Változó múlt

Reméljük közismert az a tény, hogy a lengyel hadifoglyok közül a tisztek, a rendőrök, és még ki tudja milyen szempont szerint válogatott emberek arra a sorsra jutottak, amit ma már egy szóval jellemzünk: Katyn.

Török Sándor már 1941-ben, a Szemtanú naplójában megírta: " A hivatottak ... nevét följegyzi a történelem és egyszer késobb elhangzik az ítélet fölöttük, míg mi legfeljebb a napihírig jutunk el néha. De szervesen összetartoznak a dolgok s hétköznapok apró hoseivel együtt egész a kor képe: halhatatlanok és járókelok együtt csinálják a történelmet ".

Nem is nagy véletlen tehát, hogy gyakran  a hivatottak - és sokszor mások a hivatottak helyett - szeretnék, hogy ne az  említett apró valós megnyilvánulásokból álljon össze a történelem, hanem  valami olyanból, ami megfelelés az elhatározott ítéletnek . Az elmúlt 80 évben a történelemcsinálás mestersége e koncepció jegyében, szigorú, óvó szemek elott zajlott, és ne csak a boldogtalan káeurópai országokra gondoljunk most.

Mornet:  Négy kitörlendo év a történelmünkbol. 1949. E könyv és a hozzá hasonlók szemléletérol még sok szó lesz késobbi posztjaimban. E mu alapja volt a Vichy rendszert sokáig a "hatszázezer kollaboráns-negyvenmillió ellenálló" keretbe helyezo francia történetírásnak.

Kelet-Európában, ahol a hatalom sokkal erosebben avatkozott bele a mindennapi apró megnyilvánulásokba, a manipulációs szándék nemcsak ehhez hasonló könyvekben, hanem tisztességtelen, eroszakos tettekben is megvalósult. Ebbol a szempontból sajnos a rendszerváltás nem hozta meg a kívánt eredményt. A legminimálisabb reakció történelmi rejtélyek, új tények napvilágra kerülése - esetében a történelemhamisítás vádja.

Darlan tengernagy és Eisenhower együtt. Attól még megtörtént !

Az övön aluli ütések kategóriája is változatos : személyeskedés, vádaskodás, lejáratás - történészi körökben is. Mivel 1945 után a Négy kitörlendő év... módszerével átírt történelmi események a politika elemi, önigazoló részévé váltak így mindmáig, a napi aktuálpolitikai események generálásakor ezek az átírt események szerepet kapnak.
Tehát vagy az előbb látott pragmatikus okokból vagy - Kodolányi szavaival - rettegni akarásból sajnos a mai napig súlyos akadályai vannak a történelem kutatásának. De remélhető, hogy a szabadabb levéltárak, archívumok egyre több esemény részleteiről lebbentik fel a fátylat így egyre több és több érdekes eseményt mutathatunk be az olvasóknak.