem pontjai szerint folyt és befejeződött egy-egy adatgyüjtés, mely goromba kézzel, sok iráshibával írt eredeti dolgozatok és vélemény adások tükrében mutatja népünk könyvről, íróról, újságról és politikáról alkotott véleményeit. Ilyen jellegű részletkutatások eredményei után kerül sor a falu teljes és részletes szociográfiai felvételére, melyhez ez előzetes kutatások egyrészt kész adatokat, másrészt szempontokat adnak. Az egészben természetesen a részleteredmények, így a táplálkozási viszonyok adatai is, új színt és végleges értelmezést kapnak. A gyüjtött tények, adatok, a belőlük meglátható hibák és bajok nem egy-egy nagyjában-egészében egységes mezőgazdasági munkás vagy törpebrrtokos- vagy kisbirtokosréteg életrendjére világítanak rá hanem körülbelül adják a falu különböző anyagi állapotú lakosságának keresztmetszetét. Az iskolában csakúgy padot foglal a kubikos gyereke, mint a csendőrtrszthelyettesé, a törpebirtokos fia, mint a kereskedőé.
E miatt a gyűjtés nem egy homogén rétegről szóló, viszont bemutatja a falu társadalmi tagozódását. A dolgozatok mellé írt vázlatokban a tanító megadja a dolgozatíró gyerek családjának anyagi állapotát, az apa vagyonát. Azt, hogy hány hold földet művel, vagy mi a foglalkozása, de azt is, hogy mennyi állata, aprójószága van a családnak. Maguk a dolgozatok pedig megadják az egyes különféle anyagi állapotú rétegek életszintjének különbségeit, a falu szociális rétegeződését a terített asztal bőségében vagy szegényességében.
A begyűlt adatok hitelességéhez nemigen fér kétség. Hacsak a gyerek igazmondásával szemben nincsenek aggályaink. A gyere kével szemben, aki még elég fiatal ahhoz, hogy a szociális helyzet szégyenérzése vagy a szegénységének osztálytudata ne legyen fejlett ahhoz, hogy ennek befolyása alatt helyzetének adatain javítson vagy rontson. Természetesen a dolgozatok elsősorban azt bizonyítják, hogy a paraszti főzésről és ebédről alkotott ítéletek teljesen alaptalanok és hamisak. E közkeletű, minden tárgyi tudás nélkül való és talán éppen ezért meggyökeresedett elképzelések arról, hogy "jól él a paraszt", vagy "csak falun tudnak főzni", egyetlen támogató adatra nem találnak. E téren körülbelül ugyanaz a misztifikáció történt, mint a zenében és másutt is, hogy a közhit számára a vidéki-úri jelenítette meg a népit. Az olcsó étel, olcsó hús, olcsó tojás természetesen csak a városban olcsó, nem egy adat beszél arról, hogy a paraszti ember, ha van is tehene, hónapokig nem iszik tejet, hanem beviszi a szomszéd városba eladni. Mert kell a pénz adóra, sóra, gyufára. A Szalóczy Ilonok és Bódi Borbálák, Gomány Andrisok és Hegedüs Józsik támolygó betűi azon túl, hogy hiteles képet adnak a maguk többnyire lesujtó helyzetéről, együttesen falujuk keresztmetszetét adják. E keresztmetszetek egy-egy részletét mutatjuk be a következőkben. Álljanak itt sorjában Tard, Szín, Alag, Decs Budaörs, Tolcsva és Kőtelek községek étlap-adatai közül a legjel lemzőbbek és legszomorúbbak. 
TARD, FALU Mezőkövesd mellett. "Itt a táplálkozás dolgában nincs elütő különbség szegény és gazdag között. "Gazdag ember nincs is a faluban, mely mintegy 2317 lelket számlál s ennek ellenére is mindössze három embernek van 30-32 hold földje, de ezek is éppen olyan szegénynek és eladósodottnak érzik magukat, mint azok, akik DFB-földeken keserves munkával még az évi kenyérre valót sem tudják biztosítani" - írja a tanító. A falu magatermesztette gazdasági növényekből, napszámos, summás munkából él. Búzát, árpát, lencsét, tejet, vajat és állatokat szállítanak be Mezökövesdre. Jellemző, hogy a tanító beszél egy falubeliről, aki adóhátráléka miatt háromszor is bement Mezőkövesdre hizóját eladni. Mikor harmad- szorra sem sikerült túladnia rajta - "keserűségében maga fogyasz totta el". Álljon itt példaképpen szószerinti idézetben a tardi gye rekek néhány dolgozata heti étlapjukról: Gaál Sándor dolgozata: "Mit ettem a héten? Hétfőn reggel ettem kocsonyát, délbe káposztát, este káposztát. Keden reggel kenyeret, dére kenyeret estére sóskamártást. Szerdán reggel kenyeret, dére kenyeret estére tésztát. Csütörtökön reggel kenyeret dére kenyeret estére tésztalevest. Pénteken dére kenyeret estére kenyeret. Szombaton reggel kenyeret dére kenyeret estére vöröshagymát kenyérrel. Tejet nem ettem egész hónapba, mert nincs tehenünk osztan drága és nincs rá pénz. Húst azért nem ettem a héten mert drága és nincs rá pénz. Tojást nem ettem ebe a hónapba, mert édesanyám eladja Mezőkövesden." ("Apja G. Sándor földműves. Egyetlen gyerek. Egy hold OFB földjük van. Apja az évi kenyérrevalót aratással biztositja. Négymázsa búzát keres az aratással ; a konyhakerti veteményekről maguk gondos kodnak, babot, krumplit, zöldségfélét is termelnek, de csak annyit, amennyi egy évre elegendö. Hízót öltek. Tizennyolc kiló zsírja és 30 kiló szalonnája lett. Húst és zsírnakvalót nem vesznek. Apja és anyja a nap hat-hét órájában dolgozik. Most nem végeznek nehéz munkát, csak nyáron, aratás idején. A koszt természetesen ilyen kor sem javul: reggelre több kenyér, mint máskor, délre több leves, mint télen, estére pedig egy kis aludttej, ha van." - A tanító jegyzete.)


Gál Sándor dolgozata, A Magyar Retró című filmből


Tóth Piros dolgozata: "Mit ettem a héten? Hétfőn reggel egy kis darab sódart ettem, ebédre kocsonyát, estére kalácsot. Kedden reggel kenyeret, ebédre tejet és kenyeret estére kocsonyát ettem. Szerdán reggel lekváros kenyeret, ebédre kenyeret, estére sóskalevest. Csütörtökön reggel egy kisdarab szalonát és kenyeret, ebédre laskát, estére rántottlevest. Pénteken reggel tejet, kenyeret, ebédre kumpristésztát, estére bablevest. Szombaton reggel kenyeret, ebédre kenyeret, estére lebbencslevest. Húst azért nem ettem, mert nincs pénzünk, nincsen, hogy vegyünk. Tojást azért nem eszek, mert elvittük a bódban és sót vettünk rajta. Tejet azért nem eszek mert elaggya édesanyám és nekünk nem jut." (A tanító jegyzete: "Apja földműves, négy hold földjük van. Táplálkozáshoz egy évben Is kg zsirt, 32 kg babot és 78 kg krumpüt használnak. Apja és anyja a nap hét órájában dolgozik.")
Pálinkás József dolgozata, ö a harmadik "legvagy nosabb" gyerek a tardi dolgozatírók közül : "Mit ettem a hét napjain? Kedden reggel sódart reggeliztem és kalácsot ebédeltem, vacsorára pedig tejet és kenyeret ettem. Szerdán kocsonyát reggeliztem, ebédeltem kenyeret és szalonát, vacsoráztam babot. Csütörtökön reggeliztem kenyeret és szalonát, ebédeltem kenyeret, vacsoráztam sóskamártást. Pénteken kávét reggeliztem, kenyeret ebédeltem, vacsoráztam tejet és kenyeret. Szombaton reggeliztem kalácsot, ebédeltem főttojást. Estére pedig helyzet nem is ilyen sivár, a nagyobb változatosság csak látszat. Gyakori a "reggeli: kenyér, ebéd: tésztaleves, vacsora: száraz tészta" jellegű napi étlap, azaz ugyanannak a tápszernek variálása. Ha ehhez hozzátesszük a tanító jelentését arról, hogy a "leggazdagabb" kereskedő évente 60 kg cukrot árul ki a 2317-es lélekszámú faluban, hogy szövetkezet nem lévén, a falubeliek maguk mennek í be a hétkilométeres, térdig sáros úton Mezőkövesdre, kicsi három liter tejüket eladni, a szegénység mellé még a szervezetlenség, sőt talán szervezhetetlenség képét is megkapjuk. SZIN FALU (Abaúj megye) adatai is hasonló viszonyokat mutatnak. A megvizsgált 37 család közül nyolcnak van fizetéses jövedelme, ahol az apa csendőrtiszthelyettes, körkerülő, útkaparó állami fize téssel vagy egy helybeli fakereskedő cég alkalmazottja. Hat családnak l van 16-26 holdnyi nagyobb földje, tizenegy család fenntartója űz kis földjének művelése mellett valami ipart, nyolc családfő napszá mos, földtelen csordás, pásztor és négy dolgozatíró gyerek apja Amerikában él, illetve törvénytelen a gyerek.
Reggelire előfordult kávé 15 esetben, szalonna 10 esetben, tea 8 alkalommal, tej 7-szer, pirítóskenyér 4-szer, szárazkenyér, papri kás krumpli, tojás két-két családnál, káposzta egy alkalommal. Nem reggeliztek a vizsgált napon egy csordás családjánál.
Ebédre és vacsorára legtöbbet fogyasztott étel a krumpli (összesen 21-szer). Sorrendben a következő a bab és a húsleves (15-15 előfordulással). Tejet ittak vacsorára 1 1 családnál, szalonnát ettek 9 családnál. Nagyobb számban szerepel még a gombaleves (hat-ízben), a tea (ötízben), túróstészta (négyizben). Húst öt alkalommal evett két csendőrtiszthelyettes, egy asztalos és egy harangozó gye reke. Tészta (főtt tészta) összesen 13 alkalommal fordult elő és nyolc féle tésztát evett a falu.
Néhány étlap: Szalóczy Piros hatholdas gazda lánya irja: Mit reggeliztem? Regeliztem kávét. Délben ettem levest. Még pedig mijen levest? Bablevest etem. Este vacsoráztam. Még pedig mit? Tejet."
- Szász Ilon (apja földműves, családtagok száma nyolc, adósság 600 pengő) reggelizett piritóskenyeret, ebédelt szalonnát kenyérrel, vacsorált egy bögre teát. Madácsi István (apja cseléd) reggelizett teát, ebédelt kávét, vacsorált rántott levest.
Azontúl, hogy ezek az ebédek és vacsorák alig nevezhetők kielégítőnek és elegendő tápértékűeknek, bőségesnek pedig csak abban az esetben, ha a családfenntartó nem paraszti sorban él, hanem állami szolgálatban vagy valami ipara van - a kávé és tea előnyomulása feltűnő. A városi elképzelés, mely a falusi nyólc-tízfilléres tejárak eldorádójára gondol, döbbenve állhat meg e jelenség előtt. Különösen, ha figyelembe veszi, hogy tea alatt véletlenül sem szabad városi értelemben vett teát értenünk és - a tea és kávé falun ételszámba megy, egyedül jelentvén a reggelit vagy vacsorát, néha az ebédet is. Csak néha társul mellé kenyér vagy éppen a kávé mellé szalonna. A tápláló tejtermékek, így a nagy kalóriaértékű vaj is, teljesen hiányoznak a falusi étrendből. A túró is ritkán fordul elő túróstészta formájában, négyízben, ami négy százalékát teszi az összes ételek előfordulási számának.
ALAG ADATAI a többiektől eltérő eredményeket hoznak. Magyar József tanító jóvoltából 32 gyerek számol be egyheti étlapjáról. A dol gozatok összesen 289 reggeli, ebéd és vacsora listáját adják meg. A családok itt már nem a saját kis földjükön gazdálkodó vagy arató részre elszegődő földművesek, hanem a lovaregylet gazdasági alkal mazottai. De van közöttük éjjeliőr, borbély, asztalos, gyárimunkás, temetőőr, piaci árus, sőt kisüzetésű magántisztviselő is. Nagy részük átmenetet jelent a falutól a város perifériái felé. ]övedelmük pénzértékben megállapítható, van család, amelyiknek havi jöve delme 580 pengő, igaz ugyan, hogy tíz családtagra. Van, amelyik nek havi jövedelme hatvan pengő és van, amelyikről nem lehet megállapítani, honnan keresi a pénzt ételre, ruhára. Az egy sze mélyre eső havi jövedelemösszeg 60 pengőtől hat pengőig változik, akad olyan gyerek, akire a család teljes jövedelméből napi 15-20 fillér esik. Van olyan család, amelynek nyolc tagja 16. 5 négyzet méternyi területű lakásban lakik és van, amelyik tehenet, disznót tart. A tehéntartás lehetőségéből és a város hatásából magyarázható, hogy például a tejfogyasztás Alagon lényegesen nagyobb, mint a Pesttől távoleső néhány vizsgált faluban. (Alagon 10%, Tolcsván 7%, Tardon 6%.) Viszont a káros városi hatás Alagon abban nyi latkozik, hogy belép a reggelik sorába a feketekávé (6%), mégpedig üresen. Végeredményben az adatok e bonyolult szövevényéből az állapítható meg, hogy általános következtetések itt sem állhatnak helyt. A százalékszámok furcsa eloszlásának magyarázata nyilván ott van, hogy az alagi embernek a tehéntartás nem egyedül hozza a pénzt. A pénzt más úton is sikerül megkeresnie. Viszont a falusi embernek sokszor erre egyetlen módja a tej eladása. Aminek köz vetlen következménye, hogy ha bora is van és azt nem tudja eladni, a tej helyébe belép a bor a falusi reggeliken.
Ugyancsak a város közellétével magyarázható talán, hogy a jövedelem növekedésével nem áll egyenes arányban az ebédek és vacsorák szintjének növekedése. Amíg a szó igazi értelmében vett falun ez az arány a legtöbb helyütt pontosan megvan, Alagon a legjobb ebédeket a közepes jövedelmű családoknál találjuk és a leg jobb jövedelmű családok étlapja nívóban közelebb áll a legrosszabb jövedelmű családokéhoz, mint a közepes anyagi körülmények között élőkéhez. Egy példa: a tíz legjobb jövedelmű család hétköznapon 55-ízben evett egy tál ételből álló ebédet és 12-izben kétfogásosat. A tíz legrosszabb jövedelmű család ebédje 57-izben volt egyfogásos, 19-izben kétfogásos. A tíz közepes jövedelmű család 32-ízben evett ebédre egy tál ételt, 34-ízben két tál ételt. Bizonyitékul álljon itt néhány pestkörnyéki étlap
A gyerek apja asztalos, nyolc testvére van, ezek közül négy keres, anyja is jár dolgozni házakhoz. Egy személyre átlag havi 58 pengő esik.
Heti étlapja


Reggeli: Ebéd : Vacsora:
vasárnap feketekávé, kenyér húsleves, galuska u. a.
hétfő (ünnep) kávé, kenyér bableves bableves
kedd rántott leves zsíros kenyér paprikás krumpli
szerda kenyér, kávé bableves tejberizs
csütörtök rántott leves zsíros kenyér paprikás krumpli
pentek feketekávé, kenyér mákostészta mákostészta
szombat feketekávé, kenyér babfőzelék babfőzelék
vasárnap feketekávé, kenyér grízes tészta krumplifőzelék
Egy közepes állapotú család, egy személyre körülbelül havi tizennyolc pengő esik. Apa külön el, anya mosónő. Étlap:


Reggeli: Ebéd : Vacsora
vasárnap kávé, kenyér zöldségleves, sonka sonka, kenyér
hétfő (ünnep) kávé, kenyér zöldségleves savanyú káposzta
kedd kávé, kenyér káposztafőzelék rántottleves
szerda kávé, kenyér rántott leves, lekváros gombóc gombóc
csutörtök kavé, kenyér paradicsomleves, kel- krumplileves, főzelék sárgaborsó
péntek kávé, kenyér krumplileves, sárga- tésztaleves, borsó tejberizs
szombat kave, kenyér tejberizs rántottleves
vasárnap kavé, kenyér húsleves, töltött paprika töltött paprika
 DECS KÖZSÉG (Tolna megye, Sárköz) lakossága két egymástól élesen különböző csoportra különíthető.2 Az egyik réteget teszi a protestáns őslakosság, mely könnyü pénzért jutott földhöz pár év tizeddel ezelőtt a Duna ármentesítésekor felszabadult területeken. E gazdag, egykéző réteg, melyben egyes családok napokig tartó lakodalmakat ülnek s ahol nem ritka az olyan gazda, akinek 40-50 inge van, éles elkülönültségben él a bevándorlott katolikusok mellett. Ezeknek természetesen nincs nagyobb birtokuk, az egyke se ritkítja soraikat, életnívójuk pedig messze elmarad a protestáns őslakosság paraszti fényűzéseí és sokszor már dekadens passziói mellett. E réteg soraiból került ki az az 53 család, melynek étlapiáról a katolikus iskola tanulói beszámolnak. A beszámoló nem túlságosan vigasztaló, de aránylag még mindig elég jó viszonyokra mutat. Az 53 családnál 36-ízben ettek húst, ötizben ez a húsétel csirke, tíz alkalommal sonka, nyolc alkalommal szalonna, hét esetben kolbász, illetve "kalbász", ahogy a gyerekek írják szájukíze szerint. Huszonhétízben fordul elő főzelékféle, fel tünően kedvező számmal (hétízben) szerepel a salátafogyasztas. Levesek terén itt is, mint mindenütt a kruxnpli a "legnépszerübb", 46 leves közül 26 krumplileves. Százalékosan az összes fogyasztott ételek 15 százaléka hús, 19 százaléka leves, Iz százaléka fozelekfele, 7 százaléka tészta, 45 százaléka kenyér. Jelentős szegenysegre mütat, hogy a fogyasztott kenyér 75 százaléka és két gyereknél fordul elő naponta kétszer az üres kenyér minden nélkül reggelire és ebédre, illetve reggelire és vacsorára. Az 53 gyerek közül kettő semmit sem reggelizett a felvétel napján. Ezek egyikének beszámolója így fest: "Mit etem tegnap? Reggel semit. Délben borsoskalácsot. Vacsorára pedig káposztát."
BUDAÖRS az egyetlen a hét vizsgált falu között, melyből a gye rekek kielégítő étlapról számolnak be. A dolgozatok locsognak, mellé beszélnek az ebédeknek és a vacsoráknak. Megemlítik, hogy ezt vagy amazt az ételt szeretik vagy éppen nem szeretik, arról beszél nek, hogy azért nem uzsonnáztak, vagy tízóraiztak, mert nem voltak éhesek, pletykálkodnak az ízlésükről. Egyetlen egyszer sem fordul elő, hogy arról emlékeznének, mint a tardi gyerekek mind egyike, hogy valami "drága, osztán nincs rá pénz". Viszont annál többször az ilyen kitételek: "mamám tízórait tett a táskámba egy darab zsíroskenyeret. Ezt nem szeretem, de azért megettem" vagy tíz órakor ettem egy jó nagy darab zsíroskenyeret és egy tányér befőtt ringlót". Ha maguk az adatok nem beszélnének egy szinte polgári jómódról, már ez a locsogás, pletykálkodás is, a szeretem nem szeretem kérdésének a pedzése is elárulná, hogy e helyütt nincs baj a gyerekek ebédjével, vacsorájával, de tízóraijával és uzsonná jával se. Van olyan gyerek, aki málnaszörpöt ivott a vizsgált napon, kettő is van, aki narancsot evett, akad, aki nem találta elég édesnek a kávéját és több cukrot tett bele. Sőt olyan is, aki tíz üllért kapott a "mamától", hogy valami nyalánkságot vegyen rajta magának.
Róth Róza "Mit ettem tegnap egész nap" címmel így ír: Reggel egy bögre kávét és kiflit, tíz órakor két darab zsíros kenyeret ettem. Ebédre paradicsomfőzeléket, amit nagyon szeretek és lekvárat nyaltam. Uzsonára nem etem semit mert nem voltam éhes. Vacsorára egy tányér rántott levest ettem."
(A gyűjtő megjegyzése szerint "jómódú" család.)
Drixler T e r é z IV. osztályos elemísta kislány írja: "Reggel jó kávét ettem még akartam, de a testvérem is akart és neki hagytam. Istkolába szódavizet, kiflit és kolbászt vittem. Tíz órakor ezt mind megettem. Ebédre volt tejberizs. Ebből nem sokat ettem, mert nem volt jó édes. Akkor még zsíroskenyeret ettem. Uzsonnára is zsíros kenyeret. Vacsorára a gulyásból nem sokat ettem, mert nem szeretem." (A gyűjtő jegyzete szerint a család közepes anyagi viszonyok között él.)
Bokor Mária dolgozata, akit a gyűjtő a "szegények" csoportjába sorol: "Reggel kis bögrébe teát ittam és egy kis kenyeret hozzá. Tíz órakor egy nagy darab zsíroskenyeret ettem, mert nagyon szeretem. Ebédre sonkahúst ettem kenyérrel. Uzsonnára vajaskenyeret ettem. Vacsorára savanyútojást ettem és tésztát. A savanyútojást és tésztát nagyon szeretem."
Az első sajátság, ami e néhány szemelvényből is szemünkbe ötlik, hogy Budaörsön napi öt étkezés az általános, szemben a többi vizsgált falu leginkább napi háromszori étkezésével, mely télen sok helyütt csak kétszeri étkezésre csökken. Zsíroskenyér 65-ször fordul elő 57 gyerek étlapján, tehát átlag minden gyerek evett legalább napjában egyszer zsíroskenyeret. Jellemző a nagy nívókülönbségre, hogy például Decsen 53 család egynapi étlapja 243 fogást ("fogásnak" szamít a kenyér IS mas étel mellé) tüntet fel, Budaörsön Viszont 57 család egynapos étlapja 386 "fogásról" beszél. Ami annyit jelent, hogy Budaörsön a decsi gyerekeknél csak néggyel több gyerek 143 étellel fogyasztott többet. Szóval Budaörsön egy gyerek naponta átlag három tál vagy háromfajta étellel eszik többet, mint Decsen egy gyerek.
TOLCSVA az egyetlen község, melynek táplálkozási viszonyai úgy, ahogy megközelítik a budaörsi németek étlapjának szinvonalát. Össze hasonlitásképpen álljon itt egy táblázat, hogy egyes ételfajtákból mennyit fogyasztottak el Decsen, Tolcsván és Budaörsön körülbelül ugyanannyi (53-57) családnál.

Leves Főzelékféle Hús- és húsféle Tészta Ital (tej, tea,kávé stb.
Decs 9-féle 12-féle 8-féle 10-féle 2..féle
46-ízben 27-ízben 36-ízben 15-ízben 28-ízben
Tolcsva 13-féle 12-féle 8-féle 10-féle 4-féle
46-ízben 22-ízben 14-ízben 14-ízben 53-ízben
Budaörs 5-féle 9-féle 10-féle 13-féle 4-féle
34-ízben 24-ízben 45-ízben 27-ízben 64-ízben
De legjellemzőbbek e három falura a száraz- és a zsíros-, vajas-, lekváros- stb. kenyér fogyasztásának adatai
Decsen száraz kenyér előfordul 66-ízben, zsíros stb. kenyér 20-szor
Tolcsván száraz kenyér 74-ízben, zsíros stb. kenyér 14-szer
Budaörsön száraz kenyér 63-ízben, zsíros stb. kenyér 116-szor.
KÖTELEK KÖZSÉG Szolnokról harminc kilométernyire mu tatja még a legkedvezőbb viszonyokat a különleges helyzetű és falu számba alig vehető Budaörs mellett. A jász-kún-besenyő keverék nép a mult esztendőben aránylag egészen jól talált kereseti lehetőséget, kubikot a Tisza-átvágásnál, gátemelési munkáknál, egyebütt. A vi
szonyok, ha nem is rózsásak, de viszonylagosan, a többi falu állapotá hoz mérten kielégítőek. Ennek ellenére a tanító így ír: "teljesen kifogástalanul csupán egy gyermek, illetve annak a családja táplálko zik: egy zsidó kereskedő családja. Bár szegények, de változatos, tápláló, vitamindús étrendjük van." Viszont: "Abszolut nyomort is csupán alig néhány családnál állapíthatok meg: két napszámos földműves, egy iparos földműves és egy cigány családjánál (8%). A többség (90%) ha nem is helyesen, ha nem is kielégítően, de tűr hetően táplálkozik" írja Kádár Ágoston róm. kat. kántortanító, az adatgyüjtés mellé adott összefoglalásában. Az adatgyüjtés az anyagi állapot kategóriái szerint került csoportosítás alá. A vizsgált családok e szempont szerint négy, nagyjából egységes életnívójú csoportban mutathatók be. Ezek a csoportok: a tisztán a maguk földjéből élő gazdák; földműves-napszámosok kis földdel; OFB birtokkal, harmados kukorica földekkel; azok, akiknek egyáltalában nincs földjük, egyéb keresetük van; és azok, akik kis földjük mellett iparral vagy egyébbel foglalkoznak. E csoportok közül a két első, a maguk földjéből élő gazdáké és a kis földjük mellett minden munkát vállaló fóldműves-napszámosoké mutat sajátos jegyeket. Táplálkozási viszonyaikról álljon itt mindenekelőtt a tanító jegyzete
A csak a földjükből élő gazdák családjában a legnagyobb hiba, hogy főzésük egyhangú. Túlteng a húsétel, főzelék csak kevés, krumpli, káposzta, szárazbab, borsó nagyon ritkán akad. Gyakori a tészta leves-száraztészta összetétel. Nem _mindig főznek két tál ételt s ha főznek, az is egyfajta, mint a fenti példa mutatja. Módjukban állna jobban, változatosabban táplálkozni. Itt csakugyan elkelne a főzési tanfolyam, főzőkonyha lányoknak, fiatal asszonyoknak. A gyermekek táplálkozása az egyoldalúság ellenére kielégítőnek mondható, úgyszintén a gyermekek fejlődése is. Tejet rendszerint isznak mindennap.
Annál több kívánnivalót hagy hátra a földműves napszámosok csoportjának táplálkozása. A többség rendszerint csak egyszer főz naponta. Amelyiknek tehene van, ott még nincs nagy baj, de a többinél annál inkább. Ez kiüt aztán a gyerekeken is! Fejlődésük gyenge. A családok nagy része kukoricás vagy tiszta kukoricakenyeret eszik. Mulaszthatatlanul fontos lenne a gyerekek számára az iskolai tejellátás. Itt nem főzőtanfolyam kellene, hanem munkaalkalom, jó napszám! És főként gyors segítség a gyerekeknek!
Van azonban valami, ami közös mindenkinél : a cukor rettenetes hiánya! Feltűnő a zöldfőzelékek teljes hiánya! Egy családnál ettek sóskát, néhánynál zöldhagymát. Itt felvilágosítás, szoktatás kellene." Vizsgáljuk meg, hogyan csökken az ételek értéke az anyagi hely
zettel. Avizsgálatot az áttekinthetőség kedvéért végezzük a reggeliken. Eredmény: a rosszabb anyagi helyzetű családoknál a jövedelem csökkenésével egyenes arányban csökken a tej- és kávéfogyasztás, viszont a jövedelem csökkenésével növekszik a leves és a magában álló száraz kenyér fogyasztása. Míg a csak saját földjükből élő gaz dáknál a reggelik 33 százaléka tej, addig a földműves napszámosoknál tej csak a reggelik 12, százalékát teszi. A kávé a gazdák csoportjában 17 százalékos, a napszámosok csoportjában csak 5 százalékos szerepet kap. Ezzel szemben száraz kenyeret evett a napszámosok 33 száza léka, viszont a gazdáknál a száraz kenyér csak 10 százalékát teszi a reggelire fogyasztott ételeknek. A szegényebbeknél természetesen gyakoribb az olyan reggeli, mely az előző estéről maradt, így például (húsvét táján történt a felvétel) többször fordult elő a kocsonya mint reggeli. Mind a hét falu vizsgálatában nyert tapasztalatok arra adnak bizonyságot, hogy a tejfogyasztás bősége vagy soványsága jó mértéket ad a falu anyagi helyzetének és a táplálkozás szintjének becslésére.
CSUPÁN A TÉNYEK bemutatására, a kiszínezetlen, magukért szóló száraz adatok felsorolására szorítkozhattunk ez összefoglalás adott keretein belül. Az adatok felsorolásával és a kapcsolatok bemu tatásával, melyre ez alkalommal kevéssé térhettünk ki, a szociográüa feladata körülbelül véget is ért, hogy helyet adjon a szociálhigiéniá nak, mely a következtetéseket egészségügyi szempontból hivatott levonni és a gazdasági és egészségügyi politikának, mely az orvoslás módjait részleteiben is hivatott megállapítani. A kalóriabecslések közlésére felelőtlennek tartottuk volna kitérni, részint azért, mert a bevitt kalóriák megállapítása és értékelése a munkában fogyasztott kalóriamennyiség megállapítása nélkül kétes eredményeket adna; részint pedig azért, mert a dolgozat-étlapokban foglalt ételek elkészí téséhez használt anyagok kalóriabecslése, az anyagok megállapítatlan mennyisége miatt, jelentős hibák elkövetésére adott volna alkal mat. Nagyjában, Gortvay György megállapítása szerint "Az ételek nyilvánvalóan nem fedezik a kalóriaszükségletet. Egy 12-13 éves gyerek napi kalóriaszükséglete átlag 1800 kalóriára rúg, az adatok szerint elfogyasztott ételek pedig nagyrészt nem jelentenek többet napi 7-800 kalóriánál." ("Magyarország", 1935 május 16.)
Hogy egy-egy ilyen adatgyüjtés a jövőben jobb és vigasztalóbb eredményeket hozhasson, ahhoz az egész falusi életrend reformjára lenne szükség. Amig a termelés annyira egysíkú marad, mint ameny nyire egysíkú ma, addig az önellátásra berendezkedett, élelmiszer vásárlására sem anyagi sem lelki alkatánál fogva nem képes és nem hajlandó parasztságunk megmarad és meg kell hogy maradjon mai táplálkozási körülményei között. Egy-egy földreformszándék, mely földet esetleg juttat ugyan, de ezzel kezdeményezését már befejezett nek is véli, semmit sem segít. Mutatja, hogy éppen az OF B-földek terheivel birkózó parasztok sorsa a legnehezebb és asztala a legsze gényebb. A minőségtermelés ideája, mely időnként föl-fölmerül a javítani akarók gondolkodásában, talán egyetlen segítséget jelentene. De a reform, illetve átalakítás annyi jóakaratot és főként annyi mun kát és szakértést igényelne, amennyit ma még alig találhatunk hatá raink között. Eddig minden ilyen irányú munkának csupán a tudat lanság falán sikerült kis rést törnie és nem a tényekkel és lehetőségek kel számoló tudást megalapoznia. A kérdés gazdasági természetű alapjai csaknem olyan ismeretlenek, mint azok a módok, melyek a népi lélek ismeretében sikerrel találnák meg a hatás és nevelés útjait, és hiányzik a példa is, mely egy-egy kísérletben hazai éghajlatunk alatt bemutatná egy gyökeres és minden részletében átgondolt teljes reform lehetőségeit és eredményeit, akár egyetlen magyar falu kere teiben. Félő, hogy a lelkesedés a szándékban egyre tovább odázza a munkát a megvalósításban. Addig, ameddig akkorára nő majd a jobbágyi apáthia és minden szándékot lenéző közöny, hogy hiába fordul hozzá szándék és reform, legyen javító vagy rontó, gyökeresen segítő, vagy kényszerből kiegyező.

SZABÓ ZOLTÁN

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://valtozomult.blog.hu/api/trackback/id/tr507701364

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.