Szerzők

HTML

Változó múlt

Hozzászólni csak meghívottaknak lehet.

Miért kell ilyen blog?

Más nyelveken

Friss topikok

  • Hory László Sándor: @Deak Tamas: A homlokzaton ma is látható a Hory-címer. (2018.03.24. 20:03) Kánya Kálmán halála - ?
  • Deak Tamas: Hello, May I suggest some comments and corrections to your picture captions from Marshal Mannerhe... (2014.06.30. 11:05) Mannerheim 75

Címkék

12 pont (1) 1689 (1) 1755 (1) 1823 (1) 1848 (1) 1849 (2) 1859 (1) 1875 (1) 1904 (1) 1907 (2) 1908 (1) 1909 (1) 1912 (1) 1914 (2) 1916 (1) 1917 (1) 1918 (3) 1919 (11) 1920 (3) 1921 (1) 1922 (2) 1925 (2) 1928 (3) 1929 (2) 1930 (2) 1931 (1) 1932 (1) 1935 (2) 1938 (5) 1939 (2) 1939 június 7. (1) 1940 (8) 1940 március 13 (1) 1941 (3) 1941 március (1) 1942 (6) 1943 (3) 1944 (5) 1944 március 18 (1) 1944 március 19 (3) 1944 október 15 (2) 1945 (1) 1945 április (1) 1945 január 25 (1) 1945 május (3) 1947 (1) 1950 (2) 1956 (4) 1969 (1) 1975 (1) 1977 (1) 1978 (2) 1980 (1) 1986 (2) 1987 (1) 48-as zászlók (1) 708 (1) Adolf Hitler (5) Ady Endre (1) Afrika (1) Akadémia (1) Albert von Schlippenbach (1) Alekszandr Dovzsenko (1) Alsószinevér (1) Amerika Hangja (1) André Kosztolányi (1) Antoine Marés (1) Apponyi Albert (2) arisztokrata (3) Armia Krajowa (1) Arthur Russell (1) Árvay András (1) Assen (1) ÁVH (1) Az I világháború története (1) Az Ujság (1) A félelem bére (1) A Híd (1) A honszerző (1) A magyar nyelv tanításának terve a nem magyar tannyelvű iskolákban (1) A Rákosi per (1) A Vöröshajú Lány (1) Baillet Latour (1) Bandong (1) bank (1) Bányász Rezső (1) Barankovics István (1) Bárdossy László (1) Bartha Károly (1) Bécs (1) bécsi döntés (2) Beilen (1) Belgium (1) belle epoque (1) Bencsik Gábor (1) Benes (5) Bengázi (1) Benito Mussolini (1) Beran (1) bérek (1) Berkó Pál (1) Berta Pál (1) bethlen istván (1) Bethlen Rózsa (1) bevándorlás (2) Bíró László József (2) Blick (1) Boleslaw Bierut (1) Boletin de estado (1) Bonkáló Sándor (1) Boroevic (1) Boros Zsuzsanna (1) Borsányi György (2) Borsody István (1) Borsszem Jankó (1) Bors László (1) Bovensmilde (1) Brassó (1) Brazília (2) Brüning (1) Buczolich János (1) Budai László (1) Budapest (4) Budapesti Hírlap (1) Bulgária (1) Carlos Mandel (1) Casablanca (1) Catherine Horel (1) Charles de Gaulle (1) Cieszyn (1) cigány (1) Clemenceau (2) Cloots (1) Convento do Carmo (1) Csallóköz (1) csehszlovák (6) Csendőrségi Lapok (2) Cseri József (1) Csetényi József (1) Csík vármegye (1) Csrepka Teréz (1) Czibor Zoltán (1) dalmát (1) Dánia (1) Danton (1) Deák Imre (1) Dékány István (1) Den Uyl (1) Der Mythus des XX. Jahrhunderts (1) Desmoulins (1) Deutsche Wochenschau (3) De Punkt (1) Diaz (1) Dietl (1) Dimitar Bratanov (1) Dino Alfieri (1) Dobák Imre (1) Dohnányi Ernő (1) dokumentum (8) Dolgozók Világlapja (1) Doncaster (1) Dörnberg (1) dr. Wolfner Pál (1) Drágos János (1) Drimmel Mária (1) Dunamocs (1) Durcsanszky (1) Eberhardt von Stohrer (1) Egri csillagok (1) Egyiptom (1) Ein Heller und ein Batzen (1) elemzés (4) elnök (1) Entzburger (1) Eötvös József (1) Erdély (1) Erdélyi (1) Escher Károly (1) Esti Lapok (2) Eugenio dos Santos (1) Eugeniusz Bodo (1) Eva Braun (1) familysearch (1) Faruk (1) Fáy Dávid (1) fehérterror (2) felsőház (1) Fenyő Miksa (1) Ferdinand Peroutka (1) Ferenc József (2) film (1) finn (1) flotta (1) főispán (1) földrengés (1) Forró Imre (1) Fortélyos félelem igazgat (1) fővezérség (1) francia (4) Franciaország (1) Francia Észak-Afrika (1) Franciszek Brodniewicz (1) Franco (1) freyung (1) Frigyes főherceg (1) Fritz Thyssen (1) Füles (1) Füredi Rikárd (1) Gabriel Malagrida (1) Gajárszky Magdolna (1) Gajda (1) Garami Ernő (1) Gárdonyi Géza (1) Geiger Imre (1) Geoffrey Barraclough (1) Georges Arnaud (1) Georges Clemenceau (1) Gereblyés László (1) Gereöffy Géza (1) Giznery Sándor (1) glósz miksa (1) Gogolák Lajos (2) Goluchowski (1) golyóstoll (1) GPU (1) Graefl Károly (1) Greenwhich (1) Grigorcea (1) Groningen (1) Grosics Gyula (1) Gulag (1) Gustaaf Tehupuning (1) Guttmann Béla (1) gyakorlati tót nyelvtan (1) Gyenis Antal (1) Gyömrő (1) Habsburg Ottó (1) hadüzenet (1) Hajmássy Miklós (1) Halász Lajos (1) halotti anyakonyvi kivonat (1) Hamburger Jenő (1) Hansina Uktolseja (1) Hans Braam (1) határ (1) Hatz József (1) Hatz Sámuel (1) Haubrich József (1) Háy Gyula (1) Heinrichs (1) Helsinki (1) Hendaye (1) Herczeg Ferenc (4) Heydrich (1) Hirossik János (1) Hirossik Török Gergely (1) Hitler (9) Hlatky Endre (2) Hlinka (1) Hodac (1) Hodza (1) holland (3) Hollandia (1) Holland gyarmatosítás fekete könyve (1) Hornyik Károly (1) Horn Géza (1) Horthy (2) Horthy Béla (1) Horthy Erzsébet (1) Horthy István (2) Horthy Jenő (1) Horthy Miklós (6) Horthy Paula (1) Horthy Szabolcs (1) Horthy Zoltán (2) horvát (1) Hóry András (1) Hrabcik (1) Hubay Kálmán (1) Hunyadi János (1) ifj. Horthy Miklós (2) igmándy-Hegyessy géza (1) II. Viktor Emánuel (1) Ilja Eherenburg (1) Ilyés Gyula (1) Ina Benita (1) indonéz (1) invázió (1) Iskola a határon (1) Izsák Éva (1) J. B. Raten (1) James Stewart (1) január (2) Ján Kollár (1) Jan Kollár (1) Jásdi István (1) Jászkarajenő (1) Jean Ann Kennedy (1) Jel-Kép (1) Jelky András (1) jezsuita (1) JFK (1) Joe Patrick Kennedy (1) John Fitzgerld Kennedy (1) Jornal de Guerre (1) Josef Göbbels (1) József király (1) Julier Ferenc (1) július (1) június (3) Jütland (1) Jutro idzemy do kina (1) Kabos Gyula (1) Kállay Kristóf (1) Kállay Miklós (4) Kánya Kálmán (5) Karátson Dávid (1) Karikás Frigyes (1) Karl Marx (2) Károlyi Mihály (1) Károly román király (1) Kárpátalja (1) Kassa (1) Kathleen Kennedy (1) katolikus (1) Katona Fedor (1) Katymár (1) Katyn (1) Kazimierz Junosza-Stępowski (1) kék rejtjelkulcs (1) Kelen Magda (1) Kenderes (1) Képes Történelem (2) képviselőházi napló (1) Kéri József (1) kihallgatás (1) Kinizsi Pál (1) Kino Pravda (1) Királymező (1) Király Magyar Automobil Klub (1) Kiss A. József (1) Klement Gottwald (1) kóborcigányok (1) Kollonics Lipót (1) Kolozsvár (2) kommunista (2) Konek (1) königliche ungarische unterrealschule (1) Korunk (1) Kósa József (1) Kossuth Lajos (1) Kovács Alajos (1) Kovács Imre (1) Kralevics Márk (1) Kramar (1) Kugel Ernő (1) Kunfi Zsigmond (1) Kunszery Gyula (1) Kun Béla (3) Kun Miklós (1) Lajkó András (1) Lakatos Imre (1) Landler (2) Landler Jenő (1) Latinovits Margit (1) La Vanguardia (1) Ledeboer (1) lengyel (5) Lengyel István (1) Levante (1) Lex-Apponyi (1) Le Figaro (1) Le Monde (1) Líbia (1) Lidové Noviny (1) Lindquist (1) Lisszabon (1) London (1) lovasság (1) Lovászpatona (1) Luce (1) Luxemburg (1) Madarász József (1) Madarsko (1) Madzarska (1) Magyarország (3) Magyarország története (1) magyarosítás (1) Magyar Film Iroda (1) magyar királyi katonai iskola (1) Magyar Szemle (3) Magyar Világhíradó (1) mainzi püspök (1) Malhomme (1) Malinowski (1) MalyPetr (1) MANDA (1) manipuláció (7) Mannerheim (1) Marosvásárhely (1) Masaryk (1) Matica Slovenska (1) Mátyás (1) Mátyás király (1) Mauthausen (1) MÁV (1) Maximilian Njegovan (1) Mayer Lajos (1) Mekelesz (1) menekültek (7) Mercedes (1) Mérs el Kebir (1) mezőgazdaság (1) Mezőség (1) MFI (1) Michał Kwieciński. (1) Michał Waszyński (1) Michał Znicz (1) Míg megvalósul gyönyörű képességünk a rend.... (1) Mihály román király (1) Miletics Szvetozár (1) Molnár György (1) Molnár János (1) molukka (2) Monde (1) Móricz Zsigmond (1) MTI Rádiófigyelő (1) München (1) Munkács (1) Musztafa Kemál (1) Nadvurna (1) Nagykanizsa (1) nagykövet (1) Nagyrév (1) Nagyukrajna (1) Nagy Ausztria (1) Nagy Jenő (1) Nagy Magyarország (1) napló (1) Natter Gitta (1) német (7) Németmokra (1) Németország (1) német megszállás (9) Népszabadság (2) Népszava (2) Niederdorf (1) Niederdorf- (1) NKVD (1) Norvégia (1) Novoje Vremja (1) nyári időszámítás (1) nyelvismeret (1) Nyikolaj Ljachterov (1) nyilas (2) Nyomorfilm (1) Ódony Dezső (1) Oesch (1) Öhquist (1) Októbertől márciusig (1) olimpia (1) Ónodi Imre (1) Orán (1) Orcsik István (1) örmény (1) Ormos Mária (1) Östreicher Emil (1) Osztrák Magyar Monarchia (1) Ottlik Géza (1) Paasonen (1) Pabst (1) Páger Antal (1) Palásti Mihály (1) pánszláv (1) Párizs (1) Pesti Hírlap (3) Pesti Napló (1) Peter Albert van der Parra (1) Philppe Pétain (1) Piave (1) Pietro Badoglio (1) Pilch Jenő (1) plakát (1) Pödör László (1) Pombal márki (1) Portugália (1) Pozsony (2) Pragg (1) Prónay Pál (1) Pruszków (1) Purgly Lajos (1) Puskás Ferenc (1) Quatre ans a rayer de notre histoire (1) Raffailowa (1) Rajk László (1) Rákosi (2) Rákosi Mátyás (4) Rákos Mátyás élete képekben (1) Rankó a hős (1) Rásy Barna (1) Reményi-Schneller Lajos (1) Revue de Transslylavie (1) RFK (1) Richard C. Partridge (1) Rizzo (1) Robert Kennedy (1) Robert Taylor (1) román (2) Románia (2) roman sukevics (1) Ronald Reagan (1) Roosevelt (1) Rosenberg (1) Rose Kennedy (1) Rudolf Hitler (1) Rydz-Smigly (1) rydz-smigly (1) Ryti (1) Saguna András (1) Sajdik György (1) Samuel Murphy (1) Sándor György (1) Sao Paulo (1) Schell Péter (3) Schiller János (1) Schlesinger Sándor (1) Schoch (1) Schwarz Mór (1) Scseglov (1) Seidel (1) Sieg im Westen (1) Skrzynski (1) Sopron (1) Soproni Elek (1) Sorg Antal (1) spanyol (1) Stefan Zweig (1) Stockholm (1) Stribrny (1) Stumpff (1) Szabadka (1) Szabad Magyar Rádió (2) Szabad Nép (2) Szálasi (2) Szalay László (1) Szamuely Tibor (1) szárnysegéd (1) Szedeniker Antal (1) Székelyföld (1) Szeles Erika (2) szenátus (1) Sziklakórház (1) Szilassy László (1) Szilézia (1) Szladek Barna (1) szlovák (6) Szmirna (1) szovjet (6) szózat (1) Sztálin (3) Sztaniszlava (1) sztár (1) sztepan bandera (1) Sztójay (1) szudétanémet (1) Szuhay-Havas Ervin (1) születésnap (1) Szvatkó Pál (3) Tabák Lajos (1) tábornok (1) Tamási (1) Tanácsköztársaság (2) Tanácsok Országos Gyűlése (1) tancsapatok (1) Tanner (1) Tapié (1) Taraszov-Rodionov (1) Taraszov-Rogyionov (1) Ted Kennedy (1) Temesvár (1) Teschen (2) Těšín (1) Thomson (1) Tildy Zoltán (1) Timothy Snyder (1) Tiszazug (1) Tisza István (3) Tisza Kálmán (1) Toldi Miklós (1) Tomcsányi Lajos (1) török (1) Torres Vedras (1) történelemkönyv (3) Tót nemzet nincs (2) Trianon (3) Tropenmuseum (1) Tropisch Nederland (1) Trubinyi Lajos (1) tudományos gyűjtemény (1) Tuompo (1) U31 (1) Udrzal (1) Ugarska (1) Uhorsko (1) ukrajna (1) Ulrich Imre (1) Ungvár (1) USA (1) usztasa (1) Vágó Béla (1) Vajay László (1) Varga Jenő (1) Varsó (1) Vasgárda (1) vasút (1) Vas Zoltán (1) Vén András (1) Véres övezet (1) Victor Jinga (1) Villabassa (3) Voltaire (1) von Richthofen (1) Vörnle János (1) vörösterror (2) Weber (1) Werner Sombart (1) Werth Henrik (1) Why England slept (1) Wijster (1) Witold Zacharewicz (1) Witt (1) XIII Kelemen (1) XIV Benedek (1) Yorkshire Post (1) Zaolzia (1) Zilahy Lajos (3) Zimándi Pius (1) Zöldy Márton (1) Zöld Sándor (1) zsidó (3) Zsitvay Lajos (1) Zugyin (1) Címkefelhő

Külső feed

Houston we have a problem

1920 - Magyar életkezdés a Felvidéken

2013.11.20. 17:18 Deak Tamas

Háromrészes sorozatunkban megvizsgáljuk, hogyan kezdodött 1920 táján az utódállamokba került magyarok új élete. Ezt a témát is boven átpolitizálta a múlt, és ennek a történetcsokornak megvizsgálása is tartogat boven meglepetéseket. A Csehszlovákiában történtek felidézésben nagyrészt Borsody István cikkei segítenek
A Felvidékre eloször betöro kb. 4500 fos cseh hadsereget a Heltai Viktor-féle tengerészkülönítmény meg- és kiverte 1918. október végén. Különbözo taktikai- és kényszermegfontolások után, egyébként számtalan nemzetközi tiltakozást bejelentve, a Károlyi-kormány tárgyalni kezdett a csehekkel. Ennek eredménye lett a Jászi-Hodzsa vonal, amely gyakorlatilag a késobbi elso bécsi döntési határvonalnak felelt meg, Pozsonnyal és egész Kárpátaljával a magyar oldalon. Így csak sokkal késobb, 1919. január végén (amikor például a román hadsereg már régen elfoglalta egész Erdélyt) kezdodött meg a tisztán magyarlakta területeken az új hatalom megjelenése, és csak július 24-én fejezték be a megszállást. 
A csehszlovák hatalom azonnal represszíven lépett fel : a tisztségviseloket, akik jogilag teljesen kézenfekvo hivatkozással, hogy a békeszerzodés megkötéséig állampolgárságuk és szolgálati jogviszonyuk tisztázatlan, így esküt nem tesznek, azonnali hatállyal elbocsátotta, ha nyugdíjas volt, nyugdíját nem folyósította. Az összes magyar helyi önkormányzati szervet felszámolta, városokat községekké minosített vissza (csak Pozsony, Kassa, Ungvár és Munkács maradt rendezett tanácsú város). A magyar pénz beváltását lerontották (jellemzo módon az osztrák pénzét nem !). Vagyontárgyakat, földbirtokokat sajátítottak ki.A forradalmi nemzetgyulés munkájában csak csehek és szlovákok vettek részt, a többi nemzetiség nem.E forradalmi nemzetgyulés 1920. áprilisáig muködött, majd választásokat írtak ki. Itt már a késobbiekben ismert módon nemzetiségi elv szerint húzták meg a határokat, egy szlovák mandátumhoz 20.000 egy magyar mandátumhoz 28.000 elvi szavazat kellett a választásokon. A nemzetiségi hovatartozást az 1919. augusztus 21-i félhivatalos népszámlálás alapján döntötték el, ez közel 30%-al kevesebb magyar nemzetiségut írt össze, mint az 1910-es utolsó magyar népszámlálás.
Teljesen értheto ezek után, ha a magyar kisebbség politikai képviseloinek nem volt egyszeru a követendo taktika mellett döntést hozni. A Bach-korszak mintájára eloször passzivitásban gondolkodtak, azonban ez jogi és politikai akadályok miatt nem lehetett sikeres. Így a választáson magyar-német nemzeti és szociáldemokrata pártok indultak, ezek ekkor még szövetségeseknek számítottak. A nemzeti pártok 7, a szociáldemokraták 4 mandátumhoz jutottak az elso csehszlovák nemzetgyulésben.
Az elobb ismertetett idoszak hangulatát minden különösebb kiegészítés nélkül tökéletesen visszaadja a nemzeti párt két képviselojének felszólalása. Elobb dr. Körmendy-Ékes Lajos 1920. június 2-án az alábbi deklarációt olvasta fel a prágai parlamentben, amelynek cseh és német nyelvu jegyzeteit lefordítottuk, a korabeli helyesírást megtartottuk.

 

Tisztelt hölgyeim és uraim! a csehszlovák magyar és német, keresztény és kisgazda párt képviselöi nevében van szerencsém a következö elvi jelentoségü deklaratiót elöterjeszteni:
 
Azt a tényt, hogy az ugynevezett Czehszlovák államba belekényszeritett magyar területek lakossága a nemzetgyülési választásokban résztvett, a cseh állam egyes politikusai és a sajtó egy része alkalmul használák annak megállapitására, hogy a Szlovenskónak elnevezett terület magyarsága és németsége a maga jószántából, vagy legalább is az adott helyzetet jogilag is ervényesnek elismerve és abban megnyugodva foglal helyet a csehszlovák nemzetgyülésen és ezzel megerösiti az entente allamok megbizottai és a cseh politikusok között létrejött szerzödésnek azon állitását, hogy a csehszlovák állam, a területén élö népek akaaratából jött létre. (Taps.)
 
Meg kell állapitanunk, hogy a tényeknek ilyen, a külföldi közvélemény megtévesztését célzó beállitása, a valót nem fedi.
 
A területi hovatartozandóság kérdé sében nemcsak a magyarság és a német ség, de maga a szlovák nép sem lett meg kérdezve és így nem is nyilatkozhatott. (A magyar képviselok helyeselnek) Az igazság az, hogy Felsömagyarországnak katonai lag védtelen területét a cseh csapatok megszállották, és annak lakosságát a bosszu politikája - mint figurákat a sakk táblán - eröszakosan áttolta egy uj államalakulat keretébe. (Egy hang: már régen ezt akartuk)
 
A választásokban való részvétel azért nem volt elkerülhetö, mert egyrészt a törvény a szavazást érzékeny büntetések terhe alatt kötelezönek mondotta ki, másrészt, mert a szabadságától teljesen megfosztott, közel másfél év óta állandóan sanyargatott és a sajtószabadságnak vala mint általában a véleménynyilvánitás szabadságának elkobozása által még a panaszemelés lehetöségétöl is elzárt (A magyar képviselok helyeselnek) magyarság és németség egyedül így, ezen az uton vélte biztosithatni a maga számára a lehetö séget arra, hogy a vele elkövetett példátlanul súlyos nemzetközi igazságtalanságokkal, a közjogi és magánjogi jogfosztásoknak ellene alkalmazott egész rendszerével szemben, tiltakozó szavát messzehangzóan felemelhesse. (Taps.)
 
Nyiltan a világ elé kell tárnunk, hogy az egyoldalu nemzetiségi hozzátartozás alapján, önkinevezéssel létesitett, magát nemzetgyülésnek nevezett politikai csoport alkotta választási törvény sulyos büntetésekkel sankcionált "választási szabadságának" . . . (Hangzavar, bekiabálások)
 
Elnök (csenget): Kérem, hogy a szónokot ne szakítsák félbe, tessék folytatni !
 
dr. Ékes Körmendy (folytatja): . . . valóságos arculcsapása az, hogy a Magyarorszagtól elszakitott területek lakossaga statárium, katonai diktatura és cenzura szigora alatt volt kénytelen választani; továbbá meg kell bélyegeznünk, hogy a politikai hatóságok még ezt a "választási szabadságot" is tömeges politikai letartóztatásokkal korlátozni és az ekként alkalmazott megfélemlités utján magát a választási eredményt is befolyásolni igyekeztek. (A magyar képviselok helyeselnek).
 
A választások eredménye ilyen elözmények miatt és azért sem tükrözi vissza a valódi nemzeti eröviszonyokat, mert a magyarság és németség lakta területeken a cseh katonaság tizezrei, továbbá a cseh közalkalmazottaknak és a mesterségesen odatelepitett egyéb személyeknek és mindezek hozzátartozóinak nagy tömegei is leszavaztak, s végül mert a választókerületek tudatosan ugy lettek kikerekitve, hogy a magyar és német kerületekben egy-egy képviselö illetve senátor megválasztásához csaknem kétszer annyi szavazat volt szükséges mint a többi kerületekben. Igy történhetett, hogy a magyarság és németség nem nyerte el még azt a képviseletet sem, amely öt számarányánál fogva a reá nézve hátrányos választási törvény és kerületi beosztás szerint is megillette volna.
 
Ha már kénytelenek vagyunk az entente hatalmak által reánk kényszeritett kemény sorsot türni, viselni fogjuk azt Istenbe helyezett bizalommal, teljesiteni fogjuk minden nehézségek és veszélyek dacara elvállalt kötelességeinket, de arra soha sem leszünk kaphatók, hogy a velünk szemben elkövetett jogtalanságokban - bár hallgatag is - megnyugodjunk.
 
A magyarságnak és németségnek a keresztény-sociális és kisgazdapárt képviselöi legelsö kötelességünknek ismerjük az egész világ élo lelkiismeretét felhivni arra, hogy mi, akaratunk ellenére, erosza kosan lettünk a magyar nemzet testéböl kitépve és az ezeréves Magyarországnak ideálisan egységes területéböl eröszakkal lettünk kiszakitva; ittlétünk tehát távolról sem e népjogellenes ténynek jogi elismerése, de élö és állandó ünepélyes tiltakozás e rólunk-nélkülünk való, embertelenül igazságtalan rendelkezés ellen.
 
Tiltakozunk az ellen is, hogy a cseh államhatalom a politikai élet legföbb megnyilvánulását, a nemzetgyülési választásokat, a Magyarországtól eröszakosan elszakitott területeken is foganatositotta akkor, amidön azoknak hovatartozandósága még jogszerüen el nem döntetett.
 
Parlamenti kötelességünk az idegen keretek közé szoritott és ott súlyos elnyomás alatt szorongatott egy milliónál nagyobb számu magyarságnak és a hasonló sorsban élö német testvéreinknek törvényes eszközökkel való, de megalkuvást nem ismerö elszánt védelme mindazon idöpontig, amig eljön a népek között a belátás és megértés órája (Bekiabálások: Éljen! Kun Béla!) és amikor mindenki szemében igazság lesz, hogy a magyar volt talán az egyetlen a világháboru versengöi között, aki gyözni is anélkül akart, hogy mástól valamit elvegyen és aki csupán a saját puszta létéért és adott szó szentsége alapjan nemzeti becsületéért küzdött. (Sok hang egyszerre. Bekiabálások. Az elnök csenget. Német nyelvu bekiabálás: "Magyar disznó" azt mondta ! Ez botrány ! Szunni nem akaró zaj.)
 
Elnök (csenget): Kérem a frakcióvezeto helyettest, menjen a helyére. Kérem a szónokot, hogy folytassa.
 
Körmendy-Ékes (folytatja): Ha mások bünei miatt mindent elvesztettünk is, a becsületünk megmaradt, (A magyar képviselok helyeselnek) és éppen ez kötelez bennünket annak világos és határozott kijelentésére, hogy önrendelkezési jogunkat soha és semmiképen fel nem adjuk, (A magyar képviselok helyeselnek) azt fenntartjuk, követeljük. (Éljen! Taps. Zaj.) 

 

Körmendy-Ékest késobb kiutasították Csehszlovákiából is, Veszprém megye foispánja lett.

Dr. Szent-Ivány József a költségvetési beszédének végén ezeket mondta 1920. szeptember 24-én:

 


Kép innen
A nyní dovolte, abych ucinil projev, co se týce našeho politického umístení. Po budapeštské ratifikaci trianonského míru prichází naše zdejší politika k nové stanici. Dríve však, nežli bych se zabýval touto otázkou, považuji za nutné, abych své zásadní stanovisko objasnil. Nikdy neuznáme, že národní shromáždení oklesteného Madarska bylo samo oprávneno k ratifikaci míru. Lid, žijící v cástech zeme, násilne vytržených z tela Madarska, ten lid, který vržen byl za obet libovuli zaslepené moci, usurpatorské moci, jest v prvé rade oprávnen rozhodovati nad svým osudem. My k tomuto míru jsme nikdy nesvolili a nikdy tak neuciníme. Byli jsme oloupeni o svá nejobecnejší lidská práva a nikdy nezrekneme se rízení svého osudu.
 
Když objasnuji to, jako naše zásadní stanovisko, chci posouditi situaci naši i prakticky. Dnes jsme v dusledku silnejší moci, než jest naše, obcany republiky. Na tomto území jest nutno zajistiti naši existenci. Chci a budu hledati, jak bylo by možno tímto reálním smýšlením nalézti poctivé cesty sebeochrany. Vy, kterí máte této doby - avšak jen proti nám - moc v ruce, upíráte nám všechny predpoklady našeho národního bytí a naší svobody, já pres to pokusím se parlamentními prostredky dosáhnouti cíle a zajistiti svobodu a bezpodmínecnou rovnoprávnost Madaru. Vy šlapete po naší národní cti, ale já pres to pokusím se, maje v úcte vaše národní city, získati vaše uznání. Budte však pripraveni na to, že když toto všechno znemožníte a budete pokracovati v dosavadní politice své, že nebudeme vybíraví ve volbe zbraní. (Výkriky.)
És most engedjék meg, hogy szóljak politikai helyzetünkrol. A trianoni béke budapesti ratifikációjával a mi politikánk új helyzethez ért. Mivel korábban foglalkoztunk már a kérdéssel, szükségesnek tartom elmondani határozott véleményemet. Sohasem fogjuk elismerni, hogy Csonka-Magyarország nemzetgyulése egyedül jogosult volt a ratifikálásra. Az eroszakkal, önkényes hatalommal áldozatként odadobott embereket illeti meg a jog dönteni saját sorsukról. Mi ehhez a békéhez semmikor sem adtuk hozzájárulásunkat és semmikor sem fogunk sorsunk intézésérol lemondani.


Midon ezt az elvi álláspontunkat leszögezem, gyakorlati alapon is meg kívánom bírálni helyzetünket. Mi ma egy nálunknál erosebb hatalom folytán a csehszlovák köztársaság polgárai vagyunk. Ezen a területen kell biztosítani létezésünket. Keresni akarom és fogom, miként lehet ezzel a reális gondolkodással megtalálni az önvédelem tisztességes útjait. Önöknek az ido ereje a kezükben van, ami csak ellenünk dolgozik. Letagadhatják igényünket a nemzeti léthez és szabadsághoz. Megpróbálok használni minden parlamenti eszközt azért, hogy biztosítsák a magyarok feltétlen szabadságát és egyenloségét. Önök eltaposták a nemzeti tisztességünket, de ezekután is megpróbálom elismerni nemzeti érzéseiket és igényeiket. Viszont készen állunk arra, hogyha ez a politika a jövoben nem lesz kivitelezheto, akkor nem leszünk válogatósak eszközeinkben. (Kiáltozások)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://valtozomult.blog.hu/api/trackback/id/tr965530298

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.