 |
 |
 |
Alig élhetett húsz tavaszt talán / És már ott hevert / Az aszfalt nyoszolyán. / Mellén keresztben összetett keze, / Őszirózsák és személyije. - idéztük Gajárszky Magdolna.versét nemrégi cikkünkben.
És ehhez is jön folytatás.
A kép a Rubicon 2006/9-es számában jelent meg. Felvesszük a kapcsolatot a Rubicon szerkesztőségével, bízunk benne, hogy segítségükkel többet is megtudhatunk a képről magáról.
|
Nem örökítjük meg annak az állítólagos ismeretterjeszto portálnak a nevét, amelynek szerzoje képes volt leírni azt, hogy egy milleniumi emlékmuvet a szlovákok bosszantására állítottak a magyarok - az állítás mintha csak egy korabeli cseh-orosz-pánszláv propagandafüzetbol ugrott volna ki. Lássunk inkább egy példát, hogy mivel is "bosszantották" a magyarok oket, annak apropóján, hogy megint kavarognak a dolgok a nyelv körül Szlovákiában például a Himnusz fordítása kapcsán.
|
||
|
Glósz Miksa Gyakorlati tót nyelvtan címu kötete több kiadást is megért, a legutolsót az 1910-es években. Ebben, a 193. oldalon található egy Szózat fordítás Mácsay M. tollából.
|
||
|
||
|
Talán feltunik rögtön az elso sorban az Uhor kifejezés. Mi ez? Hiszen tudjuk, hogy Magyarország szlovák neve Madarska.
|
||
|
A régi Magyarországon - minden más állítással ellentétben - tökéletesen tisztában voltak azzal, hogy az ország többnemzetiségu. Az ország állampolgárai egy egységes politikai nemzet, a Gens Hungarica tagjai mint állampolgárok, ehhez kell huségesnek lenniük. (Felhívjuk a figyelmet, hogy ez nem azonos a Hungarus-tudat történetével) A közösség, pontosabban az állam, ami ezeket összefogja, Hungária: és ennek "magyar ajkú, tót ajkú" lakosai egyéni szinten minden jogot megkapnak ettol az államtól. Ezt az alakulatot nevezzük szlovákul Uhorskónak - és nem csak szlovákul.
|
||
 |
||
 |
||
|
Ezen a délszláv usztasa híradón is éles a megkülönböztetés, 1941.
|
||
|
A nehézségek éppen 1868-71 után kezdodnek, amikor egyértelmuvé válik, hogy hivatalosan a csehek kimaradnak a Monarchia vezetésébol. 1861 után egyébként kifejezetten jól alakul a viszony magyarok és nem magyarok között a történelmi területen: kifejezetten sok a barátkozás, érdeklodés történt, ennek szép, nagyvonalú példája az Eötvös-féle oktatási törvény. 1871 után azonban, amikor már egyértelmu lesz a csehek számára, hogy nem lesz trializmus, a cseh elit nekikezd a Monarchia tudatos rombolásának az orosz pánszlávval karöltve Az Eötvös-törvénnyel visszaélve állam- és magyarellenes propagandát folytatnak az iskolákban. A cél nyíltan csak 1916-tól, a hírhedt "Detruisez l'Autriche-Hongrie" röpirattal lesz egyértelmu, azonban az állam létének megkérdojelezése az elso pillanattól fogva jelen van. Nemzeti jogokat követelnek, kollektíven, a Monarchia egységes eszméjével homlokegyenesen. Az 1907-es Apponyi-féle népiskolai törvény - amellyel még fogunk foglalkozni - ezeket a tendenciákat fékezendo alakul ki, de már késon.
|
||
|
Tehát az ország, amelyre a szlovák fordítás huséget kér ez a többnemzetiségu Magyarország, mint állam, és semmi esetre sem egy etnikai Magyarország, amely logikusan az asszimilációt is elvárná.
|
||
|
A választ 1918-ban megtudtuk.
|
||
|
La verdad no se casa con nadie.
|
|
Az igazság nem házasodik - mondja az idézett spanyol közmondás. Többen, többször teljesen egyértelmuen tisztába tették a Horn Géza-ügyet, mi is megtesszük, röviden, tömören.
|
 |
|
Horn Géza halotti anyakönyvi kivonata, 1956. december 29-i bejegyzés. Bejelento Horn Sándor.
|
| A haláleset dátuma tehát 1956. december 15. |
|
A hét fiú közül a legidosebbet, Géza bátyámat a harmincas évek végén jelentéktelen csetepaté során rendorök rugdalják össze, fél szeme elvész, ettol kezdve rövid élette végéig Géza bátyám egyik szeme helyén üveggolyóval létezik. Rövid élete 1956 decemberében ér véget, amikor bizonyos fegyveresek az MSZMP-t szervezo, éppen hazafelé kerékpározó, hithu kommunisita Horn Gézát teherautóval elütik, a platóra dobják, a Népligetbe hajtanak vele, elobb megcsonkítják, aztán felakasztják. [...] A hatást fokozza, hogy Horn Gyula — aki évtizedekkel késobb majd a japán császárral is parolázik — szenvtelenül, az önsajnáló szentimentalizmus árnyékát is kerülve számol be ifjúkoráról.
|
|
Sükösd Mihály: A Horn-jelenség. Népszabadság, 1991. október 5.
|
| |
|
[Horn Gyula] 56-os szerepe máig vitatott, saját állítása szerint október vége, november eleje között nemzetor volt, majd belépett a megalakuló MSZMP-be. 1956 novemberétol a „forradalmi karhatalmi orszolgálatnál” volt állományban, 1957 júniusáig. Bátyja, Horn Géza a forradalom alatt tisztázatlan körülmények között meghalt, Horn Gyula szerint forradalmárok ölték meg. 1957-ben megkapta a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérmet.
|
| |
|
Népszabadság, 2013. június 20.
|
|
Stílusosan sorsszeru tehát, hogy a haláleset mostani helyén ma a Merényi Gusztáv kórház áll, és még mindig sokkal többet hallunk Horn Géza esetérol, mintsem például arról, hogy a kórház névadója volt az egyetlen a katonák közül, aki katonához méltóan, fegyverrel, lövésekkel fogadta a rátöro ÁVH brávók "kitenyésztett kasztját" letartóztatásakor.
|
| Azonban az is látszik, hogy nincs determináltság: az 1950. novemberében az üldöztetés áldozataként holttá nyilvánított Horn Géza utódainak útja látszólagos azonossága ellenére semmiben sem párhuzamos az üldöztetés áldozatává lett Szeles Sándor utódjának útjával. |
|
|
|
Preces meae non sum dignae,
Sed tu bonus fac benigne, Ne perenni cremet igne. |
|
Mozart: Requiem
|
 |
|
"Mi, akik akkor láttunk téged, soha nem felejtünk el. Egy nemzet szabadsága lángolt benned.
|
| Bár úgy hozná a sors, hogy harcaidat mind ilyen győzelemmel harcold végig, Hogy megismerhessünk téged, megszoríthassuk a kezed, és megköszönjük neked a Szabad Magyar Rádiót." - idéztük nemrég a Szabad Magyar Rádió cikkíróját. A Vöröshajú Lány, valahol az égi magasban megérezte hogy írtunk róla. A tegnapi postánkkal beérkező Magyar Szemlében Jásdi István családi emlékei között feltűnt ő is - immár csak holtan. Jásdi édesanyját, Gajárszky Magdolnát versre ihlette a tragédia. A vers szövegében előforduló tényszerű adatok mellett az érzésvilág ugyanaz, amelyet az előzőekben láttunk, az azonosság itt is kétségtelen. |
 |
| Mami, akit kislány korában Dutka Ákos versírásra biztatott és 16 éves kori zsengéi megjelentek az akkori lapokban, ekkor írja meg A vöröshajú lányt: A pesti utca szürke padlatán Feküdt a vöröshajú lány Köpenye fehér, – orvos, ápoló? Segítő szívét érte a golyó Alig élhetett húsz tavaszt talán És már ott hevert Az aszfalt nyoszolyán. Mellén keresztben összetett keze, Őszirózsák és személyije. Álltam kövülten, néztem dús haját, Ahogy álmodott örök éjszakát Ott az Astoria szürke szegletén, Békével arcán, lezárt két szemén. Jaj mennyi, mennyi vöröshajú lány Bukott a földre, hogy fel ne keljen Azon a vörös, véres éjszakán! Sosem vajúdtak, szültek magzatot, maradtak örökre szép fiatalok. Röpke múltjaikból Lettek holnapok, Csillagtalan éjből Fénylő csillagok, Hullott csillagok. Gajárszky Magdolna |
 |
