Szerzők

HTML

Változó múlt

Hozzászólni csak meghívottaknak lehet.

Miért kell ilyen blog?

Más nyelveken

Friss topikok

  • Hory László Sándor: @Deak Tamas: A homlokzaton ma is látható a Hory-címer. (2018.03.24. 20:03) Kánya Kálmán halála - ?
  • Deak Tamas: Hello, May I suggest some comments and corrections to your picture captions from Marshal Mannerhe... (2014.06.30. 11:05) Mannerheim 75

Címkék

12 pont (1) 1689 (1) 1755 (1) 1823 (1) 1848 (1) 1849 (2) 1859 (1) 1875 (1) 1904 (1) 1907 (2) 1908 (1) 1909 (1) 1912 (1) 1914 (2) 1916 (1) 1917 (1) 1918 (3) 1919 (11) 1920 (3) 1921 (1) 1922 (2) 1925 (2) 1928 (3) 1929 (2) 1930 (2) 1931 (1) 1932 (1) 1935 (2) 1938 (5) 1939 (2) 1939 június 7. (1) 1940 (8) 1940 március 13 (1) 1941 (4) 1941 március (2) 1942 (6) 1943 (3) 1944 (6) 1944 március 18 (1) 1944 március 19 (4) 1944 október 15 (2) 1945 (1) 1945 április (1) 1945 január 25 (1) 1945 május (3) 1947 (1) 1950 (2) 1956 (4) 1969 (1) 1975 (1) 1977 (1) 1978 (2) 1980 (1) 1986 (2) 1987 (1) 48-as zászlók (1) 708 (1) Adolf Hitler (5) Ady Endre (1) Afrika (1) Akadémia (1) Albert von Schlippenbach (1) Alekszandr Dovzsenko (1) Alsószinevér (1) Amerika Hangja (1) André Kosztolányi (1) Antoine Marés (1) Apponyi Albert (2) Arányi Gyula (1) arisztokrata (3) Armia Krajowa (1) Arthur Russell (1) Árvay András (1) Assen (1) ÁVH (1) Az I világháború története (1) Az Ujság (1) A félelem bére (1) A Híd (1) A honszerző (1) A magyar nyelv tanításának terve a nem magyar tannyelvű iskolákban (1) A Rákosi per (1) A Vöröshajú Lány (1) Baillet Latour (1) Bandong (1) bank (1) Bányász Rezső (1) Barankovics István (1) Bárdossy László (1) Bartha Károly (1) Bartos Ödön (1) Bayer István (1) Bécs (1) bécsi döntés (2) Beilen (1) Belgium (1) belle epoque (1) Bencsik Gábor (1) Benes (5) Bengázi (1) Benito Mussolini (1) Beran (1) bérek (1) Berkó Pál (1) Berta Pál (1) bethlen istván (1) Bethlen Rózsa (1) bevándorlás (2) Bíró László József (2) Blick (1) Boleslaw Bierut (1) Boletin de estado (1) Bonkáló Sándor (1) Borhi László (1) Boroevic (1) Boros Zsuzsanna (1) Borsányi György (2) Borsody István (1) Borsszem Jankó (1) Bors László (1) Bovensmilde (1) Brassó (1) Brazília (2) Brüning (1) Buczolich János (1) Budai László (1) Budapest (4) Budapesti Hírlap (1) Bulgária (1) Carlos Mandel (1) Casablanca (1) Catherine Horel (1) Charles de Gaulle (1) Cieszyn (1) cigány (1) Clemenceau (2) Cloots (1) Convento do Carmo (1) Csallóköz (1) csehszlovák (6) Csekey István (1) Csendőrségi Lapok (2) Cseri József (1) Csetényi József (1) Csík vármegye (1) Csrepka Teréz (1) Czibor Zoltán (1) dalmát (1) Dánia (1) Danton (1) Deák Imre (1) Deák Kálmán (1) Dékány István (1) Den Uyl (1) Der Mythus des XX. Jahrhunderts (1) Desmoulins (1) Deutsche Wochenschau (3) De Punkt (1) Diaz (1) Dietl (1) Dimitar Bratanov (1) Dino Alfieri (1) Dobák Imre (1) Dohnányi Ernő (1) dokumentum (8) Dolgozók Világlapja (1) Doncaster (1) Dörnberg (1) dr. Wolfner Pál (1) Drágos János (1) Drimmel Mária (1) dr Kara László (1) dr Nyerges Pál (1) Dunamocs (1) Durcsanszky (1) Eberhardt von Stohrer (1) Egri csillagok (1) Egyiptom (1) Ein Heller und ein Batzen (1) elemzés (4) elnök (1) Entzburger (1) Eötvös József (1) Erdély (1) Erdélyi (1) Escher Károly (1) Esti Lapok (2) Eugenio dos Santos (1) Eugeniusz Bodo (1) Eva Braun (1) familysearch (1) Faragho Gábor (1) Faruk (1) Fáy Dávid (1) fehérterror (2) felsőház (1) Fenyő Miksa (1) Ferdinand Peroutka (1) Ferenc József (2) Fidibus (1) film (1) finn (1) flotta (1) főispán (1) földrengés (1) Forró Imre (1) Fortélyos félelem igazgat (1) fővezérség (1) francia (4) Franciaország (1) Francia Észak-Afrika (1) Franciszek Brodniewicz (1) Franco (1) freyung (1) Frigyes főherceg (1) Fritz Thyssen (1) Füles (1) Füredi Rikárd (1) Gabriel Malagrida (1) Gajárszky Magdolna (1) Gajda (1) Garami Ernő (1) Gárdonyi Géza (1) Geiger Imre (1) Geoffrey Barraclough (1) Georges Arnaud (1) Georges Clemenceau (1) Gereblyés László (1) Gereöffy Géza (1) Giznery Sándor (1) glósz miksa (1) Gogolák Lajos (2) Goluchowski (1) golyóstoll (1) GPU (1) Graefl Károly (1) Greenwhich (1) Grigorcea (1) Groningen (1) Grosics Gyula (1) Gulag (1) Gustaaf Tehupuning (1) Guttmann Béla (1) gyakorlati tót nyelvtan (1) Gyenis Antal (1) Gyömrő (1) Habsburg Ottó (1) hadüzenet (1) Hajmássy Miklós (1) Halász Lajos (1) halotti anyakonyvi kivonat (1) Hamburger Jenő (1) Hansina Uktolseja (1) Hans Braam (1) határ (1) Hatz József (1) Hatz Sámuel (1) Haubrich József (1) Háy Gyula (1) Heinrichs (1) Helsinki (1) Hendaye (1) Herczeg Ferenc (4) Heydrich (1) Hirossik János (1) Hirossik Török Gergely (1) Hitler (9) Hlatky Endre (2) Hlinka (1) Hodac (1) Hodza (1) holland (3) Hollandia (1) Holland gyarmatosítás fekete könyve (1) Hornyik Károly (1) Horn Géza (1) Horthy (2) Horthy Béla (1) Horthy Erzsébet (1) Horthy István (2) Horthy Jenő (1) Horthy Miklós (8) Horthy Paula (1) Horthy Szabolcs (1) Horthy Zoltán (2) horvát (1) Hóry András (1) Hrabcik (1) Hubay Kálmán (1) Hunyadi János (1) ifj. Horthy Miklós (2) igmándy-Hegyessy géza (1) II. Viktor Emánuel (1) Ilja Eherenburg (1) Ilyés Gyula (1) Ina Benita (1) Incze Péter (1) indonéz (1) invázió (1) Iskola a határon (1) Izsák Éva (1) J. B. Raten (1) James Stewart (1) január (2) Ján Kollár (1) Jan Kollár (1) Jásdi István (1) Jászkarajenő (1) Jean Ann Kennedy (1) Jel-Kép (1) Jelky András (1) jezsuita (1) JFK (1) Joe Patrick Kennedy (1) John Fitzgerld Kennedy (1) Jornal de Guerre (1) Josef Göbbels (1) József király (1) Julier Ferenc (1) július (1) június (3) Jütland (1) Jutro idzemy do kina (1) Kabos Gyula (1) Kállay Kristóf (1) Kállay Miklós (4) Kánya Kálmán (5) Karátson Dávid (1) Karikás Frigyes (1) Karl Marx (2) Károlyi Mihály (1) Károly román király (1) Kárpátalja (1) Kassa (1) Kathleen Kennedy (1) katolikus (1) Katona Fedor (1) Katymár (1) Katyn (1) Kazimierz Junosza-Stępowski (1) kék rejtjelkulcs (1) Kelen Magda (1) Kenderes (1) Képes Történelem (2) képviselőházi napló (1) Kéri József (1) kihallgatás (1) Kinizsi Pál (1) Kino Pravda (1) Királymező (1) Király Magyar Automobil Klub (1) Kiss A. József (1) Klement Gottwald (1) kóborcigányok (1) Kollonics Lipót (1) Kolozsvár (2) kommunista (2) Konek (1) königliche ungarische unterrealschule (1) Korondy Béla (1) Korunk (1) Kósa József (1) Kossuth Lajos (1) Kovács Alajos (1) Kovács Imre (1) Kralevics Márk (1) Kramar (1) Kudar Lajos (1) Kugel Ernő (1) Kunfi Zsigmond (1) Kunszery Gyula (1) Kun Béla (3) Kun Miklós (1) Lajkó András (1) Lakatos Imre (1) Landler (2) Landler Jenő (1) Latinovits Margit (1) La Vanguardia (1) Ledeboer (1) lengyel (5) Lengyel István (1) Levante (1) Lex-Apponyi (1) Le Figaro (1) Le Monde (1) Líbia (1) Lidové Noviny (1) Lindquist (1) Lisszabon (1) London (1) lovasság (1) Lovászpatona (1) Luce (1) Luxemburg (1) Madarász József (1) Madarsko (1) Madzarska (1) Magyarország (3) Magyarország története (1) magyarosítás (1) Magyar Film Iroda (1) magyar királyi katonai iskola (1) Magyar Szemle (3) Magyar Világhíradó (1) mainzi püspök (1) Malhomme (1) Malinowski (1) MalyPetr (1) MANDA (1) manipuláció (7) Mannerheim (1) Marosvásárhely (1) Masaryk (1) Matica Slovenska (1) Mátyás (1) Mátyás király (1) Mauthausen (1) MÁV (1) Maximilian Njegovan (1) Mayer Lajos (1) Mekelesz (1) menekültek (7) Mercedes (1) Mérs el Kebir (1) mezőgazdaság (1) Mezőség (1) MFI (1) Michał Kwieciński. (1) Michał Waszyński (1) Michał Znicz (1) Míg megvalósul gyönyörű képességünk a rend.... (1) Mihály román király (1) Miletics Szvetozár (1) Molnár György (1) Molnár János (1) molukka (2) Monde (1) Móricz Zsigmond (1) MTI Rádiófigyelő (1) München (1) Munkács (1) Musztafa Kemál (1) Nadvurna (1) Nagykanizsa (1) nagykövet (1) Nagyrév (1) Nagyukrajna (1) Nagy Ausztria (1) Nagy Jenő (1) Nagy Magyarország (1) napló (1) Natter Gitta (1) német (7) Németmokra (1) Németország (1) német megszállás (9) Népszabadság (2) Népszava (2) Niederdorf (1) Niederdorf- (1) NKVD (1) Norvégia (1) Novoje Vremja (1) nyári időszámítás (1) nyelvismeret (1) Nyikolaj Ljachterov (1) nyilas (2) Nyomorfilm (1) Ódony Dezső (1) Oesch (1) Öhquist (1) Októbertől márciusig (1) olimpia (1) Ónodi Imre (1) Orán (1) Orcsik István (1) örmény (1) Ormos Mária (1) Östreicher Emil (1) Osztrák Magyar Monarchia (1) Ottlik Géza (1) Paasonen (1) Pabst (1) Páger Antal (1) Palásti Mihály (1) pánszláv (1) Párizs (1) Pester Lloyd (1) Pesti Hírlap (3) Pesti Napló (1) Peter Albert van der Parra (1) Philppe Pétain (1) Piave (1) Pietro Badoglio (1) Pilch Jenő (1) plakát (1) Pödör László (1) Pombal márki (1) Portugália (1) Pozsony (2) Pragg (1) Prónay Pál (1) Pruszków (1) Purgly Lajos (1) Puskás Ferenc (1) Quatre ans a rayer de notre histoire (1) Raffailowa (1) Rajk László (1) Rákosi (2) Rákosi Mátyás (4) Rákos Mátyás élete képekben (1) Rankó a hős (1) Rásy Barna (1) Reményi-Schneller Lajos (1) Revue de Transslylavie (1) RFK (1) Richard C. Partridge (1) Rizzo (1) Robert Kennedy (1) Robert Taylor (1) román (2) Románia (2) roman sukevics (1) Ronald Reagan (1) Roosevelt (1) Rosenberg (1) Rose Kennedy (1) Rudolf Hitler (1) Rydz-Smigly (1) rydz-smigly (1) Ryti (1) Saguna András (1) Sajdik György (1) Samuel Murphy (1) Sándor György (1) Sao Paulo (1) Schell Péter (3) Schiller János (1) Schlesinger Sándor (1) Schoch (1) Schwarz Mór (1) Scseglov (1) Seidel (1) Sieg im Westen (1) Skrzynski (1) Sopron (1) Soproni Elek (1) Sorg Antal (1) spanyol (1) Stefan Zweig (1) Stockholm (1) Stribrny (1) Stumpff (1) Szabadka (1) Szabad Magyar Rádió (2) Szabad Nép (2) Szálasi (2) Szalay László (1) Szamuely Tibor (1) szárnysegéd (1) Szedeniker Antal (1) Székelyföld (1) Szeles Erika (2) szenátus (1) Sziklakórház (1) Szilassy László (1) Szilézia (1) Szladek Barna (1) szlovák (6) Szmirna (1) szovjet (6) szózat (1) Sztálin (3) Sztaniszlava (1) sztár (1) sztepan bandera (1) Sztójay (1) szudétanémet (1) Szuhay-Havas Ervin (1) születésnap (1) Szvatkó Pál (3) Tabák Lajos (1) tábornok (1) Tamási (1) Tanácsköztársaság (2) Tanácsok Országos Gyűlése (1) tancsapatok (1) Tanner (1) Tapié (1) Taraszov-Rodionov (1) Taraszov-Rogyionov (1) Tassányi István (1) Ted Kennedy (1) Teleki Pál (1) Temesvár (1) Teschen (2) Těšín (1) Thomson (1) Tildy Zoltán (1) Tilkovszky Lóránt (1) Timothy Snyder (1) Tiszazug (1) Tisza István (3) Tisza Kálmán (1) Tito (1) Toldi Miklós (1) Tomcsányi Lajos (1) török (1) Torres Vedras (1) történelemkönyv (3) Tót nemzet nincs (2) Trianon (3) Tropenmuseum (1) Tropisch Nederland (1) Trubinyi Lajos (1) tudományos gyűjtemény (1) Tuompo (1) U31 (1) Udrzal (1) Ugarska (1) Uhorsko (1) Újszászy István (1) ukrajna (1) Ulrich Imre (1) Ungvár (1) USA (1) usztasa (1) Vágó Béla (1) Vajay László (1) Varga Jenő (1) Varsó (1) Vasgárda (1) vasút (1) Vas Zoltán (1) Vén András (1) Véres övezet (1) Victor Jinga (1) Villabassa (3) Voltaire (1) von Richthofen (1) Vörnle János (1) vörösterror (2) Weber (1) Werner Sombart (1) Werth Henrik (1) Why England slept (1) Wijster (1) Witold Zacharewicz (1) Witt (1) XIII Kelemen (1) XIV Benedek (1) Yorkshire Post (1) Zaolzia (1) Zilahy Lajos (3) Zimándi Pius (1) Zöldy Márton (1) Zöld Sándor (1) zsidó (3) Zsitvay Lajos (1) Zugyin (1) Címkefelhő

Külső feed

Houston we have a problem

Fidibus

2019.04.21. 18:00 Deak Tamas

 

Családi történet következik. Mégis, valahogy az egész huszadik századi sorsunk benne lesz. A történet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában fekvő dokumentumokban nyugodott eddig. A szöveg eredeti helyesírással, a történethez nem illő egyes személyes részek elhagyásával, a korabeli, ma már ismeretlen rövidítések feloldásával így szól nagyapám saját tollából :

Az alábbiakban olyan esemény történetét ismertetem amelyről mint befejezett tényről kevesen tudnak.
A volt csendőrség híradó osztályának néhány tagja tudatosan és nagy kockázattal tevékenyen támogatta azt az ellenálló mozhalmat amely a felszabadítást és a szövetséges hatalmak mielőbbi győzelmét elémozdította. Ebbe a bizalmas természhíetű munkába híradó részről be volt avatva Bartos Ödön őrnagy, híradó osztály parancsnok, dr. Kara László százados, műszaki alosztály parancsnok, Deák Kálmán zászlóshelyettes, e levél írója akkor még főtörzsőrmester, Tassányi István főtörzsőrmester. Két utóbbi mint a forgalmakat lebonyolító rádiótávírász és Arányi Gyula őrmester szerb fordító és küldönc.


A történetből természetesen csak azt tudom leírni amiről akkori parancsnokom, Bartos őrnagy tájékoztatott és amit én végrehajtottam. 1944. január 10-ike körül parancsnokom magához hívatott és ezeket mondotta: Kudar ezredes úr /államvédelmi központtól/ az országnak sulyos helyzetéből való megmentése érdekében felkért hogy egy rádió adóállomást és megbízható távírászokat bocsássak rendelkezésére hogy Titóékkal az összeköttetést ilyen módon felvehesse. Ismerve gondolkodásmódjukat és gyakorlott szaktudásukat, erre a célra magát és Tassányit szemeltem ki. Saját bőrünket visszük a vásárra, de látjuk, hogy a német csak propagandából és visszavonulásból áll, valamit tenni kell. Titóéknak kb. 800 km-re működő Kan hívójelű rádióállomással 72 méteres hullámhosszon kell felvenni az érintkezést naponta 9, 15 és 20 órakor. Saját hívójelünk WPK ugyancsak 72 méteren. Nyílt nyelven semmit sem szabad közölni, csak kódexjelekkel. Erre holnaptól a 150 wattos adóval kezdje meg a kísérleteket, azután a forgalmakat Tassányival felváltva végezzék.. A kísérlet eredményét esetenkint nekem, ha nem volnék itt, akkor távbeszélőn Kudar ezredes vagy Korondy százados úrnak jelentse, de burkoltan, csak annyit, hogy a kísérlet eredményes, vagy eredménytelen.
A kísérlet néhány napon belül nem is sikerült s ezügyben Bartos személyesen tárgyalt Budapesten tartózkodó szerb tisztekkel. Ennek eredményeképpen január 10-én ellenállomásommal, Kannal sikerült az összeköttetést rádión felvennem.
A továbbítandó rejtjelezett rádiótáviratokat zártborítékban Deák vagy Tassányi főtörzsőrmester sajátkezű felbontására közvetlenül kaptuk Kudar Lajos századostól vagy Korondy József ( sic! Helyesen Korondy Béla)  századostól. Ugyanígy az általunk felvett rejtjeles táviratokat zártborítékban Kudar százados vagy Korondy százados sajátkezű felbontására címezve azonnal vitte Arányi őrmester a Böszörményi úti laktanyából az államvédelmi központba. Három hónapon keresztül csináltam ezt a kockázatos munkát. Sok éjjelembe is került ez az idő mert ha nappal a különböző zavarok miatt nem tudtuk Kannal egymást megéryeni, akkor éjjeli forgalomban állapodtunk meg, amikor jobb volt a terjdedés kevesebb volt a zavaró állomások száma. Izgulva játszottam a morsejeleket a billentyűn mert ki voltam téve annak, hogy a németek iránymérővel bemérnek és rajtaveszítünk s a szolgálati szabályzat hadicikkelyeit reánk illesztik. Mégis vállaltam ezt a fontos összekötő szerepet, mert meggyőződésem és előrelátó ösztönöm volt az, ami a bíztató erőt kölcsönözte. De bátorított az is hogy nem kell begyulladni, mert bármelyik orosz parancsnokságnál Kannra hivatkozni jó lesz.
Március 19-én a német megszállás reggelén Kudar százados telefonon ezt mondta: Fidibus, mint megsemmisíteni. Néhány nap múlva a Gestapo Bartost kikérdezte. Az én kikérdezdésem is kilátásba volt helyezve, de nem tudom miért, elmaradt. Megúsztuk, mivel gyanuba kerültünk, a további működést a laktanyából megszüntettük, de Bartos adókészüléket bocsátott Kudar ezredes rendelkezésére továbbra is, amiről én már többet nem tudok. Rangban nem voltam sok, szaktudásbeli képességemhez mérten úgy érzem mégis sokat tettem, mert közreműködésem biztosította annak lehetőségét, hogy akkor Budapesten tartózkodó szövetséges tisztek személyesne tárgyalhattak illetékes magyar urakkal.
Az eddig írtakat bizonyítani tudja Korondy József őrnagy. Jelenleg valamelyik minisztériumban van beosztva. [...] Kudart úgy tudom a nyilasok sajnos kivégezték. Tudott még az esetről Faragó altábornagy, felügyelő, Újszászi vezérőrnagy államvédelmi központ vezetője és dr. Nyerges százados. Én csak Kudar ezredessel és Korondy századossal álltam levélben és távbeszélőn összeköttetésben.
[...]
Jelenleg a Pockingi magyar táborban vagyok. Németországba nem a simpáthia hozott. 1944. szeptemberében a híradó osztályt a bombatámadások elől Rábapordányba telepítették. Itt ért bennünket az a rendelkezés hogy a családoknak is kötelezővé tették a Németországba való kitelepülést. Hadbírói eljárás volt a férfiak számára kilátásba helyezve ha családjukat nem küldik ki. Családjaink sírva indultak el bizonytalanságba. Semmit nem tudtunk róluk mindaddig, amíg 1945. áprilisában utánuk nem jöttünk mert családunk ismeretlen sorsa erre serkentett.
Most hazatérés előtt állok. Odahaza lakásom: [...] mint értesültem butoraimmal együtt aknatalálatoktól megsemmisült. Egyéb értékem és vagyonom sem volt.


1932. óta vagyok a híradó alakulatnál és azóta mindig a Böszörményi úti laktanyába voltam beosztva ahol rádiótávírászi, nyilvántartói munkát végeztem. 1944. VIII. 20-án tiszthelyettessé történt kinevezésem után a pesti híradó szárnyhoz kerültem beosztott tisztként.
Hazulról érkező hírek szerint a szüröigazoló állomásokon minden volt csendőrt kivétel nélkül visszatartanak és internálják. Mint híradós, beosztásomnál fogva sem vettem részt semmiféle politikai vagy zsidók elleni akciókban. Ilyen vonatkozásban teljesen mentesnek tudom magamat. Jövő hó folyamán szándékozom hazamenni. Most nem ugynevezett protekciót, hanem szerkesztő úr jóindulatátú befolyását arra kérem, hogy a felszabadítás érdekében kifejtett három hónapi kockázatos munkám fejében adassék meg az az előny, hogy a szüröigazoláson akadály nélkül átjuthassak és a végleges igazolásom soronkívül megtörténhessen, hogy az országot építő munkában mint szabad ember vehessek részt.

Maradok mély tisztelettel
Deák Kálmán sk. 
Valamit a szereplők utóéletéről.Az ismertebb emberek közül Faragho Gábor 1953-ban  63 évesen, Újszászy mindmáig nem tisztázott körülmények között halt meg. 
Kudar eltűnik a kitöréskor, vélhetően a nyilasok gyilkolják meg, a levélben élőnek vélt Bayer századost egészen biztosan ők.
Korondy Bélát a Rajk-per katonai mellékperében, Pálffyékkal együtt akasztják fel 1949 októberében.
Nyerges Recskre kerül, 1956-ban külföldre távozik. Kara 2002-ben halt meg, 88 éves korában, Floridában. Bartos Németországban maradt. Tassányit igazolják, 1965-ben halt meg 59 éves korában.
A ma 113 éve született Deák Kálmánt szerencsére nem igazolják, így nem veszik vissza kívánsága szerint a közigazgatásba vagy a rendőrséghez.(Ha a "szerencsére" kifejezésen csodálkoznánk, a kulccsszavak: rádió, Tito, rejtjelezés - ennél sokkal kevesebb juttatta Korondyt a bitófára) 1951-től a MÁV-nál dolgozik, az 1962-es baleset egyik életmentője. Fáradt szíve 1983-ban állt. meg.

Szólj hozzá!

Címkék: 1944 Tito 1944 március 19 Bayer István Deák Kálmán Bartos Ödön dr Kara László dr Nyerges Pál Tassányi István Korondy Béla Faragho Gábor Újszászy István Fidibus Arányi Gyula Kudar Lajos

A kormányzói intézmény

2019.04.17. 20:21 Deak Tamas

Annak ellenére, hogy a két világháború közötti kormányzói intézmény tökéletesen letisztázott jogi kereteket jelentett, a köztudatban vagy semmi, vagy súlyos téveszmék élnek magáról az intézményrõl, jogokról, kötelességekrõl. A tisztázáshoz nem kell sok: el kell olvasni Csekey István: A magyar alkotmány címû 1937-es kötetét amiben már a megreformált intézmény minden joga és lehetõsége is megtalálható. (Maga a szerzõ volt, aki ezeket jórészt kidolgozta.)
I 2. A kormányzó.
I. A KORMÁNYZÓ JOGKÖRE. — A koör- .: mányzó a király helyettese. Mint láttuk (114. 1.) p alkotmányunk történetében a nemzet ismételten fölélesztette a kormányzói intézményt olyankor. ; amikor a királyi hatalom gyakorlása ideiglenesen ; akadályokba ütközött. I i Mivel IV. Károly király 1918 nov. 13-án .az ; államügyek vitelében való minden részvételrõl" lemondott, a királyi hatalom gyakorlása megszûnt és még akkor is szünetelt, amikor az 1918-19. év; torzforradalmak után 1919 aug. 7-én nemzeti kor- mány vette kezébe a hatalmat. Így az 1920 febr. 16-ára összehívott nemzetgyûlésnek elsõ feladata volt, hogy intézkedjék az államfõi teendõk ellá- tásáról.

Ez olyképen történt, hogy a nemzetgyûlés az 1920:I. tc.-ben kimondta: mindaddig, , amíg az államfõi hatalom gyakorlásának mikéntjét végle- gesen rendezi és ennek alapján az államfõ tisz- tét tényleg átveszi, az államtõi teendõk ideiglenes ellátására a magyar állampolgárok közül titkos szavazással kormányzót választ" (12. §). Így a kor- mányzó megbízatásának idõtartamát nem határoz- ták meg. A nemzetgyûlés 1920 márc. 1-én 141 kö- zül 131 szavazattal Horthy Miklós volt cs. és kir. altengernagyot, a nemzeti hadsereg fõvezérét választotta meg Magyarország kormányzójává (1920:II. tc.).

A kormányzót a nemzetgyûlés az 1920-I. tc.- el általában a királyi hatalomban foglalt jogok al- kotmányos gyakorlásával ruházta föl (13. §). Egy- úttal azonban felsorolta azokat a koronás királyt megilletõ jogokat, amelyeknek gyakorlásából a kormányzót kizárta. Sokkal szûkebben állapította meg a kormányzó jogkörét, mint amilyen jogkört Magyarország elõbbi kormányzói, így Hunyadi János (1446—1452) és Szilágyi Mihály (1458) gya- koroltak (1446:VI. te.).
Azóta néhány törvény igyekezett a kormány- zó jogkörét kiterjeszteni. Így már az 1920-XVII. te. megadta a kormányzónak azt a jogot, hogy az országgyûlést elnapolhassa, de legfeljebb 30 nap- ra. Az 1933:XXIII. te. ezt a korlátozást is meg- szüntette, de a kormányzónak is épen úgy, mint egykor a királynak, az elnapolt vagy feloszlatott országgyûlést olyan idõben kell összehívnia, hogy az országgyûlés az évi költségvetést az év végéig megszavazhassa. Az 1920-I. te. szerint a kormány-zó a törvényt csak egyszer küldhette vissza 60 nap alatt az országgyûlésnek. Az 1937:XIX. tc. szerint vétójogát két ízben és hat-hat hónapi idõ. közben gyakorolhatja. Az 1920:I. tc. megadta a nemzetgyûlésnek a jogot, Hogy a kormányzót, ha az alkotmányt vagy a törvényeket megszegi, fele- lõsségre vonhassa. Ezt a rendelkezést az 1937:XIX, tc. hatálytalanította.

Bár a kormányzó jogállása eredetileg megfe- lel a régensének, és ilyenképen a király helyettese, amióta azonban a királyi trón nincs betöltve, a kormányzó nem a király személyét, hanem a ki- rályi intézményt helyettesíti. Most tehát a kormányzó államfõ. Ebbõl azonban nem következik, hogy Magyarország államformája köztársaság. A kormányzó és a köztársasági elnök jogállása közt lényeges különbség, hogy a kormányzó tisztének tartama nincs idõhatárhoz kötve, és hogy felelõs- ségre nem vonható. A kormányzó jogállásának a királyi intézményt helyettesítõ jellege azt fejezi ki, hogy a kormányzói intézmény csak átmeneti, ideiglenes jeilegû és nem jelent államformát. Ma- gyarország tehát államformájára nézve ma ís ki- rályság, jóllehet az államfõi méltóságot ideiglene- sen kormányzó tölti be. Ma a kormányzó jogállá- sa körülbelül megfelel a koronázatlan király jog- állásának. A koronás király jogosítványaival szemben a kormányzói jogkör korlátozásai a következõk:
1. A kormányzónak nincs törvényszentesítési joga, hanem csak törvénykiállítási joga (promul- gatio) és törvénykihirdetési joga (publicatio).
2. Nemességet nem adományozhat, de címe- ket, kitüntetéseket, rendjeleket alapíthat és ado- mányozhat.
3. Az apostoli királyt a római katolikus egy- házzal szemben megilletõ ú. n. legfõbb kegyúri jo- got nem gyakorolhatja. Ez azonban nem jelenti a király fõkegyúri jogának megszûnését. .
4. A kormányzó csak az országgyûlés hozzá- járulásával izenhet háborút és köthet békét.
5. A honvédséget az ország határain kívül csak az országgyûlés hozzájárulásával alkalmaz- hatja. Ha azonban közvetlen veszély fenyeget, a kormány felelõssége és az országgyûlésnek kése- delem nélkül kikérendõ utólagos hozzájárulásával a honvédségnek az ország határain kívül való al- kalmazását is elrendelheti (1920:XVII. te.).
6. A kormányzó általános kegyelmezési joga korlátozott, a minisztereknek és a legfõbb állami számvevõszék elnökének kegyelmet csak törvény adhat (1920-XVII. te.).
7. A kormányzó személye sérthetetlen, és ugyanolyan büntetõjogi oltalomban részesül, mint a király, azonban a ,szentség és , felségiség" minõsége nem illeti meg. Külsõ méltóságát jelentõ áró) , fõméltóságú" (celsitudo, Durchlaucht, Séré- nité).
8. A kormányzónak nincs udvartartása. Ré- szére az országgyûlés tiszteletdíjat állapít meg. A kormányzó mellett a hivatali tennivalókat a kor- mányzói kabinetiroda látja el, amely szervezett- leg megegyezik a király kabinetirodájával.
Egyébként a kormányzó a királyi hatalmat ugyanolyan korlátok közt gyakorolja, mint a ki- rály. Így különösen felelõs miniszteri közremûkö- déssel. Személyes jogállására azonban a kormány- zó lényegesen különbözik a királytól, mert nem alkotóeleme az államnak, hanem õ is állampolgár, aki magánminõségben az államhatalomnak van alávetve.
Amikor az 1920-I. tc.-ben Hunyadi János kor- mányzóságának és a köztársasági elnökök jogállá- sának figyelembevételével szabályozták a kor- mányzó jogkörét, nem gondolták, hogy a közjogi provizórium oly hosszú lesz, hogy szinte állandó- sulni látszik. Épen ezért vált szükségessé a kor. mányzó jogkörének kiterjesztése, amit részben az 1920:XVII. és 1933:X.XIII. tc., fõleg pedig a kormányzói jogkör kiterjesztésérõl és a kormány. — .: zóválasztásról szóló 1937:XIX. tc. foganatosított. Ide sorozhatjuk azonban még a felsõházról szóló 1926:XXII. te.-et is, amely biztosította a kormány- zónak felsõházi tagok kinevezési jogát és úgy in. tézkedett, hogy ha a kormányzói tisztség az állam- fõi hatalom gyakorlásának végleges rendezése elõtt üresednék meg, akkor a halaszhatatlan államfõi teendõket a minisztertanács látja el. Ugyancsak ide sorozhatjuk a kormányzóhelyettesrõl szóló 1942:II. te.-et, valamint az 1942:XXI. tc.-et, amely kibõvítette a kormányzónak kinevezési jogát a felsõházba.
Mindezeknek figyelembevételével mondhat- juk, hogy a mostani kormányzói intézmény olyan sui generis államfõi jellegûvé változott, hogy kü- lönbözik mind a régensség, mind a gyámkormány- zóság eddigi alakjaitói. Ennek a változásnak be- következésében a legnagyobb része a kormányzó érdemének van: az õ történelmi érdemeit ország- lásának huszadik évfordulóján a magyar ország- gyûlés törvénybe iktatta (1940:II. tc.).
H. A KORMÁNYZÓI TISZT MEGÜRESE- DÉSE ÉS A KORMÁNYZÓVÁLASZTÁS. — Mivel az 1920:E. tc. a kormányzói méltóságot egy- elõre meg nem határozott idõhöz kötötte, az 1997: XIX. te. a jogfolytonosságot azzal is meg akarta õrizni, hogy biztosította a kormányzónak az utód- ajánlási jogot, amellyel némi befolyást gyakorol utódjának választására. Utódjául ellenjegyzés nél- kül lepecsételt borítékban három nagykorú magyar állampolgárt ajánlhat. A boríték egy-egy példá- nyát a miniszterelnök jelenlétében adja át megõr- zés végett a Kúria elnökének és a két koronaõrnek. érvénytelen a kormányzó utódajánlása, ha három- nál több vagy kevesebb személyre szól.
A kormányzói tiszt megüresedése és az új. kormányzó eskütétele közé esõ idõre az 1937:XIX. te. országtanácsot rendel a kormányzói hatalom gyakorlására. Ez tehát a felsõházi törvényben ter- vezett minisztertanácsS helyébe lépett azzal az indokolással, hogy az államfõi tisztet a végre- hajtó hatalom élén álló kormány még átmenetileg sem töltheti be. Az ilyen hatalomegyesítés ugyanis veszélyeztetné az államhatalmi ágak egyensúlyát. Az országtanács tagjai: a miniszterelnökön és az országgyûlés két házának elnökén kívül Magyar- ország hercegprímása, a Kúria és a Közigazgatási Bíróság elnökei és a honvédvezérkar fõnöke. Az országtanács az országgyûlést fel nem oszlathatja.el nem napolhatja és üléseit be nem rekesztheti. A kormányt vagy valamelyik tagját nem mentheti föl állásától. Gondoskodik róla, hogy a kormány- zóválasztó országgyûlés legkésõbb a kormányzói tiszt megüresedésétõl számított nyolcadik napon összeüljön. I
A kormányzóválasztás az országgyûlés két házának együttes ülésében történik. Ha a kor- mányzó élt utódajánlási jogával, a nyilatko- zatát tartalmazó borítékot az ülésen fölbont- ják. Majd az együttes ülés szavaz titko- san, hogy kíván-e más jelöltet is állítani. Az országgyûlés jelöltjeinek azt a három személyt kell tekinteni, akire a legtöbb szavazat esett. Ezek közül kiesik a jelöltségbõl az, aki nem kapott leg- , alább 50 szavazatot. A jelöltek közül választják meg titkos szavazással általános többséggel a kor- mányzót.
A kormányzó tisztét csak akkor gyakorolhat- ja, ha az országgyûlésen esküt tesz az alkotmány és a törvények megtartására, az ország független- ségének és területi épségének védelmére. Ez az eskü ugyanolyan alkotmánybiztosíték, mint a ki- rályi hitlevél és király eskü.


III. A KORMÁNYZÓHELYETTES. — A nagy sietséggel megalkotott 1920-I. te., amely a válságos korszakban annak idején szinte , magyar királyi köztársaságot" teremtett, egyebek közt abban is hiányos volt, hogy nem gondoskodott a kormányzó helyettesítésérõl. A kormányzói jog- kör fokozatos kiterjesztésének egyik lényeges ál- lomása volt a kormányzóhelyettesrõl szóló 1942: H. te. Ez kimondja, hogy addig, amíg a kormány- zót tisztének személyes ellátásban távollét, beteg- ség vagy más ok akadályozza, valamint némi kor. látozással a kormányzói tiszt üresedésekor is, kor- mányzóhelyettes lássa el a kormányzói tisztet. A kormányzóhelyettes ilyenkor a kormányzó nevé- ben annak valamennyi jogát gyakorolhatja az utódajánlási jog kivételével
A kormányzóhelyettes azonban a kormányzó megbízottjaként is eljárhat. Némely kormányzói teendõket olyankor is elvégezhet, amikor a kor- mányzói hatalmát maga a kormányzó gyakorolja. A megbízást a kormányzó csak miniszterelnöki ellenjegyzéssel adhatja és bármikor visszavonhat. ja. A kormányzói hatalom egységének biztosítását célozza, hogy a kormány mindíg köteles közzé- teni és az országgyûlésnek is bejelenteni, hogy a kormányzói jogkört a kormányzóhelyettes melyik naptól kezdve gyakorolja, és melyik napon veszi át ismét a kormányzó átengedett jogkörét, A kor-mányzóhelyettes tisztét csak a megválasztásáról és eskütételérõl szóló törvény kihirdetése után gyakorolhatja. Tiszte pedig az új kormányzó eskütételével megszûnik. Ha a kormányzói szék megüresedésekor kormányzóhelyettes mûködik, az országtanács hatásköre csak a kormányzó- választás elõkészítéséhez szükséges teendõkre ter- jed ki. Ez hirdeti ki az új kormányzó megválasz- tásáról és eskütételérõl szóló törvényt is.
Kormányzóhelyettest a nagykorú magyar állampolgárok közül az országgyûlés két háza együttes ülésében választ, de csak a kormányzó kívánságára. A kormányzó megválasztásra legföl- jebb három személyt ajánlhat, de ajánlhat egyet is. (Ezzel szemben utódajánlási joga — mint lát- tuk — csak akkor érvényes, ha három személyt ajánl.) A kormányzóhelyettes megválasztásához a kormányzó megerõsítése szükséges. A kormány- zónak tehát döntõ befolyása van a kormányzó- helyettes kiválasztásában. Az országgyûlés keze itt sokkal kötöttebb, mint a kormányzóválasztás- ban. Jelölési joga csak kisegítõ akkor, ha a kor- mányzó nem élt jelölési jogával. Ekkor is legalább 150 névaláírás szükséges egy személy ijeiölésénez. Ilyenkor a választás közfelkiáltással is történhe- tik. Ha azonban szavazásra kerül sor, akkor a tör- vény minõsített szavazást rendel. Általános szava- zattöbbséget kíván, föltéve, hogy a szavazatok száma az ülés megnyitásakor jelenlévõ tagok szá- mának kétharmadát meghaladja.
A kormányzóhelyettest ugyanaz a cím és büntetõjogi védelem illeti meg, mint a kormány- zót.
Magyarország kormányzója 1942 febr. 15-én a miniszterelnökhöz intézett kéziratában kifejezte azt az óhaját, hogy az országgyûlés kormányzó- helyettest válasszon. Ajánlási jogával nem élt. Erre az országgyûlés 1942 febr. 19-i együttes ülé- sében közfelkiáltással a kormányzó fiát, vitéz nagybányai Horthy Istvánt, a Magyar Államvas- utak elnökét választotta meg kormányzóhelyet- tesnek. A kormányzó a választást megerõsítette, s a kormányzóhelyettes még ugyanezen az ülésen az esküt letette. A választást az 1942:III. tc. iktat- ta törvénybe.
2. A szentesítés (szankció) a koronás király feladata. Fõleg ebben nyilatkozik meg a király részvételi joga a törvényalkotásban. A Szent Ko. rona tana értelmében ugyanis a törvényhozó ha. talom megosztott hatalom a király és a nemzet közt.
A szentesítés a következõ mozzanatokat fog. lalja magában: a) a király a hozzá felterjesztett szöveget ünnepélyes királyi végzés ( decretum ) alakjába foglalja, b) aztán aláírja, c) megpecsé- teli és d) a miniszter ellenjegyzi.
a) 1848-ig az országgyûlés idején készült tör. vénycikkeket egy dekréfumba foglalták és az or- szággyûlés végén együttesen terjesztették a ki- rály elé szentesítés végett. A király a középkori gyakorlatnak megfelelõen ünnepélyes privilégiune. vagyis kiváltságlevél formájában bevezetéssel ás záradékkal látta el, és csak ekkor következett az egész dekrétumnak a kihirdetése. De már 1848 óta az országgyûlésen megszavazott törvénycikk- keket külön-külön szentesítik és kihirdetik. A privilégiális alak azonban továbbra is megmaradt. úgyhogy a törvénycikkek bevezetésében és zára- dékában most is a király beszél. A tulajdon- képeni szentesítést tehát megelõzi a törvénycikk hiteles kiállítása (promulgáció, ÁAusfertigung). Ez a törvény keletkezésének és tartalmi azonosságá- nak megvizsgálásában és tekintélyszerû megálla. pításában nyilvánul. Külföldi alkotmányjogok ezt. valamint a kihirdetés elrendelését, külön szokták megkülönböztetni. Ebben az aktusban ugyanis az államfõ igazolja, hogy a törvény az alkotmánv szerint illetékes államszervek megállapította hi- teles szöveg. Minthogy azonban monarchiákban ez a hiteles kiállítás, vagyis promulgáció egybeesik a szentesítéssel, mert mindkettõ az államfõnek a nyilvánosság nélkül történõ cselekménye, róla az állampolgárok csak a törvény kihirdetésével tud- nak. Ezért értenek sokszor a promulgáción publi- kációt.
b) A törvény záradéka a keltezéssel végzõ- dik, és azt követi a koronás király sajátkezû alá- írása. Voltaképen ez a szentesítés legjelentõsebb mozzanata. Hajdan a királyi aláírást a megpecsé- telés pótolta. Csak Habsburg királyaink korától írták alá a dekrétumokat a tõlük meghonosított kancelláriai gyakorlat szerint.
c) Ugyanilyen elengedhetetlen mozzanat a törvényszentesítésben a megpecsételés. W er- bõczy Hármaskönyve például csak azért nem lett törvény, mert — bár a király kiváltságlevél formájába foglalta, azaz ünnepélyes bevezetés- sel és záradékkal ellátta — a pecséttel való meg- erõsítése elmaradt. Ebben a korban, vagyis a mO- hácsi vész elõtt tehát a megpecsételés volt a szen- tesítésnek leslényegesebb eleme. Régebben a tör- vényeken, amelyek külalakjukban a király kivált. ságlevelciként jelentkeztek, királyi pecsét volt. újabban pedig az állampecsét. A király számára a megpecsételést ép úgy, mint a promulgációt az- elõtt a kancellária, 1848 óta pedig a miniszter- elnökség végzi.
d) A szentesítés utolsó mozzanata az ellen- jegyzés. Ezt a miniszterelnök szokta végezni, aki a szentesítés tényérõl jelentést tett az ország- gyûlés egyik legközelebbi ülésén. Az ellenjegyzést azonban másik miniszter is végezheti.
A törvényalkotásnak ebben a második moz- zanatában. vagyis a szentesítésben változás kö- vetkezett be az 1920:I. tc. rendelkezései folytán, amelyek az államfõi hatalom ideiglenes gyakor- lása céljából a kormányzói méltóságot szervez- ték. A kormányzót e törvénycikk, valamint a módosító és kiegészítõ késõbbi törvénycikkek értelmében elvileg a királyi hatalomban foglalt jogok alkotmányos gyakorlása illeti meg, de a törvényekben megállapított korlátozások között. A kormányzónak jogállása körülbelül megegyezik a koronázatlan királyéval. Ebbõl következik, hogy mivel fejét nem érintette a Szent Korona, az ú. n. privilégiális jogkört õ sem gyakorolhatja, vagyis nem illeti meg õt a legjelentékenyebb pri- vilégiális jog, a törvényszentesítés joga. A kor- mányzónak így nem szentesítési, hanem csak törvénykiállítási ( promulgálási) joga van. Amíg tehát a kormányzói szerv mûködik, a törvények nem szentesíttetnek. A kormányzó az Oországgyû- lés megállapította törvényszöveget legkésõbb hat hónap alatt kihirdetési záradékkal és aláírásával látja el. A törvényeknek régi, privilégiátis alakia tehát még ma is megvan, de a bevezetés és zá. radék szövege, amelyet a kormányzó használ, eltér a királyétól.
A. kormányzó a szentesítés megtagadása he- lyett gyakorolhatja a törvényvisszaküldés jogát. A kihirdetés elrendelése elõtt ugyanis indokainak közlésével a törvényt hat hónap alatt új megfon- tolás végett visszaküldheti az országgyûlésnek. Ha az így visszaküldött törvényt az országgyûlés változatlanul újra elfogadja, vagy a kormányzó kívánta módosításokat csak részben teszi ma. gáévá, a kormányzó a törvényt hozzáérkezésétõl számított hat hónap alatt újabb megfontolás vé. gett az elõbb meghatározott módon mégegyszer visszaküldheti az országgyûlésnek. Ha az utóbbi a törvényt változatlanul fenntartja, a kormányzó a törvényt a hozzáérkezésétõl számított 15 nap alatt kihirdetni köteles.
Ha az országgyûléstõl alkotott törvény kihir- detésének elrendelésére megszabott határideig a kormányzó az országgyûlést feloszlatta, vagy ha c határidõig az országgyûlésnek a törvényben megállapított tartama letelt: a kormányzó a régi országgyûléshez már visszaküldött törvényt egyéb intézkedés nélkül félreteheti. Ha azonban az új országgyûlés a ki nem hirdetett törvénnyel azo- nos törvényt hoz, a kormányzó erre a törvényre nézve a visszaküldés jogával nem élhet és a tör- vényt hozzáérkezésétõl számított 15 nap alatt ki- hirdetni köteles. A kormányzó az államformának és az államfõ személyének kérdésében alkotott törvényekre nézve a visszaküldés jogával nem élhet.
Mindezekbõl következik, hogy a kormányzó a törvénynozó hatalomnak az országgyûléssel nem egyenrangú tényezõje. A szentesítés ugyanis törvényhozó tevékenység, a törvényhozó hatalom egyik tényezõjének önálló ténykedése. A vétõ- jog ellenben, amelyet a kormányzó gyakorol, a már kész törvény joghatályosságának tiltakozás tormájában való megakadályozása. A szentesítés tartalma tehát pozitív, a vétóé negatív. A kor- mányzó felfüggesztõ (szuszpenzív) vétójoga azt jelenti, hogy egy idõre elhalaszthatja a törvény hatályba lépését, de az alkotmány rendelkezése értelmében végleg megakadályozni nem tudja. A király szentesítési záradéka a törvénynek anyagi érvényességi kelléke, míg a kormányzó kihirde- tési záradéka csak alaki érvényességi kellék. A szentesítés a királynak diszkrecionális joga, vagyis tetszésétõl függ, hogy szentesíti-e a törvényt; ha pedig megtagadja, eljárását indokolni nem tarto- zik. A szentesítés nincs is határidõhöz kötve. A kormányzó ellenben, ha él törvényvisszaküldési jogával, indokait is köteles az országgyûléssel közölni, és e jogának gyakorlásában szigorú határ- idõkhöz kötött.
Végül azonban azt mondhatjuk, hogy bár a kormányzó a törvényhozásnak az országgyûlés- sel nem egyenrangú tényezõje, valójában még- sem léphet hatályba törvény közremûködése nél. kül. A törvénynek a kormányzó részérõl történõ kiállítása és kihirdetési záradékkal való ellátása ugyanis a törvény alaki érvényességének kellék. Ha a kormányzó a kétszeri visszaküldési jog gya- korlása után sem hajlandó a törvényt kihirdetési záradékkal ellátni, akkor voltaképen megszesi az alkotmány megtartására tett esküjét. Ezért usvan jogilag nem vonható felelõsségre, de felelne érte Isten és a történelem ítélõszéke elõtt. Ilyen szem. pontból azonban a király is felelõs a szentesítés megtagadásáért. i

Szólj hozzá!

Címkék: Horthy Miklós Csekey István

Teleki Pál "ismeretlen" búcsúlevele

2019.04.04. 21:55 Deak Tamas

 

Teleki Pál "ismeretlen" búcsúlevele 1941. április 4-én délután teljesen ismert volt a Pester LLoyd reggeli kiadásának olvasói elõtt.
Ein ’charakteristisches Schreiben Telekis Der persönliche Sekretär des Ministerpräsidenten Ministerialrat Peter lucre, der auch intimer Freund des Grafen Paul Teleki war und sehr lange Zeit an der Seite des Ministerpräsidenten gearbeitet hat, verwahrt ein Schreiben, das Graf Teleki an ihn noch am 8. Januar 1929 gerichtet hatte, mit der Bestimmung, Ministerialrat Incze möge dieses Schreiben im Fälle des Ablebens des Grafen Paul Teleki sofort öffnen. Ministerialrat Incze hat dieses Schreiben jetzt geöffnet und sein Inhalt beleuchtet in sehr charakteristischer Weise die Individualität des Grafen Paul Teleki. Graf Paul Teleki richtete in dem Schreiben an Incze das Ersuchen, seine Beerdigung möge in der einfachsten Weise in aller Stille um 7 Uhr früh stattfinden. Das Schreiben enthält een folgenden Satz: „An meiner Beerdigung sollst außer dem Geistlichen nur Du teilnehmen. Durch Magyar Távirati Iroda soll veröffentlicht werden, daß niemand einen Kranz schicke und auch niemand an dem Leichenbegängnis teilnehme. Die Pfadfinder und die Universitätshörer sind kurz dahin zu verständigen, daß sie daheim bleiben. Die Universität ist zu verständigen, daß man mich nicht vom Universitätsgebäude aus beerdige. Auch die Professoren mögen daheim bleiben. Man möge mich je eher in die Leichenhalle bringen, damit ich zu Hause nicht störe. Traueranzeigen sollen nicht gedruckt werden. Auf meinem Grab soll weder jetzt noch später ein Grabstein errichtet werden.

Az, hogy a történésszakma egy része tökéletesen feladja a kutatás legalapvetõbb elvi szükségszerûségeit - és aki ezt betartja, mint Borhi László, elvtelenül, nemtelenül támadja - ebben a történetben nyilvánul meg leginkább. A most szenzációként tálalt "nem ismert" tények mindegyike benne van a Teleki-kérdés kiváló kutatójának, Tilkovszky Lórántnak több könyvében. Az említett búcsúlevél is, például a Teleki Pál titokzatos halála c. kötetben.
A kormányzó arra az álláspontra helyezkedett, hogy Teleki 1929-ben írásba foglalt, Incze Péternek , halálom esetén felbontandó" utasítás- sal megõrzésre átadott azon végrendelkezését, hogy temetése anyilvánosság teljes kizárásával történjék, nemlehetérvényesíteni, mert a rendelkezését annak idején mint magánember tette,viszont most, mint az ország miniszterelnöke halt meg, s ahhozillõ temetésben kell részesülnie. Át kellett hidalni továbbá azta nehézséget, amelyet az öngyilkosság ténye jelentett az egy- §házi szertartással történõ temetés tekintetében. [...]



A szó igazi értelmében —. búcsúlevélnek csak a feleségéhez és a kormányzóhoz i
ntézett nevezhetõ. Ez utóbbihoz egy lemondólevél társult. Ezek a haláleset színhelyén, a hálószobában voltak találhatók. Teleki — levele fiához, Gézához, és befejezetlenül maradt levele Apor Gáborhoz nem tekinthetõk a halálesettel közvetlen kapcsolat- ban lévõknek, bár nagyon fontosak annaka helyzetnek megvilá- gítása révén, amelyben a tragikus esemény bekövetkezett. Ez utóbbiak dolgozószobája íróasztalán voltak fellelhetõk. Az Incze Péterhez írt levél, amelyben Teleki halála esetére rendel- kezett, nem tartozott ehhez az irategyütteshez: 1929-ben kelet- kezett, és azóta Incze magánál õrizte.[...] 



A magyar sajtó semmiféle búcsúlevélrõl nem tett mlítést, ellenben a kormány német nyelvû félhivatalos lapja, iPester Lloyd — nem lehetetlen, hogy éppen ködösítési szán- skkal — rövidesen hírt adott egy 1929-bõl keltezett, halála ese- in felbontandó Teleki-levélrõl, amelynek tartalma a lap sze- fot skarakterisztikus módon világítja meg Teleki egyénisé- Bt". Ebben a csak vázlatosan ismertetett, furcsa, mindenkivel szemben ingerült kiábrándultságot tükrözõ levélben, amelyet annak idején barátjára, késõbbi személyi titkárára, Incze Péterre bízott, arra utasítja õt, hogy rajta és a papon kívülsenkit seengedjenrészt venni temetésén. Eza sajtóközlemény feltétle- nül alkalmas lehetett annak a beállításnak alátámasztására, hogy régóta lelki beteg volt.

Szólj hozzá!

Címkék: 1941 Horthy Miklós Teleki Pál 1941 március Borhi László Tilkovszky Lóránt Pester Lloyd Incze Péter

A megosztó emlékmű

2019.02.16. 12:56 Deak Tamas

A Ságvári téren éktelenkedő Ellenforradalmár-emlékművet, amely az új, demokratikus Magyarország mártírjainak megcsúfolása volt, a főváros ifjúsága ledöntötte talpazatáról, hogy ezentúl eggyel kevesebb emlék őrizze a reakció hőseinek dicsőségét.
Mafirt krónika, 9.


Körülbelül ebben a stílusban olvashattunk nemrég az egyik történelemhamisító blogon erről az emlékműről -amelynek a valódi elnevezése A Nemzet Vértanúinak (emlékműve) 1918-19 - valamint az egyik "független" hírportálon is megjelent az említett blog szerzőjétől egy álszakmai elfogult írás. (A szerző a saját blogján véleménycikknek nevezi. Szerinte az emlékmű a maga korában is megosztó volt, mert hiányoztak a fehérterror áldozatainak nevei.)
Nem véletlen a hangosság. Az elmúlt hetven évben  Füredi Rikárd szobrászművész alkotta emlékművön szereplő áldozatok története teljesen feledésbe merült, és még mindig erős a szellemi áramlat, amely nem akarja hogy ezek a halottak számokból újra emberré legyenek. (Zárójelben egy mondat erejéig el kell térni a szorosan vett témától: még mielőtt az 541 nevet megörökítő emlékmű alkotójáról, Füredi Rikárdról is beindulna "művészietlenség", "tehetségtelenség" stb. mantrája,  jó tudni: a többek között a Milleniumi emlékmű néhány királyszobrának, Jókai Mór, Kacsóh Pongrác síremlékének, Könyves Kálmán, XII. Károly svéd király szobrának alkotójáról van szó.)
Változtassuk tehát újra emberré a számokat, idézzük fel csak a kép bal felső sarkában levő nevek mögötti történeteket, amely az 1919-ben meggyilkolt papok egy részének története.
Szedeniker Antal plébános ügyében adjuk át a szót a korabeli kiadványoknak, például a Népszavának, amely kis hiányossággal így ismerteti a történteket:

 „Magyar Távirati Iroda" jelenti: A soproni Vörös Hadsereg egy karhatalmi századát, mely Füles községben kiszállott, a fölizgatott gazdák egyrésze fegyveresen meg akarta támadni. A kísérletet a katonák megakadályozták, rendet teremtettek és a szerdán délután Sopronból kiszállott forradalmi törvényszék már ítéletet is hozott a lázadásban résztvett főcinkosok fölött. Enzbruder katonai biztos összeszedte a falu legényeit, kiválogatta közölök a leggazdagabb emberek fiait és kijelentette, hogy azon esetben, ha nem adják ki azokat, akik a lázadást szították, valamennyiüket agyonlöveti. A legények erre bevallották, hogy a lázadás értelmi szerzője Szedeniker Antal, a falu plébánosa volt, azonkívül megneveztek több mint tizenöt embert, 'akik a fegyveres támadásban aktiv resztvettek. 

 

Népszava, 1919. április 11.


 A forradalmi törvényszék Zsitvay Lajos elnöklete alatt ítélkezett a bűnösök fölött. A vádat Bors László képviselte. A tárgyalásokat Szedeniker plébános ügyével kezdték meg. A plébános eleinte tagadta, hogy része lett volna a lázadás kezdeményezésében, a tanuk azonban bebizonyították, hogy a történteknek ő volt az értelmi szerzője. A forradalmi törvényszék Szedeniker Antal plébánost golyó általi halálra ítélte és az ítéletet, fél órával annak kihirdetése irtán, éjjel 12 órakor, a gróf Ziehy-féle kastély előtti  térségen végrehajtották. A forradalmi törvényszék a további tizenöt cinkostársat egytől hat évig terjedő fegyházra ítélte. Az elítélteket megvasalva Sopronba hozták. A vármegyében rend van. A forradalmi törvényszék csütörtökön folytatta tárgyalásait Fülesen.

Az említett hiányosság Entzbruder ténykedéséből az az apróság, hogy ő szavatartó ember volt. Talán észrevesszük a cikkből, hogy egyszerre a falusiak milyen készségesek lettek a kérlelhetetlenül igazságos forradalmi törvényszék felé. Valószínűleg segített ebben az, hogy Entzbruder beváltotta amit igért: két gyereket, a 13 éves Drimmel Máriát és a 15 éves  Buczolich Jánost agyonlövette.


Kósa József Jászkarajenő plébánosa volt. A történteket minden forrás körülbelül ugyanúgy idézi fel: a plébános Homyik Károly káplánnal együtt hazaindult, két vöröskatona szegődött a nyomukba, s behatoltak a plébániára. A folyosóról balra nyílott az iroda, itt tartózkodott Kosa József. Az egyik Lenin-fiút, az írástudatlan, huszonkilenc éves Dobák Imrét később azonosították. Meg kell halnotok! - kiáltotta egyikük. A plébános kezét imára kulcsolva, szelíden azt mondta: „Isten rendelése ellen nem cselekedhetünk. Csak öt percet adjanak, hogy megáldhassuk egymást." „Erre nincs szükség" - kiáltotta Dobák Imre, s lelőtte a plébánost. A zajra a káplán kiszaladt a szobájából, letérdelt a földön fekvő plébános mellé, és elmondta fölötte a föloldozás szavait. Erre Dobák visszalépett a folyosóról, s lelőtte Homyikot is. Mivel a lövés nem volt halálos, még egyszer belelőtt.

Nagy Jenő lovászpatonai plébános esete különlegesebb, őt a Tanácsköztársaság bukása után pár nappal gyilkolták meg.


A patonai munkástanács megrémült, nem hitt a tanácsköztársaság bukásában, s a munkástanács elnöke Győrbe, majd Pápára futott, ahonnét 28 vörös katona társaságában másnap éjféltájban tért vissza Patonára. A falut fölriasztották, s a munkástanács elnökének vádjaira néhány fiatalembert összefogtak, többeket megsebesítettek. Negyedikén hajnali négy órakor ötletszerűen kiadták a jelszót: most menjünk a csuhásért. Sortűz alá vették a plébánia ablakait, betörték a lakás ajtaját, mire Nagy Jenő revolverével kétszer rájuk lőtt. Erre a vörös katonák behatoltak s egyikük keresztüllőtte a fiatal plébánost. Két órán át élt még ezután Nagy Jenő. Ö maga mondta el gyóntatójának a szentségek felvétele előtt a gyilkosság részleteit. « Atyám, a te kezedbe ajánlom lelkemet » — ezek voltak az utolsó szavai.

Gyilkosa meglett. 1920 március 3-án így tudósít Az Est:

A veszprémi törvényszék halálraítélté Mayer Lajos győri születésű asztalossegédet, a ki a kommunizmus alatt agyonlőtte Nagy Jenő lovászpatonai plébánost. A halálos ítéletet a Kúria helybenhagyta és így az itéletet a minap végre is hajtották. Az eredetileg réggel hét órára kitűzött kivégzés azonban csak kilenc- órakor történt meg,; mert az .elitéit védőügyvédje, dr.Fehér Dezső Horthy Miklós kormányzóhoz fordult táviratilag kegyelemért s erre várták a választ. Az elutasító válasz fél kilenckor megérkezett,mire az elitéltet kivégezték.

 Trubinyi Lajos Tamási környéki Dunamocs község plébánosa volt. 1919-ben Tamási község története különlegesen tragikus, tökéletes példája a mondásnak: az erőszak csak nagyobb erőszakot szül.


Tolnatamási és Dunamócs község vasárnap emlékezik meg kegyeletesen az 1919-iki ellenforradalom vértanúiról. Tolnatamásiban a vörösök Kéri Józsefet, Schiller Jánost és Molnár Jánost felakasztották, Kiss A. József magyarkeszi lakost pedig válogatott kínzásokkal ölték meg. A vörösökkel vivott ütközet után a terroristák Madarász József községi rendőrt, Berta Pál mészárost és Ulrich Imre asztalosmestert végezték ki.



Dunamócs községben a vörösök Trubinyi János római katolikus plébánost akasztották fel. A két község megemlékezésén résztvesznek a hatóságok és testületek képviselői Is, valamint a környékbeli lakosság.




A fehérek "természetesen" bosszút álltak a június 1-én történtekért.   Augusztus 18-án tíz embert akasztottak fel Tamásiban, közöttük Molnár György direktóriumi elnököt, Gyenis Antal forradalmi törvényszék elnököt. Utóbbi személye az amúgy is szimbólumokkal terhelt történelmünkben is jól példázza a tragédiából tragédiába vezető utat: öt évvel azelőtt az ő lányát vette feleségül egy akkor még teljesen ismeretlen református lelkész, Tildy Zoltán. A később a szocializmust elismerő Tildy hihetőleg nem gondolt arra, hogy 1919 júniusában is már azokat gyilkolták, akikért állítólag az ő rendszere dolgozott.

A Duna-Tisza közi ellenforradalom története több okból több bejegyzést is megér majd, hiszen szinte szabályos polgárháborús helyzet állt elő. Kalocsán forrt a levegő,  a vörösőrök és a lakosság között lövöldözés alakul ki júniusban, Schwarz Mór kereskedőt június 23-án gyilkolják meg a dunapataji úton.
Vélhetően Szabó József vörösőr lelövése indíthatta meg a tűztengert.

Kalocsáról jelentik: Több rendbeli gyilkosság vádja alatt letartóztatták és a kalocsai ügyészség fogházába kísérték Sós István szentmártonkátai születésű terroristát. Sós mint terrorlegény szerepelt a rémuralom idején s a keceli ellenforradalom alkalmával lelőtte Vajay László káplánt, Árvay András földmivest és Vén András öregcsertői gazdát

A 28 éves pap mellett Orcsik István, Lajkó András, Palásti Mihály, Halász József, Sajdik György, Ónodi Imre, Salacz GergelyBorbélyi János, Lajkó József földmíveseket és még sok sok más földművest gyilkolt le a Tanácsköztársaság, a munkások és a parasztok állama.

Vermes Gyula  esete valószínűleg a naiv jólelkű emberről szól. A halálozás pontos körülményei nem tisztázottak, de mindegyik korabeli tudósítás erőszakos halálról szól. Hogy valóban vörösök, vagy szerbek lehettek, abból a szempontból mindegy, hogy a két áldozat életét semmi nem adhatta vissza.


Így írt a Dunántúl: Vermes és Hollóssy Jtemelése Pécs, október 2. (A Dunántúl tudósítójától.) Egy héttel ezelőtt a demarkációs vonalon túl egy erdőben két egymás melleit fekvő holttestre akadtak. Két jóbarát volt, akiket együtt avatott vértanúvá a vörösök golyója. Vermes Gyula pécsi származású papot, a keresztény szociálista párt budapesti főtitkárát és Hollóssy Ádám hírlapírót sikerült bennük felismerni, akikről julius 12. óta senki sem tudott semmit. A demarkációs vonal kőzelében támadhattak rájuk a vőrös katonák, akik lemészárolták és  kirabolták őket. A holttestek temetetlenül maradtak az erdőben és csak hosszú idő múlva akadtak rájuk a környéken lakók. A holttesteken csak ruhafoszlányok és a kiszáradt csontok jelezték az egykori embert. Vermes zsebében megtalálták az atyjának, Vanicsek József nyugalmazott postafőtisztnek Budapesten nemrég bekövetkezett haláláról szóló gyászjelentését s ennek az alapján ismerték fel.

Kutsera Ferenc szentendrei plébános esete sem deríthető fel már történészi igényeséggel elvárható bizonyossággal, a korabeli tudósítások csak abban egyeznek meg, hogy meggyilkolása után holtteste napokon át feküdt temetetlenül az 1919-es őrült időszak nyári forróságában.

Szólj hozzá!

Címkék: fehérterror vörösterror 1919 Tamási Füles Tildy Zoltán Schiller János Dunamocs Molnár György Lovászpatona Kósa József Füredi Rikárd Szedeniker Antal Zsitvay Lajos Bors László Entzburger Drimmel Mária Buczolich János Hornyik Károly Jászkarajenő Dobák Imre Nagy Jenő Mayer Lajos Trubinyi Lajos Kéri József Molnár János Kiss A. József Madarász József Berta Pál Ulrich Imre Gyenis Antal Schwarz Mór Vajay László Árvay András Vén András Orcsik István Lajkó András Palásti Mihály Sajdik György Ónodi Imre